| Előszó | 5 |
| A vitorlázórepülés fejlődése | 7 |
| Akik az utat mutatták | 7 |
| A levegő láthatatlan országútján | 10 |
| Új utak - új eredmények | 17 |
| Felhőkön és téren túl | 24 |
| Teljesítményrepülések számításai | 39 |
| A vitorlázó repülőgép megismerése | 42 |
| A sebessségpoláris | 44 |
| Egszerűsített sebességpoláris | 45 |
| A sebességpoláris meghatározása | 48 |
| A legnagyobb átlagsebesség elérése távrepülés közben | 50 |
| A legelőnyösebb siklósebesség távrepülés közben | 55 |
| Távrepülés szélben és az előrejutáshoz szükséges termikerősségek | 57 |
| Besiklások számítási alapelvei | 58 |
| Első alapfeladat | 59 |
| Második alapfeladat | 63 |
| Harmadik alapfeladat | 63 |
| Negyedik alapfeladat | 66 |
| Ötödik alapfeladat | 69 |
| Merülő- és emelőzónűk figyelembevétele siklás közben (delfinezés) | 71 |
| Ballonozó repülés | 72 |
| A köröző repülés mechanikai viszonyai | 75 |
| Fordulópoláris meghatározás a sebességpoláris alapján | 77 |
| Az optimális körözési sugár | 78 |
| A vitorlázó repülőgépek adatai és az optimális fordulópoláris | 81 |
| Számítási feladatok megoldása repülés közben | 81 |
| A fejszámolási módszerek elmélete | 85 |
| A fejszámolási módszerek alkalmazása | 87 |
| Egyszerűsített módszer az optimális utazósebesség meghatározásához | 89 |
| Mc Cready-tárcsa készítése és használata | 93 |
| Logaritmusok segítségével felépített számítási segédeszközök | 94 |
| Teljesítményrepülés, versenytaktika | 103 |
| A teljesítményrepülések fajtái | 103 |
| Termikelés | 105 |
| A termikek megtalálása | 105 |
| A termikek kikörözésének technikája | 117 |
| Körözés több géppel együtt | 131 |
| A termikek elhagyása | 132 |
| Siklás termikből termikbe | 136 |
| Műszer- és felhőrepülés | 136 |
| Műszerrepülő-kiképzés | 137 |
| Repülés zivatarfelhőben | 147 |
| Leszállás | 153 |
| A szélirány megállapítása | 153 |
| Akadályok a leszállóterep környékén | 154 |
| A leszállóhely talaja | 154 |
| A leszállás végrehajtása | 155 |
| Visszavontatás | 156 |
| A nagy sebességű repülés taktikája | 157 |
| Az útvonal kitűzése | 157 |
| A repülőstart és az első szár taktikája | 157 |
| A háromszög második szárának taktikája | 158 |
| A harmadik szár és az utolsó siklás | 158 |
| Navigáció | 158 |
| Repülőtérkép | 159 |
| Navigálás azonosító eljárással | 161 |
| Az első távrepülés | 164 |
| Versenyrepülés | 170 |
| A versenyrepülés jellegzetességei | 171 |
| Versenyszámok és jellegzetességeik | 172 |
| Felkészülés a versenyekre | 172 |
| Edzés | 175 |
| Versenytaktika | 176 |
| Az útvonalon | 178 |
| Bejelentkezés a fordulópontokon | 179 |
| Beérkezés a célba | 180 |
| Terepleszállás, hazaszállítás, alvás | 181 |
| Fizikai és szellemi kondíció | 181 |
| Távrepülés kötelékben | 183 |
| Kötelékrepülés rádió segítségével | 186 |
| A repülések kiértékelése és a tapasztalatok leszűrése a barogramból | 186 |
| Meteorológia | 191 |
| Aerológia | 191 |
| Az erológiai felszállásokról | 191 |
| A száraz és a nedves adiabata. A nedves egyensúlyi légállapotok. A cumulusfelhő keletkezése | 192 |
| Adiabata-lapok | 197 |
| Cumulusfelhők alapjának meghatározása talajon mért adatok alapján | 205 |
| A cumulusfelhők alapjára vonatkozó statisztikai vizsgálatok | 206 |
| Aerológiai felszállás értékelése egyszerű grafikus módszerrel | 208 |
| A termik | 210 |
| "Termik" vagy "konvekció"? | 210 |
| A talajhőháztartás és a mikroklíma szerepe a termik (konvekció) kialakításában | 211 |
| A termik fejlődési fokozatai | 214 |
| A termikek kialakulási időpontjának előrejelzése | 219 |
| A termikek jellege | 221 |
| A termikek és a Cu-felhők kapcsolata. Felhőrepülés | 223 |
| A gomolyfelhők deformálódása | 225 |
| Kísérletek a termikek legerősebb feláramlási helyének műszeres megállapítására | 228 |
| Szinpotika | 228 |
| A szinoptikus meteorológia tárgya és módszere | 229 |
| A szinopitkus meteorológia alapfogalmai | 229 |
| A szinoptikus analízis és eszközei | 232 |
| Meteorológiai mesterséges holdak | 241 |
| A szél | 243 |
| A légtömegek | 251 |
| A légköri frontok | 255 |
| A ciklonok és anticiklonok | 271 |
| A légköri hullámmozgás | 278 |
| A légköri hullámmozgás megfigyelési bizonyítékai | 278 |
| A hullámkeletkezés tapasztalati feltételei | 282 |
| A légköri hullámmozgás elmélete | 282 |
| A hullámkeletkezést módosító tényezők | 289 |
| Az elméleti eredmények gyakorlati felhasználása | 291 |
| Kt "hullámos" időhelyzet rövid ismertetése | 295 |
| A futóéráramlásról | 295 |
| A futóáramlás - lehetőség a dinamikus vitorlázás megvalósítására | 295 |
| A futóáramlás szerkezete | 296 |
| A futóáramlások klimatológiája | 301 |
| Példa futóáramlásra | 303 |
| Hullámrepülés Magyarországon | 307 |
| Az első megfigyelések | 307 |
| Módszeres kutatás | 307 |
| Gyöngyösi hullámtáborok | 306 |
| Tudatosan kihasznált hullám | 315 |
| Nyári hullámok | 316 |
| Gyakorlati hullámrepülés | 317 |
| Követelmények a repülőgvezetőkkel szemben | 317 |
| Vontatás | 318 |
| A leoldás helyének megválasztása | 318 |
| Repülés a rotorban | 319 |
| Átmenet rotorból hullámba | 322 |
| Helyzetmeghatározás | 322 |
| Szélirány- szélsebessség-mérése | 323 |
| A légsűrűség változásának hatása a sikló- és merülősebességre | 324 |
| A hullámrepülés fajtái | 326 |
| Helyi magassági repülés | 326 |
| Távrepülés | 329 |
| Hullámefelhők | 333 |
| A rádió szükségessége | 337 |
| Jegesedés | 338 |
| Hullámrepülés szervezése | 339 |
| Perspektívák | 340 |
| Vitorlázó repülőgépek szilárdsága | 343 |
| A szilárdsági méretezés alapelvei | 343 |
| A vitorlázógépre ható erők | 344 |
| Indikált sebesség és terhelési többszörös | 346 |
| Széllökés | 348 |
| Földi terhelések | 348 |
| Kéz- és láberők | 349 |
| Biztonsági tényezők | 349 |
| Terhelési esetek | 351 |
| Felvétel, forduló | 353 |
| Repülés lökéses időben | 355 |
| Kormányok, ívelőlap, féklap | 357 |
| Felszállás, vontatás | 358 |
| Leszállás | 361 |
| Földön mozgatás | 363 |
| Merevségi követelmények | 363 |
| A felület lecsavarodása | 364 |
| Rázás | 364 |
| Flatter | 365 |
| Kifáradás | 365 |
| Fa és enyv öregedése | 365 |
| Fémek fáradt törése | 365 |
| Különleges helyzetek | 366 |
| Repülés sérült géppel | 366 |
| Kényszerleszállás | 366 |
| Megengedhető igénybevételek | 367 |
| A géptípusok osztályozása igénybevétel, rendeltetés és súly szerint | 367 |
| Felhőrepülés | 368 |
| Műrepülés | 368 |
| Műszertan | 369 |
| Bevezetés | 369 |
| Repülőgép-műszerek szelencéi | 369 |
| A Venturi-cső | 370 |
| A sebességmérő | 372 |
| A magasság hatása a repülősebességre | 372 |
| A magasságbírő (barográf) | 373 |
| A kormozott papírszalagos magasságíró | 373 |
| A "Peravia" BR-242 típusú magasságró | 374 |
| A Tardos-féle magasságíró | 376 |
| A torlólapos variométer | 378 |
| Mérőcsövek az összenergia-variométerhez | 379 |
| Variométer átkapcsoló csap | 381 |
| Az elektromos variométer | 383 |
| A vakrepülés műszerei | 384 |
| A giroszkóp | 384 |
| Az elfordulásjelző | 386 |
| A műhorizont | 387 |
| A hosszdőlésmérő | 391 |
| A gömbiránytű, vagy pilótairánytű | 392 |
| A földmágnesesség | 392 |
| A gömbirányú szerkezet, üzeme | 394 |
| A műszerek elhelyezés a repülőgép műszerfalán | 395 |
| Orvosi szemmel | 397 |
| A magassági betegség | 399 |
| A magassági légzőkészülék | 403 |
| Az oxigén felhasználása és tárolása | 408 |
| A légnyomáscsökkentés fizikai hatása | 410 |
| A repülőgép mozgásából származó erőhatások élettani következmények | 411 |
| Irodalomjegyzék | 414 |
| Tartalomjegyzék | 415 |