Teljes körű minőségszabályozás

TQC

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'A. V. Feigenbaum: Teljes körű minőségszabályozás ' összes példány

Kiadó:	Ex Qualitas Libri Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	917 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-02-6564-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Vállalati minőségirányítás
A termék és a szolgáltatások minősége, valamint a teljes körű minőségszabályozás	3
Mi a minőség új hatása	4
Mi a teljes körű minősőségszabályozás és mi a célja?	5
A "minőség" jelentése	9
A minőség jeletése - orientáció a vevő igényeinek kielégítésére	7
A "szabályozás"jelentése az iparban	10
Mi a teljes körű minőségszabályozás területe?	11
A teljes körű minőségszabályozás hatása a szervezete egészére - teljes körű minőségirányítás	13
Rendszertervezés és vezetés - a teljes körű minőségszabályozás alapjainak lerakása	15
A teljes körű minőségszabályozás fejlődése	16
A minőség mint fő üzleti stratégia	18
A teljes körű minőségszabályozás helye a modern gazdaságirányítási koncepcióban: jövedelmezőség és pozitív pénzügyi hatás	21
A teljes körű minőségszabályozás helye a modern gazdaságirányítási koncepcióban - néhány példa	22
A teljes körű minőségszabályozás helye a modern gazdaságirányítási koncepcióban - a beruházások megtérülése	25
Minőség: felelősség a társadalommal szemben	26
Az iparnak szembe kell néznie a minőségügyi kihívással	26
A vevő, a gyártó és az új piaci minőségigények	29
A vevő - helyzetkép	29
A vevő - helyzetkép (folytatás)	30
A vevő - a fogyasztói elmélet (konzumerizmus)	32
A vevő és a szolgáltatóiparok	33
A gyártó - helyzetkép	34
A termék- és szolgáltatási felelősség és a gyártó	37
A szavatosság, a jótállásés a gyártó	40
A termékvisszahívás és a gyártó	40
A piac - áttekintés	41
A piac - egy példa	42
A piac - a minőségügyi vezető szerep lehetőségei	44
Termelékenység, technológia és a minőség nemzetközivé válása	46
A munkás mint egyéniség	46
Teljes körű minőségszabályozás és teljes körű termelékenység	50
Teljes körű minőségszabályozás és teljes körű termelékenység - példa	51
Teljes körű minőségszabályozás és gyártmányfejlesztés	52
Minőség, gépesítés és automatizálás	52
A minőségügyi információ feldolgozása, számítógéptechnika, szoftverminőség-ellenőrzés	53
Teljes körű minőségszabályozás, szabványok és előírások	54
Teljes körű minőségszabályozás és a termékfelelősségi veszteségek megelőzése	55
Teljes körű minőségszabályozás és nemzetközivé válás	57
Teljes körű minőségszabályozás és nemzetközivé válás. A kormány szerepe	58
Melyek a minőségszabályozás tényezői és a minőségszabályozás feladatai?	62
A kilenc "M": a minőséget befolyásoló alapvető tényezők	62
Mennyire bonyolultak a mai minőségi problémák?	65
Hol használják a minőségszabályozást?	68
Melyek a minőségszabályozás feladatai?	68
Mi az új konstrukció minőségszabályozása?	71
Mi az idegenáru-ellenőrzés?	71
Mi a termék minőségszabályozása?	72
Mi a spontán folyamatelemzés?	72
A minőségszabályozási rendszer minig tartalmazza mind a négy feladatot?	72
Mi a statisztika szerepe a minőségszabályozásban?	75
Milyen szerepük van egyéb módszereknek a minőségszabályozási feladatokban?	76
Ezek a módszerek egyaránt alkalmazhatók kis tételekre és nagybani gyártásra?	76
Megtörtént-e a minőségszabályozási feladatok végrehajtása?	77
A teljes körű minőségügyi rendszer
A minőség rendszerszemléletű megközelítése	81
Mi napjaink rendszerkövetelménye?	81
A teljes körű minőségügyi rendszer meghatározása	82
A teljes körű minőségügyi rendszer és a minőségszabályozás mérnöki eszközei	82
A rendszerszemléletű és rendszernek az egész vállalatra történő kiterjedése és a felső irányítás szerepe	85
A minőségszabályozási rendszer műszaki tervezése és a rendszer irányítása	87
A teljes körű minőségügyi rendszer jellemzői	89
A teljes körű minőségügyi rendszer jelentése	90
Miért szükséges teljes körű minőségügyi rendszer? Példa	91
Miért szükséges teljes körű minőségügyi rendszer? Példa (folytatás)	92
A minőségügyi rendszer létrehozása	94
A rendszerszemléletű minőségügyi tevékenységek szabályozása	97
A teljes körű minőségügyi rendszer alapelvei	99
A teljes korű minőségszabályzás kulcsfontosságú rendszerbeli tevékenységei	100
Gyártás előtti minőségértékelés	102
Termék- és folyamatminőség tervezése	103
Beszerzett anyag minőségtervezése, -értékelése, -szabályozása	103
Termék- és folyamatminőség értékelése és szabályozása	104
Minőségügyi információk visszacsatolása	106
Minőségügyi információs berendezés	107
Minőségügyi képzés, orientáció és a vállalati munkaerő fejlesztése	108
Gyártás utáni minőségügyi szolgálat (szervíz)	108
A minőségügyi tevékenység irányítása	109
Speciális minőségügyi vizsgálatok	110
A rendszermérések kulcsfontosságú területei	110
A minőségszabályozás-rendszer kulcsfontosságú tevékenységei - Példa	112
A minőségügyi rendszer kézikönyve	113
A minőségügyi rendszer irányítása	114
Egy hatékony minőségügyi rendszer ismérvei - összefoglalás	115
Minőségköltségek - a minőségügyi rendszer gazdaságosságának megalapozása	118
Mi a minőségköltségek hatásterülete?	119
Mik a működési minőségköltségek?	119
Hogyan csökkenti a minőségköltségeket a teljes körű minőségszabályozás?	121
Minőségköltség-meghatározás	123
A minőségköltség-tételek meghatározása	125
A minőségköltségre vontakozó információ gyűjtése és jelentése	130
A minőségköltségek elemzése	131
A működési minőségköltségek mérési alapjainak kiválasztása	137
A minőségköltség céljainak meghatározása	141
A minőségköltségek alkalmazásai	142
A beruházás megtérülése és a minőségköltségek	145
Más minőségköltség-kategóriák a minőségügyi rendszerek gazdaságtanában	148
A közvetett minőségköltségek és a szállító minőségköltségei	148
Nem megfogható minőségköltségek és a "felelősségi kockázat" költségei	149
Berendezés-minőségköltségek	150
Életciklus és a felhasználás-orientált minőségköltségek	151
Életciklus és felhasználás-orientált minőségköltségek szerkezeti felépítése	153
Életciklus és felhasználás-orientált minőségköltségek - bemeneti költségadatok és mérési vonatkozási alapok	154
A minőségszabályozás döntéshozására szolgáló egyéb mérőszerszámok	156
Minőségköltségek és gazdasági növekedés: összefoglalás	160
Vezetési stratégiák a minőségért
A minőségügy szervezése	163
Melyek a minőségügyi szervezet mai követelményei?	163
A telejes körű minőségszabályozás kihatása az egész szervezetre	164
A minőségügyi szervezet feladata	167
Milyen volt a múltban a minőségügy formális szervezete?	168
A minőségügyi feladatkörök helyzete ezeknél a szervezeteknél	170
Mi a következménye a feladatkörök megosztásának?	170
Mi a szabályozás folyamata?	171
Szervezési elvek	172
Az első elv: Minőséggel kapcsolatos kulcsfontosságú feladatok és hatáskörök az egész szervezet szintjén	173
Második elv: Kulcsfontosság minőségszabályozási feladatok és hatáskörök	174
A teljes körű minőségszabályozás szervezetének felépítése - a felső vezetés feladatai	175
A minőségszabályozás három részfunkcija	177
A minőségszabályozás funkció megszervezése a vállalatnál	178
A szervezeti felépítés alapvető kérdései	192
Milyen legyen a minőségszabályozás: központosított vagy decentralizált?	193
Milyen legyen a minőségszabályozási részleg szervezeti felépítése?	200
Központi vagy decentralizált minőségszabályozás? Minőségbiztosítás és minőségszabályozás	208
A részleg elhelyezése	209
A megbízhatóság és más termékminőség-jellemzők biztosításának megszervezése	211
Melyek a minőségszabályozás főbb szervezési problémái?	213
Mi a magatartás-tudomány álláspontja a minőségszabályozási szervezettel kapcsolatban?	214
Milyen legyen a minőségszabályozási részlet létszáma?	214
Nemzetközi jellegű vállalat speciális minőségi követelményei	216
A minőségszabályozás nemzetközi szintű megszervezése	216
A minőség iránti teljes elkötelezettség elérése	220
A minőség iránti elkötelezettség alkalmazási területe	220
A minőségügyi oktatás szerepe	221
A minőségügyi oktatás, mint folyamat	222
A meglévő minőségügyi oktatási folyamat elemzése	223
A kérdésekre adott válaszok felhasználása	224
A minőségtudat	225
A minőség iránti elkötelezettség kialakítása személyes részvételen keresztül	227
A minőség iránti elkötelezettség kialakítása személyes részvételen keresztül - Minőségkörök, munkahelyi élet minősége és más fontos módszerek	230
Szervezett minőségszabályozási képzés	235
A minőségszabályozási oktatási programok köre	236
Egyéb minőségszabályozási képzésért viselt felelősség	237
A teljes körű minősgészabályozási program iránti elkötelezettség elérésének sorrendje	238
Lépések a minőségszabályozás iránti széles körű elkötelezettség biztosítására	239
A minőségszabályozás javaslattevőinek magatartása	242
A minőségszabályozás bevezetése több üzemből álló vállalatban	243
A minőség iránt elkötelezettség közlése a beszállítókkal	245
A minőség iránti elkötelezettség közlése a vevőkkel	246
A minőségszabályozás szabatos kommunikációs rendszere	246
Elkötelezettség a minőség iránt: a minőségszabályozási szakterület fejlődése	251
Elkötelezettség a minőség iránt: a minőségügy szakterületének világméretű fejlődése	252
A minőség műszaki tervezésének módszerei
A minőség műszaki tervezésének módszerei	257
A minőségszabályozás háromszöge	258
A minőség műszaki tervezésének módszerei	259
A minőség műszaki tervezésének eljárásai	261
A minőségügyi célkitűzések és a minőségpolitika	261
Az elemzés eljárásai	265
A minőség műszaki tervezésének elemző eljárásai	266
A követelmények felvázolása	266
Tervezett kísérletek	267
A termékmegbízhatóság és az életciklus elemzése	268
A környezeti és a végfelhasználás során keletkező hatások elemzése	268
A biztonság elemzése	269
A konstrukció átvizsgálása	270
Az új módszerek, új folyamatok és új anyagok hatásának értékelése	271
A termék és a folyamat kiigazítása a kompatibilitás érdekében	271
A beszállítók felszerelésének értékelése	272
Minőségköltség-optimálás	272
Tervkészítési eljárások	273
A minőségügyi műszaki tervezés eljárásai	277
A jellemzők osztályozása	278
A minőségügyi műszaki tervezés eljárásai	279
A jellemzők osztályozása	280
Átvételi mintavétel	282
Az elvégzendő minőségügyi mérések meghatározása	282
A minőségügyi tervkészítés dokumentálása	284
A minőségi követelmények megértetése a beszállítókkal	284
A beszállítónak nyújtott szolgáltatás	285
Az anyagok tanúsítási terve	285
A minőségügyi információ visszacsatolása	289
Termékfelelősségi veszteségek kézbentartása	289
Adatfeldolgozás és számítógépek alkalmazása	292
Szoftverellenőrzés	294
Kapcsolat más részlegekkel	294
Információ-visszacsatolsá az üzemeltetés helyéről	295
Helyesbítő beavatkozás	296
Felülvizsgálat-tervezés: termék, eljárás és rendszer	297
Üzemeltetési minőségszabályozás	298
A vevő magatartása	300
A minőség tudatosítása a vevőben	300
Kialakítás-ellenőrzés, konstrukciós változások, nyomonkövethetőség	300
A folyamatszabályozás műszaki tervezési módszerei	302
A folyamatszabályozás műszaki tervezése	303
A folyamatszabályozás műszaki tervezésének elemzési eljárásai	304
Gép és folyamat tűrésállományának elemzése	305
A minőségmérő berendezés mérőképességi és megisméterhetőségi elemzése	307
A próbagyártás eredményeinek elemzése	307
Idegenáru vizsgálata, ellenőrzése és laboratóriumi elemzése	308
Minőségbiztosítási ellenőrzés	309
A termelés vizsgálata	309
A folyamatingadozás elemzése	310
A vizsgálati adatok elemzése	311
Felhasználói üzemeltetési kifogások elemzése	311
A folyamatszabályozás műszaki eljárásainak alkalmazása a folyamat közben végzett szabályozásban	312
A beszállítók minősítése és a beszállítók teljesítőképességének minősítése	313
"Struktúratáblázat" ellenőrzése	313
Ellenőrzőkártyák	314
Munkafigyelő mintavétel	315
Folyamatok műszaki tervezési eljárásai a minőségügyi terv megvalósítására	316
Kézikönyvek és állandó utasítások alkalmazása	316
Rajzok, előírások és a minőségtervezés értelmezése	317
Átmeneti minőségtervezés	317
Az első darab ellenőrzése	318
Rendelkezés az előírástól eltérő, vagy nem megfelelő anyagról	318
A folyamat műszaki tervezésének eljárásai - Minőségügyi felülvizsgálat	319
Termék-felülvizsgálatok	320
Eljárások felülvizsgálata	323
Minőségügyi rendszer-felülvizsgálatok	324
A minőségügyi felülvizsgálat egyéb területei	326
A folyamatszabályozás műszaki tervezése által alkalmazott módszer	326
A folyamatszabályozás fő ellenőrzési pontjai	327
Minőségügyi információs berendezések műszaki tervezésének eszközei	330
A korszerű berendezések feladata	330
A minőségügyi információs berendezések műszaki tervezése	331
Kapcsolat a minőségügyi információs berendezések műszaki tervezése, a minőség műszaki tervezése és a folyamatszabályozás műszaki tervezése között	333
Kapcsolat a minőségügyi információs berendezés műszaki tervezése, a minőség műszaki tervezése és a folyamatszabályozás műszaki tervezése között. Néhány példa	335
A minőségügyi információs berendezések működési elve	338
A folyamatszabályozás gépesítési foka	340
Számítógéppel segített minőség	346
A minőségügyi információs berendezés alkalmazásának helyei a folyamatban	348
Gyártási folyamatot megelőző mérés és ellenőrzés	350
Gyártásközi mérés és szabályozás	351
A folyamat utáni szabályozási eljárások	354
Folyamat utáni szabályozás - nagyobb követelmények a minőségügyi információs berendezéssel szemben	356
Kombinált folyamatmérési és -szabályozási eljárások	358
Integrált folyamatszabályozás	358
Információrögzítés, -elelmzés és -visszacsatolás	359
A mérési művelet kiértékelése és elemzése	360
A berendezés műszaki előírása	367
A berendezés létrehozása	371
A berendezés üzembehelyzése	373
A minőségügyi információs berendezések problémáinak összegzése - alapvető tényező a termelékenység, a gépesítés és az elektronizálás szempontjai	375
A minőségügy statisztikai módszerei
Gyakoriság-eloszlások	383
A gyártási ingadozások általános jellege	385
A termékek ingadozásának feljegyzése	386
A gyakoriság-eloszlás meghatározása	387
Gyakoriság-eloszlás példája	387
Ennek a gyakoriság-eloszlás, mint gondolkodási mód	389
Az ipari gyakoriság-eloszlások általános alakja	391
Valószínűség	394
A gyakoriság-eloszlás mennyiségi mérőszámai	395
A centrális jelleg mérőszámai	396
Szórás	396
A terjedelem	398
A szórás és a terjedelme összehasonlítása	403
A normális görbe	403
Példa a gyakoriság-eloszlás algebrai módszerekkel	404
Másik módszer az acéllemez eloszlásának számítására	406
Mintanagyság és gyakoriság-eloszlás	409
Milyen mintanagyságot kell használni a gyakoriság-eloszlás számítások során?	410
Az ipari gyakoriság-eloszlások alakja	411
Aszimmetria	414
J-alakú görbék és a két módosú görbék	416
100%-os ellenőrzés görbéi	416
"Normalitás" és a gyakoriság-eloszlás	417
Nem-normális eloszlások gyakoriság-eloszlás elemzése	418
A gyakoriság-eloszlás előrejelzési értéke	420
Néhány irányelv a gyakoriság-eloszlás felhasználása	421
A gyakoriság-eloszlás és minőségszabályozási munkák	424
Regulatorberendezésekek vizsgálata, amelyek a felhasználó gyárában meghibásodtak	428
Bronztelepcsap golyóscsapágyak minőségének előrejelzése idegenáru-ellenőrzés eredményei alapján	430
Új termék működése	434
Az üzemi tűrés meghatározása fúróműveletre	343
Ellenőrző kártyák	437
Az ellenőrző kártya eljárás	437
Az ellenőrző kártya meghatározása	439
Milyen nagy változás fogadható el?	439
Az elelnőrző kártyák alkalmazása	440
Az ellenőrző kártyák típusai	442
Az ellenőrző kártyák alakja	445
Méréses ellenőrző kártya határai	449
Az ellenőrző határok kiszámítása	454
Az ellenőrző határok számítási példája	455
Méréses ellenőrző kártyák:: részletbeli különbségek	461
Gazdaságilag megfelelő ellenőrző határok: a terjedelem és a szórás közötti kapcsolat	466
Módosított ellenőrző határok kapcsolata az előírásos határokkal - gépelhasználódás és trendellenőrzés	469
Az előírásos határokon alapuló ellenőrző kártyák számítása, folyamat műszaki teljesítőképesség kártyák, átvételi ellenőrző kártyák	472
A méréses ellenőrzés más formái. egyedi leolvasások kártyája, kumulatív kártyák	476
Méréses ellenőrző kártyák: összefoglalás	478
Ellenőrző határok a százalékra és a hányadra	481
A százalékos ellenőrző kártyák két típusa	484
A 100 %-os ellenőrzésre vonatkozó százalékos kártya alakja	485
A 100 %-os ellenőrző kártya meghatározása	487
Ellenőrző kártyák a hibás vagy nem megfelelő egységek számára	495
Ellenőrző kártyák a hibák vagy nem megfelelőségek számának megszámlálására	496
Eltérések az ellenőrző kártyákon jó-rossz adatok (minősítéses ellenőrzés) esetében	497
Kritikus, jelentős, nem jelentős és esetleges jellemzők szerinti osztályozás, egységenkénti hiba minőség-index	500
Az ellenőrző kártyák néhány gyakorlati alkalmazásai	503
Az ellenőrző kártyák gyakorlati alkalmazásai	504
Százalékos nem megfelelőségi kártya elektronikai mérőberendezések esetében	506
Féldrágak csapágy-csavar ellenőrzésére szolgáló méréses ellenőrző kártya	507
Idegenáru-ellenőrzésére méréses ellenőrző kártya	509
Csavarautomatagép-alkatrészek ellenőrzésére nem grafikus ellenőrző kártya	512
A szerszám kopásvizsgálatára méréses ellenőrző kártya	513
Mintavételi táblázatok	518
Átvételi mintavétel	519
Miért kell minta az átvételre?	519
Az átvételi mintavétel kezdeti formái	521
Egy jellegzetes véletlenszerű ellenőrzési eljárás	520
A statisztikai mintavételi táblázatok jellegzetességei	525
A statisztikai mintavételi táblázat meghatározása	530
A statisztikai mintavételi táblázatok típusai	533
A tétel minőségének védelme	535
Átlagos kimenő hibaszint	535
Egy-, két- és többlépcsős mintavétel	537
Az eddig megjelent mintavételi táblázatok és terek	547
Normális, enyhített és szigorított ellenőrzés	549
Egy jellegzetes átvételi terv: a minősítés	551
Szigorított mintavételi ellenőrzés	554
Enyhített mintavételi ellenőrzés	554
Tétel-érzékeny mintavételi terv	557
Mikor lehet mintát venni?	561
A mintavételi tervek gazdaságtalan alkalmazása	562
Több jellemzőre vonatkozó mintavétel	564
Méréses mintavétel	565
Egy átvételi terv: Méréses	570
Számítógépes mintavételi tervek	571
Az ANSI/ASQC Z1.9 Méréses Mintavételi Terv összehasonlítása a MIL-STD-105D-vel	571
A mintavétel alkalmazása folyamatszabályozásra	574
A folyamatszabályozásban használatos mintavételi táblázatok típusai	577
Folyamatszabályozási táblázat, ha a termelés eredménye elkülöníthető	579
Példa folyamatszabályozási táblázatra, ha a termelés eredménye elkülöníthető	579
A folyamatszbályozási táblázat alkalmazásának lépései	583
Folyamatszabályozás, ha a termelés eredménye nehezen különíthető el	583
A folyamatszabályozás és az átvételi mintavételi ellenőrzés kapcsolata	586
A mintavételi táblázatok gyakorlati vonatkozásai	588
A mintavételi táblázatok gyakorlati alkalmazásai	588
Az idegenáru-ellenőrzés és vizsgálat hatékonyságának javítása	590
Kis öntvények nem megfelelő beszállítóinak a megállapítása	591
A selejtek számának csökkentése folyamatszabályozással	591
Speciális módszerek	598
A speciális módszerekkel kielégített igények	598
A speciális módszerek általános jellemzői	600
A gyakoriságeloszlás adatainak grafikus közlése	600
Valószínűségi papíron történő ábrázolás	602
Egy jellegzetes valószínűségi ábrázolási példa	607
Kétváltozós grafikus regresszió	611
Speciális elemzési módszerek	613
Statisztikai tűréselemzés	613
Szignifikancia vizsgálatok (próbák)	616
Kísérletek tervezése	617
Szekvenciális elemzés	620
A speciális módszerek gyakorlati alkalmazásai	621
Kérdéses minőségű tétel elemzése grafikus regresszióval	622
A javasolt módszer-változások tanulmányozása szignifikancia vizsgálattal és valószínűségi papírral	623
A hőmérséklet-kompenzáció vizsgálata - Görög-Latin négyzettel	626
A termék megbízhatósága	631
A termék-megbízhatóságra fordított növekvő figyelem	631
Az előírás szerinti termékmegbízhatóság kialakítása	632
Fogyasztói követelmények, megbízhatóság és költségek	634
Mi a termék megbízhatósága?	635
A megbízhatóság mérése	637
A megbízhatóság mérése: néhány példa	640
Más megbízhatósági függvények, használhatóság (üzemkészség, rendelkezésre állás)	645
A software megbízhatósága	649
Megbízható tevékenységek	651
A termék megbízhatósági követelményeinek meghatározása	652
A megbízhatósági program kidolgozása a követelmények teljesítése érdekében, ide sorolva a termék tervezését, a gyártási folyamatot és a szállítást is	654
Tervezési tűrés	655
Aláterhelés	657
Tartalékolás	658
Gyártási folyamat:: a megbízhatósági program szerves része	659
A csomagolás és a szállítás tervezése: a megbízhatósági program lényeges része	659
Hibamód, -hatás- és -kritikusságelemzés (FMECA)	660
A meghibásodások kutatásának fizikája	660
Karbantarthatóság: a műszaki tervezés emberi tényezői	661
A megbízhatósági tervek kiértékelése vizsgálatokkal	661
Megbízhatóság-növekedés	665
A megbízhatóság folyamatos ellenőrzése (szabályozás)	665
A megbízhatóság folyamatos elemzése	666
A telejs körű minőségszabályozás és annak megbízhatósági folyamata	670
Új konstrukció minőségszabályzása	671
Idegenáru-ellenőrzés	671
A termék minőségszabályozása	672
Az 5. rész összefoglalása	672
Az 5. részben használt fontosabb jelölések és fogalmak felsorolása	673
Az 5. részben használt fontosabb képletek	675
Teljes körű minőségszabályozás a vállalatnál
Az új termék (új konstrukció) minőségszabályozása	685
Az új konsturkció minőségszabályozásának fonotssága	687
Az új konstrukció minőségszabályozásának szükségessége	687
Az új konstrukció minőségszabályozásának szükségessége és hatása a tervezés időszakában	688
Az új konstrukció minőségszabályozásának köre	690
Az új konstrukció minőségszabályozásának meghatározása	691
Az új konstrukció minőségszabályozásának alkalmazása	693
Az új konstrukció minőségszabályozásának megszervezése	695
Az új konstrukció minőségszabályozásának rutinmunka-vázlata	696
Az új konstrukció minőségszabályozásának rutinmunka-vázlata: alapvető teendők	698
Az új konsturkció minőségszabályozásának tipikus rutinmunkája	699
Az új konstrukció minőségszabályozásának rutinmunkája - Előzetes kontsrukció	703
Az új konstrukció minőségszabályozásának rutinmunkái - Vizsgálat és megbízhatóság	705
Az új konstrukció minőségszabályozásának rutinmunkái - Közbülső konsturkció	709
Az új konstrukció minőségszabályozásának rutinmunkái - Végleges konstrukció és termékminősítés	714
A minőségszabályozás műszaki részvétele az új konstrukció minőségszabályozásában	718
Az új konstrukció minőségszabályozása során alkalmazott módszerek	718
Tűréselemzés	725
Tervszerű ellenőrzés	727
Az új termék cékjaira beszerzett eszközök statisztikai elemzése	730
Hibamód-, hatás, és -kritikusság elemzése	731
Biztonsági tanulmányok	732
Az új konstrukció minőségszabályozásának néhány gyakorlati szempontja	735
Próbagyártás egy rugó előírásának meghatárorzásához	739
Példa a minőségügyi és a szerkesztésben dolgozók csoportmunkájára	741
Új termékek vizsgálata	742
Megbízhatósági vizsgálat	743
Elektromechaikus kapcsoló új konstrukciójának teljes minőségszabályozási programja	757
Idegenáru-ellenőrzés	753
Az idegenáru-ellenőrzés szükségessége	754
Az idegenáru-ellenőrzés meghatározása	757
A szállító és beszerző minőségügyi kapcsolatainak alapelvei	758
Az idegenáru-ellenőrzés megszervezése	759
Az idegenáru-ellenrőzés rutinmunkájának mintája	762
Példa az idegenáru-ellenőrzés rutinmunkáira	764
Példa az idegenáru-ellenőrzés rutinmunkáira (folyatás) - A beszerzés elemzése	767
Példa az idegenáru-ellenőrzés rutinmunkáira (folyatás) - Az anyag átvétele és vizsgálata	774
Példa az idegenáru-ellenőrzés rutinmunkáira (folyatás) - Az anyaggal kapcsolatos intézkedés	777
Példa az idegenáru-ellenőrzés rutinmunkáira (folyatás) - Feljegyzések és ezek továbbítása, szállítási kapcsolatok és szállítók felügyelete	782
Az idegenáru-ellenőrzés módszerei	784
Szállítói kapcsolatok	789
Szállítói nyilvántartás és információfeldolgozás	793
Szállítók rangsorolása	794
Idegenáru-ellenőrzés idomszer vizsgálata	800
Beérkezett műanyagtokok visszautasításának esettanulmánya	803
Közös szállítói-beszerzői festésellenőrzés	805
A beszerzett rugók ellenőrzése	806
Nyomtatott áramköri (NYÁK) követelmények ellenőrzése	807
Javított idegenáru-ellenőrzés bevezetése menetközben	811
Szállítók rangsorolása adatfeldolgozás útján	813
Termék minőségszabályozása	817
A termék minőségszabályozásának szükségessége	818
A termék minőségszabályozásának meghatározása	820
A termék minőségszabályozásának megszervezése	823
A Folyamatszabályozás Műszaki Tervezésének szerepe a minőségszabályzásban	825
Szerkezet	826
Követelményszintek	827
Gyártásszabályozás	828
Nagy mennyiségek vagy egyedi tételek	830
Egyedi gépgyártó műhely	831
Folyamat-mintavétel egy gépműhelyben	838
Jellemzők szerinti számvezérlés	840
Nagy mennyiségben gyártott részegység	842
Egység	848
A termék minőségszabályzásának módszerei	853
Előzmények	863
A tűréstartomány-vizsgálatok fogalma	863
A folyamat tűréstartományának számítása	870
A folyamat tűréstartmány-vizsgálatának alkalmazása	873
Háttérismeretek	883
Termék felülvizsgálat: Az eljárás felülvizsgálata, rendszer felülvizsgálat és metrológiai felülvizsgáalt	885
Kutató- és fejlesztőmunkák minőségének felülvizsgálata	886
A termék nyomon követhetősége	888
A szoftver minőségszabályozása	890
Minőségügyi információ feldolgozása és áramlása	890
Speciális folyamatelemzés	894
A speciális folyamatelemzés meghatározása	895
A speciális folyamatelemzése elemei	896
A speciális folyamatelemzés szervezése	899
Kettősfém	899
Porkohászati tömbök öntése	906
A hatodik rész összefogalása	908
A teljes körű minőségszabályozás elvei - Összefoglalás	911

Témakörök

A. V. Feigenbaum

A. V. Feigenbaum műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: A. V. Feigenbaum könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem