1.031.440

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi jog

Szerző

Kiadó: Városi Nyomda
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 739 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Teghze Gyula egyetemi ny. r. tanár. Városi Nyomda nyomása, Debrecen.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Munkám elsősorban tankönyvnek készült ; összefoglalása az előadásaimnak. Mindamellett nem puszta vázlat a mű, hanem kidolgozott rendszer, amennyiben teljességre törekedve, az egyes kérdések... Tovább

Előszó

Munkám elsősorban tankönyvnek készült ; összefoglalása az előadásaimnak. Mindamellett nem puszta vázlat a mű, hanem kidolgozott rendszer, amennyiben teljességre törekedve, az egyes kérdések részletes kifejtését nemcsak megkíséreltem, hanem azok bővebb feldolgozására is igyekeztem.
Könyvemben főként német szerzők nyomán haladtam (v. Liszt, V. Ullmann, Hatschek), de különösen tekintettel voltam az angol-amerikai írókra (Oppenheim, Hall, Hershey), valamint az igen gazdag, de nem oly mély francia és olasz irodalomra is.
A nemzetközi jog igazi megerősödését csak annak jogászi átdolgozása után érheti el. Azért tartottam szükségesnek e jogág elméleti kifejtését is megkísérelni. Csak ha a nemzetközi jog télételei a többi jogágak módjára elemeztetnek, lesz azoknak pártatlan alkalmazása lehetséges.
A nemzetközi jog irodalmát, különösen a monográphiákat, az egyes szakaszok elején részletesen felsoroltam, megkönnyíteni óhajtván azoknak helyzetét, akik a nemzetközi jog bármely kérdésével behatóbban foglalkozni kívánnak.
Tekintettel arra, hogy a hazai nemzetközi irodalom még hiányosnak, aránylag csekélynek mondható, viszont e jognak hazánkban, mint most már teljesen önálló államban, fontossága kétségtelen, minthogy továbbá e jogágnak az újabb időben bekövetkezett jelentékeny átalakulása és folytonos, szakadatlan haladása tagadhatatlan, s annak ismerete mindenkire nézve, ki közügyekkel foglalkozik, nélkülözhetetlen, - eredménynek , tartanám, ha e munkámmal a nemzetközi jog ismeretének bővítésére s egyúttal a nemzetközi jog iránti érdeklődés felkeltésére hazánkban én is némileg hozzájárultam volna. Vissza

