A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A magyar szókészlet román elemeinek története

Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 559 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-2620-4
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Csaknem kétszáz éve, hogy a magyar szókészlet román eredetű elemeinek számbavétele megkezdődött. Az első elszigetelt próbálkozások részben arra irányultak, hogy a megegyező szavakat összevessék... Tovább

Előszó

Csaknem kétszáz éve, hogy a magyar szókészlet román eredetű elemeinek számbavétele megkezdődött. Az első elszigetelt próbálkozások részben arra irányultak, hogy a megegyező szavakat összevessék (ezek sorát talán Benkő Józsefnek a Magyar Könyvház 1783. évi második füzetében közölt növénynévjegyzéke nyitja meg), másrészt, hogy egyes tájszók román eredetére rámutassanak (Sándor István a Sokféle 12. kötetében, különféle szótáraiban Gyarmathi Sámuel). Az ilyenfajta összeállításokat követték Edelspacher (NyK. 12:87-116), Szinnyei (Nyr. 22. és 23. passim) és Damian (NyF. 67. sz.) munkái, majd az eddigi eredmények alapján készült el Blédy Géza egyetemi doktori értekezése (influenza limbii románé asupra limbii maghiare. Sibiu, 1942). Blédy könyvének jelentőségét, erényeit, nem utolsósorban fogyatékosságait a szakirodalom több ízben is elemezte, a nyelvünk szókészletét ért román hatásról azonban mégiscsak e mű alapján alakult ki a kép. Bárczi Géza, annak ellenére, hogy a még elvégzendő feladatokat és a mű gyengéit jól látta, „A magyar szókincs eredete'' című egyetemi tankönyvében a román hatást tárgyaló fejezet megírásakor más vagy modernebb forrásra nem tudott támaszkodni.
Az utóbbi három évtized szótörténeti kutatása, az adatfeltárás és az értékelés a Blédy munkája nyomán kibontakozó képet szinte teljes egészében megváltoztatta, már csak azért is, mivel megváltozott magának a szótörténeti vizsgálatnak, a jövevényszó-kutatásnak egész módszere és szemlélete is. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a Kolozsvárt működő magyar nyelvészek Márton Gyula és Szabó T. Attila, továbbá tanítványaik foglalkoztak a kérdéssel, akik sajátos feladatuknak minősítették a magyar nyelvet ért román hatás tanulmányozását (vö. Márton Gyula: Eredményeink és feladataink a magyar nyelvet ért román nyelvi hatás tanulmányozása terén. In: StUnBB. 1959/2:29-39, és Szabó T. Attila: Eredmények és hiányosságok a magyar szókincs román eredetű, feudalizmuskori elemeinek vizsgálatában. In: StUnBB. 1962/1:19-33). Tanulmányaikban egész sor új elvi kérdést vetettek fel és oldottak meg, egyes jövevényszók átvételének korára, elterjedésének útjára és körülményeire rengeteg új nyelvtörténeti és mai nyelvjárási adalékot tártak fel. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
1. Hangtan 15
I. Magánhangzók 16
II. Kettőshangzók 25
III. Mássalhangzók 28
IV. Néhány sajátos hangtani jelenség 50
V. A népetimológia és rokon jelenségek 52
VI. Tanulságok 54
2. Alaktan 57
I. Az egyes szófajok alaktani beilleszkedése 57
A) Névszók 57
1. A végartikulus 58
2. A román esetragozás nyomai 61
3. A román nyelvtani nem tükröződése az átvett elemekben 62
4. A beilleszkedéssel járó alaktani jellegű változások 65
B) Igék 71
1. A román eredetű igék végződése 71
2. Az alaktani beilleszkedés egyéb módozatai 73
3. A magyar igekötős alakulatok 74
4. A visszaható igék 75
II. A román eredetű elemek produktivitása (Szóképzési kérdések) 76
III. Alakvegyülés 82
3. Jelentéstan 85
I. Néhány elvi megjegyzés 85
II. Jelentésmódosulás 88
1. Szinonimika 88
