| Bevezetés | 7 |
| A chelles-i kőbaltától a vezénylőasztalig | 13 |
| Az első munkaeszközök keletkezése | 13 |
| Áttérés az ősi "univerzális" munkaeszközökről a meghatározott rendeltetésű munkaeszközre | 18 |
| A gépi nagyipar fejlődése | 23 |
| Atom- és termonukleáris energia. Automatizálás. Vezénylőasztal | 31 |
| A tecnikai haladás üteme | 52 |
| A technikai haladás és a termelés irányítási és szervezési kérdései | 54 |
| A termelés "tudományos szervezésének" alapjai. F. Taylor, H. Ford | 59 |
| A kapitalista termelés kizsákmányoló lényegének elkendőzése a "termelési viszonyok szociológiájának" öve alatt | 67 |
| Néhány pozitív mozzanat az amerikai termelés szervezetében | 73 |
| A technika és a termelésirányítás gyökeresen ellentétes fejlődése a kapitalizmusban és a szocializmusban | 77 |
| A technikai haladás fő törvényszerűségei | 101 |
| Miért tarthatatlanok tudományos szempontból a technikára és a technikai fejlődés forrásaira vonatkozó polgári meghatározások? | 101 |
| A technikai fejlődés belső logikája | 105 |
| Az egyén és a technikai haladás | 108 |
| Technika és tudomány | 111 |
| A technikai haladás és a termelési viszonyok | 117 |
| Mi a technika és melyek fejlődésének ismérvei? | 126 |
| A burzsoá szociológia a technikai fetisizmus hálójában | 131 |
| Beszélhetünk- e "második ipari forradalomról?" | 131 |
| Az automatizálás és a "kompenzációs" elmélet | 137 |
| Létrehozhatnak-e a gépek értéktöbbletet? | 142 |
| "Elavult-e" a marxizmus? | 146 |
| Újjászületik egy eltemetett idill, a "középrétegek" társadalma | 148 |
| Az úgynevezett "robotgépek korszaka" | 153 |
| A technikai haladás és a fasizmus | 159 |
| Az atomenergia és a "társadalmi átalakulás" elmélete | 161 |
| A burzsoázia félelme a technikától és a "régi jó idők" idealizálása | 167 |
| A "technokraták" társadalmának mítosza | 171 |
| A "technokrata" elméletek általános jellemzése | 171 |
| A "technokrata" ideológia fő módszertani elvei | 181 |
| Az "igazgatók forradalmának" úgynevezett "alapvető" előfeltételéről | 189 |
| Az "igazgatók állama" - idealizált fasiszta állam | 208 |
| A "technokrácia" ideológusai ellenzik a demokráciát és a burzsoá parlamentarizmust | 219 |
| A "technokrata" elméletek és a mai reformizmus és revizionizmus | 222 |
| A jobboldali szocialisták az "igazgatók társadalmáról" mint a kapitalizmus és a szocializmus közötti "közbenső" lépcsőfokról | 222 |
| J. Burnham, "szervezői korszaka" és L. Blum "technokrata szocializmusa" | 227 |
| A "szervezők társadalma", Karl Renner és Benedikt Kautsky asztro-marxizmusa | 230 |
| Az "adminisztrátorok társadalma" és az angol labouristák "demokratikus szocializmusa" | 233 |
| P. Sering " hierarchikus struktúrája" és H. Kentaro "demokratikus szocializmusa" | 239 |
| A technokratizmus és a jugoszláv revizionisták "önigazgató szocializmusa" | 245 |
| A "technokratizmus és a jugoszláv revizionisták "önigazgató szocializmusa" | 245 |
| A "technokrata" ideológia az állammonopolista kapitalizmus ideológiája | 249 |
| A technikai fetisizmus a terjeszkedési politika és az agresszió szolgálatában | 253 |
| Az "atomszociológia" és a "világkormány" burzsoá mítosza | 253 |
| A nemzeti szuverenitás és a népek függetlensége ellen indított hadjárat igazolása a burzoá szociológusok elméleteiben | 257 |
| A technika festisizálása mint a háború és az agresszió apológiája | 260 |
| Befejezés | 265 |
| Függelék | |
| Még egyszer a revizionisták szofisztikájáról | 273 |
| Az emberi társadalom történelmi fejlődési folyamatának vázlata (táblázat) | 284 |
| Névmutató | 285 |
| Tárgymutató | 295 |