Tarzan, a dzsungel fia/Tarzan az őserdőben

Előszó

Részlet a Tarzan a dzsungel fia című kötetből:

Ki a tengerre

Olyasvalakitől hallottam ezt a történetet, akinek semmi különös oka se volt rá, hogy elmondja akár nekem, akár másnak. Azt hiszem, csak azért kezdett bele, mert a szüret jó alkalom az elbeszélésre, a különös történet folytatására pedig folytonos kételkedésem ösztökélte.
Mikor házigazdám észbekapott, hogy mennyire belement már a mesélésbe és én mindig kételkedtem, akkor bolondos büszkesége vette át a szüreti hangulat szerepét. Írott bizonyítékokat szedett elő, penészes kéziratokat mutatott, száraz adatokat sorolt fel, melyeket az Angol Gyarmatügyi Hivatal jelentéseiből merített, hogy elbeszélése kimagaslóbb pontjait megerősítse. Egy régen elhalt ember naplójának elsárgult, elfakult lapjai és a Colonial Office adatai teljesen megegyeznek házigazdám elbeszélésével. Úgy adom tehát az eseményeket, ahogy lassanként kihámoztam a különböző forrásokból.
A Colonial Office adataiból és a halott naplójából megtudjuk, hogy egy bizonyos fiatal angol nemest, nevezzük őt John Clayton, Greystokie lordjának - igen kényes kérdés tanulmányozásával bíztak meg. Az angol nyugatafrikai gyarmatokon tudniillik egy idegen európai hatalom katonákat toborzott a bennszülöttek közül saját hadseregébe és egyszerűen arra használta fel őket, hogy gummit meg elefántcsontot gyűjtessen velük a Kongó és Aruwimi vad néptörzsei között.

Részlet a Tarzan az őserdőben című kötetből:

Tarzan első szerelme

Teeka kényelmesen elnyujtott a trópusi vadon árnyékában. Kétségen kivül fiatalnak és ragyogóan nőiesnek látszott - vagy legalábbis ilyennek látta Tarzan, a majomember, aki az egyik közeli fa egy alacsonyan himbálózó ágán kuporgott és onnan nézett le rá.
Jómaga, ahogy ott hintázott az őserdő egyik óriási fájának karcsu ágán, barna bőrével - amelyet bronzszinüre pörkölt a zöld lombkoronán keresztül tűző, ragyogó egyenlítői nap - figyelően félrahajtott szép formáju fejével, értelmes, álmatag tekintetü szürke szemével olybátünt, mintha valami ősrégi félistenség ujjászületett mása lenne.
Vissza