2. Jelentésmegoszlás és részfogalom 92
3. Jelentésmódosulás a felhasználás módja alapján 94
III. önálló jelentésfejlődés 95
1. Kiszakadás az eredeti szövegösszefüggésből 95
2. Jelentésváltozás a magyar szókészleti rendszer vonzására 97
3. A metaforás átvitelen alapuló jelentésváltozás 97
4. Jelentéseltolódás 98
5. Jelentéselkülönülés 99
6. Jelentésbővülés 100
7. Pejorációs eltolódás 101
8. Ameliorációs eltolódás 101
9. A szó belső terjedésével párhuzamos jelentésváltozás 102
10. Elhomályosulás 104
Gazdaságtörténet és jelentésváltozás 104
IV. A szókölcsönzés indítékai 105
4. Szóföldrajzi megjegyzések 111
A) Az Erdélyen kívül elterjedt jövevényszavak 112
B) Az Erdélyben járatos román jövevényszavak területi megoszlása és terjedésük útjai 127
5. A több ízben történt szóátvétel és típusai 139
1. Azonos román elem több alakváltozatának átvétele 140
2. Magyar alakváltozatok mint a több ízben történt átvétel jele 149
3. A jelentés földrajzi elkülönülése mint a több ízben történt átvétel jele 153
4. Egymást nagy időközben követő átvételek 156
5. Azonos szónak több morfológiai alakban való átvétele 161
6. Többszörös etimológia 165
1. A vlach terminusok terjedésének kérdései 165
2. A Balkán félszigetről hozzánk került néhány műveltségszónak több nyelvből való átvétele 170
3. Szláv-román többszörös átvételek 173
4. Német-román többszörös átvételek 177
7. A kétnyelvűséggel kapcsolatos jelenségek 179
8. Az idegen elemtől a meghonosodott szóig 189
9. A magyar szókészlet román elemeinek kronológiája, területi és a különféle stílusrétegekben való elterjedtsége 199
A) A román elemek kronológiája és vitalitása 202
1. 14. század 202
2. 15. század 204
3. 16. század 208
4. 17. század 226
5. 18. század 249
6. 1800-1871 282
7. 1872-1900 319
8. Mutatók 377
B) A román elemek területi elterjedése 379
1. Az erdélyi magyar köznyelv román eredetű elemei 379
2. Erdély egész területén jelentkező román eredetű elemek 380
2.1. Legalább 10 megye területén feljegyzett elemek 381
2.2. 6-9 megye területén feljegyzett elemek 383
2.3. 3-5 megye területén feljegyzett elemek 387
3. Szűkebb területen élők 392
4. Egy megye területén élők 393
5. Összesítés 393
C) A magasabb stílusrétegekbe bekerült román elemek 394
10. Román jövevényszavaink fogalomkörök szerinti megoszlása; gazdaság- és művelődéstörténeti tanulságok 401
I. Az ember közvetlen szükségletei és ezek kielégítésére irányuló tevékenysége 403
A) 1. Juhtenyésztés és tejgazdálkodás 403
2. Állattartás, háziállatok 411
3. Földművelés 413
4. Fakitermelés és famesterségek 416
5. Halászat-vadászat 419
B) 6. A ház és felszerelése 419
7. Szövés-fonás, ruházkodás 421
8. Táplálkozás, élvezeti cikkek 425
C) 9. Bányászat 429
10. Kereskedelem és közlekedés 429
11. Mértékek, pénzek 430
II. Az ember fizikuma, egészsége, valamint érzelmi, szellemi és társadalmi élete 430
12. Külső megjelenés, fizikai sajátságok 430
13. Testrésznevek 431
14. Népi orvoslás; néphit, babona 432
15. Népszokások, tánc, játék 434
16. Szellemi tevékenység és érzelmi megnyilvánulások 437
17. Személyeket jelölő szavak 441
18. Egyházi szervezet, vallás 443
III. A környező természet 444
19. Vadon élő állatok nevei 444
20. Vadon termő növények nevei 445
21. Földrajzi fogalmak, a földfelszín tárgyai 448
22. Időjárási jelenségek 449
IV. Vegyes, közelebbről nem csoportosítható 450
Összegezés 453
Függelék 457
1. A RK.-ban nem szereplő 20. századi román jövevényszavak 457
2. A tévesen románból magyarázott szavak 478
Forrásjelzések és egyéb rövidítések 483
Szómutatók 503
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv