Társasházi ABC

Előszó

A Társasházi ABC tehát a társasházi közösségre háruló jogok és kötelezettségek vonatkozásában elsősorban azoknak a szemszögéből összpontosítja az ismeretek célszerű közreadását, amelyek főként a megvalósításban, a keletkező problémák feloldásában vagy elkerülésük vetületében igyekeznek felvázolni a kezelésükre nézve alapvetően gyakolatias tennivalókat. E célkitűzés valóra váltása végett a szerzőknek mindenekelőtt számításba kellett venniük a társasházak döntési kulcskérdéseit, különösen a mai tulajdonviszonyokból (figyelemmel a tulajdonosok vagyoni helyzetére) és az épületek fizikai állagából adódókat.
A közös tulajdont érintő gazdálkodási folyamatokban (azokra gyakran magatartásilag is ható) körülmények jelennek meg. A társasház fogalmi meghatározása jogilag az egyes megalapított egységek által összefogott épület(ek) részeinek funkcionális jellegéből adódik, így ezek nyomán lehet a működési karaktert a csak lakásokat vagy egyéb (nem lakás célú) helyiségeket, illetőleg ezek vegyes jellegű tartalmát meghatározni. A társasház - sajátos körülmények hatására kialakult - ami elterjedtsége folytán leginkább a lakásállomány keretében rövid időn belül meghatározó tényezővé vált. A társasházi közösség felelősségteljes döntési mechanizmusának kialakítására és az állomány fenntartására, valamint a zavartalan üzemeltetést szavatoló intézkedéseket érintő kérdések megoldására irányuló eljárási folyamatok megerősítésében érdekelt. Ezért tehát, főként városi vetületben, rendkívül érzékenyen ható (általában jogi keretbe foglaltan műszaki és gazdasági jellegű) cselekmény-sorozatokat jelentenek, amelyekben egyébként szinte mindenkor számos emberi konfliktust is visszatükröző kapcsolatok vannak jelen. A zömmel lakásokat összefogó társasházak tulajdonosi közösségét illetően - létrejöttük körülményeiből kifolyólag - nagyjából három viszonylag jól elhatárolt, elkülönítő sajátosságot lehet megjelölni, bár ezek meghatározó karaktere már az időközi tulajdonosi változások nyomán némileg elmosódik. Vissza