Településkutatás I-II.

A települési és térségi tervezés társadalomtudományos alapozása/Szöveggyűjtemény/Módszertani tankönyv és szöveggyűjtemény/Résztvevő megfigyelés, fókuszcsoportos interjú, rugalmas kérdőív, mentális térkép, kapcsolatháló-elemzés, interpretációs technikák

Szerző

'Letenyei László: Településkutatás I-II. ' összes példány

Kiadó:	L'Harmattan Kiadó-Ráció Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	728 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-945-791-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Annak idején a demokratizálódás jegyében a /1983. (Ép. Ért. 23) ÉVM-utasítás előírta a rendezési tervekkel kapcsolatban a lakossági egyeztetést, ismertetést. Ezeket az egyeztetéseket a Hazafias Népfront lakókörzetenként végezte, azonban eredményességükről, hasznukról, azt hiszem, mindannyiunknak vegyes és ellentmondásos tapasztalatai vannak. Az önkormányzatiság létrejöttével értelemszerűen egy ilyen ÉVM-utasítás már nem fejtette ki jótékony hatását. 1999-ben megszületett az önkormányzati törvény, majd jó néhány évvel később az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény. Szembetaláltuk magunkat azzal, amit egyesek Patrick Geddesre, a rendezési tervek skót művelőjére vezetnek vissza, aki fontosnak tartotta a lakossági egyeztetéseket, fórumokat. Azt mondhatjuk, hogy az önkormányzati döntések közül ez (ti. a településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat jóváhagyó) csaknem az egyetlenegy olyan határozat, illetőleg rendelet Magyarországon, amelyhez valamiféle társadalmi ismertetés, társadalmi kontroll is tartozik.
Az önkormányzati törvény két helyen említi a társadalmi egyeztetés szükségességét. Egyrészt kimondja, hogy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatban maga határozza meg, hogy mely társadalmi vagy érdekképviseleti szervezettel és milyen formában működik együtt, bevonva őket a képviselőtestület vagy a bizottságok munkájába. Másrészt azt mondja ki, hogy az önkormányzat a lakossággal való párbeszéd érdekében fórumrendszert működtethet. Az építési törvény jogalkotásakor úgy tűnt, hogy a lakossági egyeztetéssel kapcsolatban nem tehetünk mást, mint hogy előírjuk az érintettek bevonásának kötelezettségét, valamint az úgynevezett harmincnapos kifüggesztést, másrészt pedig utalunk a helyben szokásos módra, ami a szervezeti és működési szabályzatban rögzíthető, és más jogszabályokban is visszatérő fordulat. Tapasztalataink szerint a tervezőknek és települési főépítészeknek általában gondot jelent e törvényi kötelezettség gyakorlati megvalósítása. Vissza

Tartalom

Előszó 11
Bevezetés 17
Terepen folytatott kutatás 19
A térségi és településkutatás
mint alkalmazott tudomány 20
Kiknek szól a kötet? 20
Hiánypótlás 21
Az egyszerűsítésről 22
A kötet szerkezete 23
A kötet és a szöveggyűjtemény fejezetei 24
I. A társadalmi vizsgálat 29
Bevezetés 31
Koncepció, fejlesztés és rendezés 32
A társadalmi vizsgálat szerepe a település- és területfejlesztés és -rendezés során 35
Tompái Géza: A településszerkezeti és
természetföldrajzi szempontok meghatározó szerepe a településfejlesztésben
és -rendezésben 36
Települési, térségi és
vidékfejlesztő szakmák 39
A fejlesztési piac szereplői: önkormányzatok, fejlesztő cégek, közigazgatás 41
Varga-Ötvös Béla: Tervezési idő és tér 43
A lakossági egyeztetés hazai gyakorlata 45
Műszaki (szakmai) dominancia a hazai
településfejlesztő gyakorlatban 47
Négy paradoxon 49
A lakossági egyeztetés adekvát
és korszerű módszerei 51
II. Kvalitatív és kvantitatív
adatgyűjtési technikák ötvözése 53
Bevezetés 55
Adatgyűjtési technikák
egy kvalitatív-kvantitatív skálán 56
Megbízhatóság és érvényesség
a szociológiában 59
Mikor válasszunk kutatási kérdést, és
mikor operacionalizáljunk? 60
"Terepspecifikus jelleg és összehasonlíthatóság az antropológiában 62
Kvalitatív és kvantitatív technikák:
egymásutániság és mellérendeltség 64
Az alkalmazott terepkutatás menete 66
III. Résztvevő megfigyelés 71
Bevezetés 73
Elmélettörténet 74
A kutató és a terep viszonya
a századfordulón 75
Kívülállás, belülállás 78
Etikai kérdések 79
A résztvevő megfigyelés ábécéje 81
Néhány gyakorlati példa 94
IV. Fókuszcsoportos interjú 97
Bevezetés 99
Elmélettörténet 100
Mikor célszerű fókuszcsoportos
vizsgálatot végezni? 102
Etikai kérdések 103
Fókuszcsoport a hazai kutatói gyakorlatban 105
A fókuszcsoport ábécé 105
Szanyi Ágnes: A településkutatás
moderátora 110
Esettanulmányok, példák 116
V. Interjú, kérdőív és adatbázisok
gyűjtése - terepközeli módon 119
Bevezetés 121
Kvantitatív módszerek terepközeli
alkalmazása 121
A mélyinterjú mint terepközeli technika 124
Interjú a településkutatás során 126
Terepbarát és rugalmas kérdőív 129
Zygmund Gostowski: A survey típusú vizsgálatok humanizálásának szükségességéről 130
Rugalmas kérdőív-szerkesztő ábécé 137
Statisztikai adatbázisok gyűjtése és
elemzése a terepen 143
VI. Mentális térkép szerkesztése 147
Bevezetés 149
Objektív térképek pedig nincsenek! 151
Áthallások: a kognitív térképezés fogalma
különböző diszciplínákban 154
Mentális térképek és történelmi
városrészek 156
Elmélettörténet 157
Egy amerikai Párizsban 160
Adatgyűjtés és adatfeldolgozás 163
Van, ami mentális térkép,
és van, ami nem 164
Etikai kérdések 170
Mentális térkép szerkesztése az
alkalmazott településkutatás során 172
Mentálistérkép-szerkesztő ábécé 172
VII. Kapcsolatháló-elemzés 187
Bevezetés 189
Elmélettörténet 189
Technika vagy paradigma? 191
Kapcsolatháló- és kapcsolatitőkeelemzések 194
A kapcsolatháló-elemzés tudományos és
gyakorlati alkalmazásai 196
José Luis Molina: Társadalmi kapcsolathálók elemzése. Bevezetés 197
Kapcsolatháló-elemzés
a településkutatás során 198
Futó Péter, Lányi Pál és Soltész Anikó:
A regionális klaszterek definíciója az
Európai Unióban, Magyarországon
és a nemzetközi szakirodalomban 199
Etikai kérdések 201
Kapcsolatháló-elemző ábécé 202
Recenzió Barabási Albert László:
Behálózva könyvéről 205
Esettanulmányok, példák 235
Egyetemközi kapcsolatháló
a Kárpát-medencében, 2002 236
Véleményhálók: a készülő filmtörvény
véleményezése, 1997 240
Magyar fogalomtár 245
VIII. Interpretáció 249
Bevezetés 251
Az interpretáció közgazdasági, szociológiai
és antropológiai megközelítése 253
Az értelmezés és interpretáció lehetőségei 254
Az alkalmazott településkutatás interdiszciplinaritása: antropológiai, szociológiai
és közgazdasági jelleg 258
Az interpretáció lehetőségei és módjai 259
Etikai kérdések 260
Tanulmányíró ábécé 261
A szóbeli előadás 269
Egy újszerű interpretációs eszköz:
az elektronikus szöveg 271
Filmmonográfia és döntéselőkészítő film 274
Kommunikáció, nyomon követés
és értékelés 276
Ellenőrző kérdések
és gyakorló feladatok 279
I. A társadalmi vizsgálat 281
II. Kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési
technikák ötvözése 283
III. Résztvevő megfigyelés 285
IV. Fókuszcsoportos interjú 288
V. Interjú, kérdőív és adatbázisok gyűjtése
- terepközeli módon 291
VI. Mentális térkép szerkesztése 293
VII. Kapcsolatháló-elemzés 294
VIII. Interpretáció 296
Ajánlott irodalom 299
A szöveggyűjtemény tartalma
I. A társadalmi vizsgálat
Az Európa Tanács 1999. június 21 -i
1260/1999/EK rendelete a strukturális
alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. (Kivonat) 325
Futó Péter és Szeszler Zsuzsa: A településfejlesztési koncepció készítésének
módszerei az EU-ban és Magyarországon 341
II. Kvalitatív és kvantitatív
adatgyűjtési technikák ötvözése
Teresa San Román: A megérzéstől a
megerősítésig: a terepmunka
az antropológiában 359
Alan Bryman: Kvantitatív és kvalitatív
módszerek összekapcsolása 371
III. Résztvevő megfigyelés
Vörös Miklós és Frida Balázs: Az antropológiai résztvevő megfigyelés története 395
Bronislaw Malinowski: A nyugat-csendes-óceáni térség argonautái. (Részlet) 417
IV. Fókuszcsoportos interjú
Robert K. Merton, Marjorie Fiske és
Patrícia L. Kendall: A fókuszált interjú.
(Részletek) 443
Jenny Kitzinger: Bevezetés a fókuszcsoportos vizsgálatba 467
Vicsek Lilla: A fókuszcsoportos vizsgálat
kimenetelét befolyásoló tényezők 477
V. Interjú, kérdőív és adatbázisok
gyűjtése - terepközeli módon
Heltai Erzsébet és Tarjányi József:
A mélyinterjú készítése - és az elkövethető hibák forrásai 501
Eranus Eliza, Láng Sarolta, Máth András
és Rácz Attila: A kérdőíves adatfelvétel
újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott interjú (CAPI,
CATI) és internetes adatgyűjtés 545
VI. Mentális térkép szerkesztése
Roger M: Downs és Dávid Stea:
Térképek az elmében (Részletek) 593
Szathmári Milán (szerk.): Hazai példák a
mentális térképezés alkalmazására.
(Válogatás Bíró A. Zoltán, Csernák
Boldizsár, Garamhegyi Abel, Letenyei
László és szerzőtársaik munkáiból) 615
VII. Kapcsolatháló-elemzés
Szántó Zoltán: A kapcsolatháló-elemzés
szociometriai gyökerei 649
Kürtösi Zsófia: A kapcsolatháló-elemzés
módszertani alapja 663
VIII. Interpretáció
Deirdre N. McCloskey: A szignifikanciatesztek retorikája 687
Sarah Pink: Interdiszciplináris programok
a vizuális kutatásban: A vizuális antropológia újragondolása 703

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem