Telekkönyvi jog

Előszó

Szocialista jogrendszerünk kiépítésének folyamatában az egyik legjelentősebb lépés a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének megalkotása volt. A törvény állást foglalt a telekkönyv intézményének további fenntartása mellett, a részletes szabályozást alacsonyabb fokú jogforrásokra bízva. A Ptk. kihirdetése után az illetékes jogalkotó szervek nem könnyű feladat előtt állottak: meg kellett határozni, hogy a telekkönyvnek - amely más társadalmi rendben jött létre - mi a szolgálati szerepe a szocializmus építésének jelenlegi időszakában (különös figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági ingatlanok általában már termelőszövetkezetek használatában vannak), és szervesen be kellett illeszteni ezt az intézményt jogrendszerünkben. E munkálatok eredményeképpen az 1960. év végére kerültek megalkotásra - a Ptk-t végrehajtó jogszabályok sorában - az új telekkönyvi jogszabályok, amelyek a telekkönyv intézményének meglevő keretei közé több vonatkozásban merőben új tartalmi elemeket vittek be.
Most már lehetővé vált - a felszabadulás óta első ízben - e jogterület monografikus feldolgozása. Nem lett volna helyes az ilyen tárgyú első műben az új telekkönyvi jogszabályok kommentárszerű magyarázatára szorítkozni, már csak azért sem, mert telekkönyvi ügyekben a bírósági gyakorlat még csak most kezd kialakulni. A helyes jogalkalmazáshoz, a jogalkalmazás során az egyes rendelkezések helyes értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a jogintézmény elméleti alapjai kifejtésre és az összefüggések feltárásra kerüljenek. Ezért ebben a műben elsősorban ennek a munkának az elvégzésére törekedtem; feladatomnak tekintettem azonban az új tételes jog rendelkezéseinek az elvi alapokkal összhangban történő és rendszeres kifejtését is. Vissza