Tartalom

Előszó I.
Rendszeres nemzetközi jogi munkák és kézi könyvek . . . XI.
Nemzetközi jogi folyóiratok XV.
Évkönyvek és rendszeres közlemények XV.
Nemzetközi jogi szótárak XVI.
Oktatási célokra szóló munkák XVI.
A) Forrásgyűjtemények XVI.
B) Nemzetközi jogesetek gyűjteményei XVI.
Bevezetés.
1. §. A nemzetközi jog fogalma és jellege 1
2. §. A nemzetközi jog tudománya, annak feladatai és módszerei 7
3. §. A nemzetközi jog előfeltétele és alapja 10
4. §. A nemzetközi Jog tételes természete 10
5. §. A nemzetközi'jog érvénye és területi hatálya 19
6. §. A nemzetközi jogi szabályok fajai 25
7. §. A nemzetközi jog forrása 26
Anyag-gyűjtemények.
A) Általános szerződés gyűjtemények 32
B) Egyes államok szerződésgyűjteményei 33
8. §. A nemzetközi jog hermeneutikája és alkalmazása ... 36
9. §. A nemzetközi jog viszonya a társadalmi jelenségekhez és a többi jogágakhoz 38
10. §. A nemzetközi jog fejlődésének történeti háttere -
I. Elmélet 45
II. A nemzetközi jog tényleges alakulása 47
I. Az ó-kor 48 ; II. A középkor : a nyugati civilisatio egysége 50; III. A XIV. és század 56
IV. A Westfáliai békétől a francia forradalomig
59 ; V. A francia forradalomtól az 1856. Párizsi
kongresszusig 64 ; VI. A Párizsi kongresszustól
(1856) a Berlini kongresszusig (1878) 69; VII.
A Berlini kongresszustól 1900-ig, 72 ; VIII. Az
1900-tól 1910-ig. 77 ; IX. Az 1910. évtől, az
1914-iki háborúig. 81 ; X. Az 1914-iki háborútól napjainkig. 83.
A Nemzetek Szövetségének működése 109
11. §. A nemzetközi jog irodalma 111
12. §. A nemzetközi jog kodifikatiója 124
13. §. A nemzetközi jog felosztása és rendszere 129
I. Könyv.
Előismeretek, elméleti tanok.
A nemzetközi jogi viszonyok általában.
14. §. A jog rendező működése 133
15. §. A nemzetközi jogviszony elemzése (analytikája) 134
a) Alapviszony.
1. A nemzetközi jogi élet statikája 184
16. §. A nemzetközi jogviszonyok osztályozása és azok tartalma . 137
2. A nemzetközi jogi élet kinematikája.
Nemzetközi jogviszonyok változása.
17. §. Nemzetközi jogviszonyok keletkezése, módosulása, megszűnése 139
18. §. Nemzetközi jogügyletek 139.
19. §. Nemzetközi jogsértés 141
b) Biztosító viszony (Sanctiók).
3. Nemzetközi jogi élet dinamikája.
20. §. Nemzetközi jogviszonyok biztosítása 144
21. §. A nemzetközi jogsértés következménye : Nemzetközi jogérvényesítés 145
22. §. A nemzetközi jog synthesise és rendszertana 146
II. KÖNYV.
Tételes jog.
I. RÉSZ.
Államok közötti szervezkedés és államközi összműködés.
A) A szervezet joga: A nemzetközi közösség berendezése.
(Nemzetközi alkotmányjog.)
I. Nemzetközi jogalanyok: Államok, azok elemei s nemzetközi jogilag fontos szervei.
1. Az állam nemzetközi jogállása.
23. §. Az államok nemzetközi jogalanyiságának sajátos jellege. 151
24. §. Nemzetközi jogalanyok az államokon kívül 156
25. §. Az államoknak, mint nemzetközi jogalanyoknak fajai . 150
Egyszerű államok és államkapcsolatok.
A) Egyszerű államok. 160; B) Államkapcsolatok. a) Államok
uralmi (fennhatósági, autoritási) kapcsolata. 163 ; b) Protektorátus esetei. 165; c) Nemzetközi megbízások. 169 ;
d) A Saar medence jogi helyzete. 174 ; e) Államok társulati kapcsolata. ; Személyes iuniók. 174 : Államszövetségek. 175 ; Szövetsége állam. 176 ; Reáluniók. 177.
26. §. Állandóan semlegesített államok 179
27. §. A Szent Szék nemzetközi jogállása 183
28. §. Nemzetközi jogalanyok ; államok keletkezése; új államok elismerése 188
29. §. Az államok azonossága 192
30. §. Államok megszűnése és utódlása 194
1. Állami szerződések. 195; 2. Államadósságok és egyéb terhek. 196 ; 3. Az államvagyon sorsa. 197 ; 4. Az állampolgárok helyzete. 197; 5. A jogok és kötelességek sorsa. 198.
31. §. Az államok egyenjogúsága 199
Az állam elemeinek (főhatalom, terület és nép) nemzetközi Jogi helyzete.
32. §. 1. A Főhatalom 201
A terület és nép nemzetközi jogállása.
33. §. Az államterület és annak részei 207
34. §. Gyarmatok jogi helyzete 220
35. §. Több állam területi fenségjogának találkozása (Koimperium) 222
36. §. Területfenségiség keletkezése ; nemzetközi területszerzés 223
37. §. A területfenségiség korlátozása : a) Egyes területek feletti
jogok részleges átengedése (zálog, bérlet) 228
38. §. A területfenségiség korlátozása : b) Államszolgalmak . . 230
39. §. A területfenségiség korlátozása : c) A nemzeti kisebbségek és felekezetek védelme 234
40. §. A területfenségiség fenntartása, bevégződése és elvesztése . 239
41. §. A nyilt tenger jogállása 239
42. §. Az állani népessége 243
43. §. Az állam viszonya külföldön tartózkodó polgáraihoz . . . 247
44. §. Az alattvalók Védelmi igénye, tekintet nélkül külföldön való tartózkodásukra 250
45. §. Az állam joga a területén tartózkodó idegen állam polgárokkal szemben : Külföldiek jogállása 253
46. §. A menedék jog kérdése 260
2. Az állaniok nemzetközi jogi szempontból fontos szervei.
47. §. Nemzetközi érintkezést közvetítő államszervek 261
I. A legfőbb szervek jogállása.
48. §. A szuverén szerv jogállása monarchiákban 263
49. §. A köztársaságok legfőbb szerveinek jogállása 267
II. Segédszervek: a külügyminiszterium, diplomáciai és gazdasági ügyviselők.
50. §, 1. A külügyminisztérium 267
51. §. 2. Diplomáciai ügyvivők : követek jogállása 269
52. §. Alanyi követjog 272
53. §. Anyagi követjog 274
54. §. Követküldés 277
55. §. A diplomáciai képviselők előjogai, kiváltságai 280
56. §. A diplomáciai ügyvivők helyzete harmadik állammal szemben 287
57. §. A követ feladata 287
58. §. A követség megszűnése és felfüggesztése 290
III. Kereskedelmi és gazdasági ügyvivők.
59. §. A konzulok jogállása és jellege 291
60. §. A konzuli jog forrásai 295
61. §. A konzulok fajai 295
62. §. A konzulok alkalmazása 297
63. §. A konzulok jogai és kiváltságai .299
64. §. A konzulok jogai és kiváltságai a keleti államokban 302
65. §. A konzulok hivatalos kötelességei 306
66. §. A konzuli bíráskodás 309
67. §. A konzuli bíróságok szervezete és hatásköre. 310
68. §. A konzuli képviselet megszűnése 313
69. §. Ügynökök 314
IV. Az állami képviselet kivételes esetei.
70. §. Katonai parancsnokok a háborúban 315
71. §. Idegen területen levő fegyveres erők 315
II. Nemzetközi közösség berendezése és szervezete.
Az államok tömörülése : irányzat egységgé válásra, nemzetközi hatalom kialakulására.
72. §. Irodalmi kísérletek és tényleges eredmények 317
A) A Nemzetek Szövetsége.
A „Nemzetek Szövetsége"-nek keletkezése.
73. §. Háború alatti kísérletek 321
74. §. Az Egyesség okmány létrejövetele 324
A Nemzetek Szövetségének szervezete.
75. §. A Nemzetek Szövetségének összetétele 326
76. §. A Nemzetek Szövetségébe való felvétel és kiválás abból 329
77. §. A Nemzetek Szövetségének szervei 331
78. §. A Nemzetek Szövetségének hatásköre 335
79. §. A Közgyűlés ügyrendje .340
80. §. A Tanács ügyrendje 341
81. §. A Közgyűlés és Tanács egymáshoz való viszonya 342
82. §. A Nemzetek Szövetségének célja és feladata . .343
83. §. A Nemzetek Szövetsége módosítása 356
84. §. A Nemzetek Szövetségének és működésének jogi jellege 356
B) Az államok nemzetközi egyesülésének többi szervei.
85. §. Bevezetés 358
I. Nemzetközi tanácskozási szervek.
86. §. Kongresszusok és konferenciák 359
87. §. A kongresszusok és konferenciák ügymenete 361
II. Nemzetközi igazgatási szervek.
88. §. A nemzetközi igazgatási szervek jellege és fajai 363
A Nemzetközi folyambizottságok. Tengerszoros bizottság 366
B) Nemzetközi egészségügyi bizottságok 369
C) Nemzetközi pénzügyeket ellenőrző bizottságok . . .370
D) Nemzetközi közigazgatási egyesületek (uniok) adminisztratív szervei 372
III. Nemzetközi Bíróságok.
93. §. Bevezetés 378
94. §. A) Vegyes bíróságok 380
B) Tulajdonképpeni nemzetközi bíróságok 383
95. §. a) Az Állandó Nemzetközi Választott Bíróság. (Cour permanente d'arbitrage) 383
96. §. b) Állandó nemzetközi bíróság. (Cour permanente de justice international) 385
97. c) Középamerikai nemzetközi választott bíróság 387
98. d) Nemzetközi fellebbviteli zsákmánybíróság 388
III. Nemzetközi érintkezés: összműködés és jogsértés.
A) Az államok érintkezésének rendes módjai : nemzetközi igazgatási
aktusok, nemzetközi jogügyletek.
99. §. Nemzetközi összműködés : nemzetközi igazgatás 389
100. §. Nemzetközi szerződések fogalma és jellege 891
101. §. Nemzetközi szerződések kellékei és alakja 396
102. §. Nemzetközi szerződések hatálya 405
103. §. Harmadik állam részvétele valamely nemzetközi szerződésben 408
104. §. Nemzetközi szerződések biztosítása 410
105. §. Nemzetközi szerződések elismerése, meghosszabbítása és megújítása 412
106. §. Nemzetközi szerződések megszűnése 414
107. §. Nemzetközi szerződések osztályozása 418
B) Nemzetközi jogsértés.
108. §. A nemzetközi jogellenes cselekmény fogalma és jellege 419
109. §. A nemzetközi jogellenes cselekmény alapja. (A nemzetközi
felelősség jogalapja) 422
110. §. A nemzetközi jogellenes cselekmény elemei 424
111. §. Nemzetközi jogellenes cselekmény tényálladéka 427
112. A nemzetközi jogellenes cselekmény következményei (Sanctioja) 430
B) A működés joga: Nemzetközi igazgatási jog.
113. §. Külügyi igazgatás és nemzetközi közigazgatás 431
114. §. Nemzetközi közigazgatás és nemzetközi jogsegély 433
A nemzetközi közigazgatási jog egyes ágai.
115. §. Politikai együttműködés 434
116. §. Társadalmi élet szabályozására vonatkozó nemzetközi megegyezések 437
117a. §. Az államok érdekközössége a forgalom terén 438
A hajózási Jog általános elvei.
117b. §. Nemzetközi tengerészeti jog 450
118. §. A tenger szabadsága elvének megszorítása. (A nyilt tenger rendészete) 458
119. §. Nemzetközi folyamok 464
120. §. Nemzetközi tavak és csatornák 476
121. §. Az államok gazdasági téren való összműködése 481
122. §. Az államok érdekközössége a jogszolgáltatás terén . . . 485
A) Nemzetközi magánjog 485
B) Nemzetközi perjog 493
C) Nemzetközi büntetőjog és eljárás 497
123. §. A közegészségügy védelme 504
124. §. Vallási érdekek védelme 510
125. §. Tudományos érdekek védelme 512
126. §. Erkölcsi és humánus érdekek védelme 513
127. §. Nemzetközi szabályok a rabszolgakereskedés elnyomására 516
128. §. A munkaügy nemzetközi védelme 521
Nemzetközi pénzügyi jog.
129. §. Általános tanok 526
130. §. Egyes intézkedések 529
II. RÉSZ.
Nemzetközi ellentétek kiegyenlitése, összeütközések megelőzése, azok eldöntése.
131. §. A nemzetközi ellentétek és viszályok jellege 536
A) Nemzetközi ellentétek kiegyenlítése.
I. Békés elintézési módok.
132. §. a) A vitát folytató államok tárgyalásai 539
133. §. b) Harmadik állam közbenjárása. Jószolgálat és közvetítés 540
134. §. c) Nemzetközi vizsgáló bizottságok 544
135. §. d) Állandó Nemzetközi vizsgáló bizottságok 548
136. §. e) Nemzetközi választott bíráskodás 549
137. §. f) Állandó Nemzetközi Bíróság 558
II. Fegyveres elintézési módok.
138. §. Nemzetközi viszályok erőszakos elintézése : az önsegély 560
139. §. a) A megtorlás (Retorsio) 560
140. §. b) A Represszáliák 561
141. §. c) Hajózár (Embargó). . 564
142. §. d) Békés tengerzár 566
B) A háború megelőzése.
143. §. háború megelőzés egyes módjai 568
144. §. a) A fegyverkezés csökkentése 569
145. §. b) A Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának s egyéb
megegyezéseknek háború megelőzési rendelkezései . . . 573
146. §. c) Védszövetségi tervezetek és a Locarnoi egvezmények 576
147. §. d) Kellogg paktum 580
C) A háború joga.
148. §. A háború fogalma és jellege 581
149. §. A háború joga alanyi és tárgyi értelemben 586
150. §. A hadüzenet 591
151. §. A hadüzenet hatása 594
152. §. Intézkedések a háború megkezdése alkalmából 597
153. §. A háború szintere (A harctér) 598
Szárazföldi háború.
A hadviselő felek : a háborúban szereplő személyek.
154. §. A) Kombattansok 599
155. §. B) Hadifoglyok 601
156. §. C) Betegek és sebesültek 606
157. §. Az ellenségeskedések 610
Hadi szerződések.
158. §. Fegyverszünet és fegyverbéke. Kapituláció 616
Katonai hatalom az ellenséges állam területén.
159. §. A) A foglalás jogi hatása 617
160. §. B) A megszállott terület igazgatása a megszálló hatalom által 625
A tengeri háború.
161. §. A tengeri háború sajátos jellege 625
162. §. Hadi eszközök, foglyok stb. a tengeri háborúban . . . 627
163. §. Hadiműveletek a tengeri háborúban 635
164. §. Ellenséges magántulajdon helyzete a tengeri háborúban 641
165. §. A légi háború 648
A semlegesség.
166. §. A semlegesség fogalmának kialakulása : történeti áttekintés 651
167. §. A semlegesség fogalma 656
A semlegesek és a hadviselők jogállása.
168. §. a) A semlegesek jogai és kötelességei a szárazföldi háborúban 660
169. §. b) A semlegesek jogai és kötelességei háborúban . . . 664
170. §. Semleges államok alattvalóinak helyzete a háború alatt 671
Semleges kereskedelem helyzete a tengeri háborúban.
171. §. a) Tengerzár 673
172. §. b) A dugáru és az ellenség másnemű támogatása . . . 678
173. §. c) Zsákmányjog 684
174. §. Zsákmánybíráskodás 693
175. §. A háború befejezése : különösen a békekötés 698
176. §. A békeszerződés alakja és tartalma 701
FÜGGELÉK.
I. A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya 704
II. Az Állandó Nemzetközi Bíróság szabályzata 712
III. Barátsági szerződés. Magyarország és Törökország között . 719
IV. A Kellogg-paktum . . . . 720

Teghze Gyula

Teghze Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Teghze Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv