Hunyadvármegyei kalauz

Tartalom

Előszó V-IX
I.
Tájékozódás a Hunyadvármegyébe vezető vasútak és
főbb útvonalak felől.
Érkezés a M. Á. V. aradi vonalán az Alföldről.. 2-6
II.
A Marosvölgy Zámtól-Déváig.
Zám és környéke 8-9
Zámról Tamasesden át Godined barlangjaihoz . .9-10
Zámtól-Gura-Szádáig 10
A boji barlangok 11
Jófő (Dobra) és környéke 11-13
A faeseti úton a vízválasztóig 13
Jófőről az Erdőhátság északi felére 13-16
Lezsnyekról Bem József menekülési útja az Erdő
háton, illetőleg a Ruszka-Pojánon át 16-17
Lezsnyektől a Maros bal parti országúton Déváig 17
A vasút vonalán Maros-llyétől Branyicskáig 17-19
A branvicskai br. Jósika család otthona 19-20
A rómaiak Miciája Veczel és Maros-Németi közt 20-21
Maros-Németi gr. Kuun Géza kastélyával 21-24
III.
Déva és környéke.
Déva őskora 25
A dévai vár történetéből 25-35
Kilátás a dévai várhegyről 35-37
A dévai uradalom és Magna Curia múltjából 37-45
Az oláhság betelepedése Dévára 45-47
A dévai gymnasiurn 47-48
Déva jelene 48-51
Törzsökfa (ma Brettyelin) 51
Déváról Haróra 51-52
Dévától a boholti fürdőhöz 52-53
Kérnénk 53-54
Déváról a nagyági aranybányákhoz 54-55
M.- Solymosról Nagy-Ágra 55-59
IV.
Az erdélyi Érczhegység és a régi Zaránd.
Déváról M.-Solymosra 60
A két Kaján-völgye 61-62
A karácsonyfalvi sziklaszoros és barlangjai 62 - 64
A kisbányai (boiczai) Magura barlangja (A csűrök) 64-65
A karácsonyfalvi (Krecsunyesdi) szirtszoroson át. . 65-66
Kisbánya (Boicza) és aranybányászata 66-69
Trestia, a Gyulaiak báronátusa és bányája 69
Felsö-Kajanel 69-70
Kis-Bányáról (Boicza) az ormingyai barlanghoz... 70
Az Érczhegység Nagyhágóján át Brádra 70-71
A rudai tizenkét apostol és a Muszári aranybányászat 73-74
Utazás Kőrösbányára -77
Körösbányáról a váczai fürdőbe -77-78
Kőrösbányáról a grohoti szoros barlangjaihoz 78-79
A grohoti szoros jobbparti barlangjai 79
Grohot balparti barlangjai 79 - 80
Bulzesd barlangjai 80-81
A Ruszesd házcsoport 81-82
Dupa Piatráról Zalatnára 82-83
Körösbányáról a Gainára 83-84
Brádról Kristyorra 84
A Hóra lázadás kitörési szinhelye : Kurety 84-86
Kristyorról a Vulkán hegyre 86-87
Az Egregy (Cserna) alsó völgye
Dévátói V.-Hunyadig 88
Szántóhalom (Szenthalom és Szt.-András 88-89
A Barcsay család otthona 89-91
Bothur vagy Bujtur árpádkori magyarsága 91
Keresztúr régi nemessége 91-93
Al-Pestes árpádkori magyarsága 93 - 94
A felpesti völgy, a vízköri és szentgyörgyi Makray
család ősbirtoka 94
Az eloláhosodott magyarságról általában 95-96
VI.
Vajda-Hunyad és környéke.
A hunyadi vár és a Hunyadi család 97-104
A hunyadi vasgyár 101-106
A Hunyad környéki ősmagyar telepek Rákosd
és Hosdát 106-107
Hunyadról az Egregy völgyén Alsó-Felső-Telekre,
onnan a Runk völgyén Govasdiára 107-109
A govasdiai kohótól fel Gyalárra 109-111
Gyalárról a sodronypálya mentén Vadu-Dobrira
s a Ruszka-Pojanára 111
A Hunyadi ház őseinek otthona 111-113
Az Egregy középvölgyén Csolnakosra, Csernára.
A Csolnakosi és Cserna család 113-115
VII.
Píski és környéke Lozsáddal.
Piski telepkeletkezése. A vasúti műhelyek. A
Bem József diadala s annak emléke 116-119
Dédács. A Kazinczy Ferencz emléke 119-120
Lozsád mint ősmagyartelep 120-121
A Maros jobb partján fel Alsó-Fejérmegyéig. Algyógy
és vidéke.
Az aranyi augit-andesit kúphegy 122-123
Nagy- és Kis-Rápolt 123-125
Bábolna és Folt fénykorából 125-127
Algyógyról a Gyógyvíz hármas szirtszorosába és
barlangjaihoz 127-128
Az erdőfalvi sziklaszorosok. Az alsó szoros és
barlangjai 128-129
Az Erdöfalvától Glódig terjedő sziklaszoros és
barlangjai 129-130
Algyógyról a Maros jobb partján Bokajig 130-131
IX.
A régi Szászvárosszék.
Piskitől-Szászvárosig 132-133
A régi Waras, Zazvaras 133-137
Szászvárosról a sebeshelyi völgybe 137-138
Szászvárosról a Városviz mentén az alsó városvizi Castrum érintésével, a muncseli Gredistyére. Annak régiségei 138-139
Uj-Gredistye régiségei. A muncseli vár. Fel a Godeanra 139-140
Kirándulások a Godeánról Sebeshely és Kudzsir-felé 140-141
Kirándulás a szászsebesi havasok felé. A Surian
havas és Surian tengerszem. (Jezer.) 142-143
A Kenyérmezőn át, Romosz-Benczencz 143-146
Alkenyér állomásról Fel kenyéren át Kudzsirra.. 146-147
X.
Az Alsó-Sztrigyvidék, Piskitöl Hátszeg Váraljáig.
A Piski-Petrozsény és Zsil-Farkaspatak vasutak rövid ismertetése 148-149
A Sztrigy melléke Piskitöl, Hátszeg-Váraljáig.
Piskitöl Kalánig 149-151
Kalánfürdő. Puszta Kalán vasgyártelep s ezek környéke 151
A római fürdő 151-152
A kaláni vasgyártelep 152-153
A Sztrigy jobbparti vidéke Kalán átellenében.. 153-159
XI.
Hátszegvidék, a régi „Hátszeg-megye" és a Retyezát hegység.
Hátszeg a kir. várjószág és a későbbi kenézi
kerület székhelye. A magyarság pusztulásával feltűnő kenézségek történeti vázlata ..160
Hátszeg. A kenézi intézmény fejlődési vázlata
nálunk 160-165
Hátszegről a Vaskapuhoz. Sarmisegethusán Dacia
fővárosán át 165-168
Várhelyről Demsuson át Hátszegre 168-170
Demsusról Vaspatakra s onnan át Ruszkabánya felé 170-171
A Hunyadi János elődei által birt Rekettyefalvára 172-173
Csuláról Tustyán és Farkadinon Hátszegre 173
Tustyától Hátszeg felé 173-178
A malomvizi Kendefy vár 178-180
Kirándulás a Retyezátra 180-183
Klopotiva, Onnan fel a Sebesviz (Riu mare) völgyén 183-184
A Sebesviz völgyén fel a Zenogához 184-185
XII.
Hátszeg-Váraljátói Pujig, vagyis az úgynevezett „Torok."
A Torok vázlatos áttekintése 186-187
A Torokban szerepelt történelmi családok J 87-188
A szálláspataki ős nemes-családok 188-190
A malajesdi vár s a paros-pesterei barlang-vár. 190
Ősmagyar határnevek 193-194
Puj nemes családjai 194-195
A ponoricsi barlangok és búvó patak 195-196
Borbátviz családai 190-197
Kirándulás a borbátvizi havasokra . 197-198
XIII.
Pujtól Petrozsónyig a banyiczai vízválasztón át.
A vasúti vonal Pujtól felfelé. A petroszi csontbarlang. (Inkey Béla barlangja) 199-201
A Krivadiai őrtorony a Krivádia-patak sziklaszorosa felett. A Kanovich Aladár barlang. 201-202
A merisori vízesés 202
A Dealu Babi átjárója Wulkánhoz. Az alagutak fel Banyiczáig 202-203
Baniczától Petrozsényig. A Boli-hegy. A Boli-barlang (Csetatye Boli.) 203-205
XIV.
A Zsil medencze. A régiek Zsilje (Sij.)
Petrozsény keletkezése, széntelepei és bányászata 206-207
Petrozsényből a Szurduk-szorosba 208
Kirándulás a Rosia sziklaszorosba. A Rosia barlangja 208
Petrozsénytől a Taja völgyébe 209
A Paring-hegység 209-210
Petrilláról a Csimpa havasra 210
Petrozsénytől Zsil Farkaspatakig (Lupény) 210-212
A Román Zsil völgyén fel Kimpu luj Nyágig.. 212-214

Témakörök