Fülszöveg
Temesváry Ferenc fegyvertörténész 1931. március 31-én született Budapesten. A háborútól terhes gimnáziumi évek után tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi karán folytatta, 1955-ben történészként diplomázott. Már tanulmányai alatt, 1953-ban akadémiai pályadíjat nyert, s 1955-ben így került történész munkatársként a Magyar Nemzeti Múzeumba. Másoddiplomáját az ELTE Természettudományi Karán szerezte 1960-ban, majd doktori disszertációját 1963-ban védte meg.
Múzeumi pályafutását Kalmár János, neves fegyvertörténész mellett kezdte, s első nagy feladata a háború alatt súlyosan megrongálódott, összekeveredett lakatosipari gyűjtemény rendezése volt. Ezen időszak eredménye a zármechanizmusok fejlődésének feldolgozása és publikálása a X. századtól a XIX. század végéig.
1961-ben - Kalmár János nyugdíjba vonulása után - megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának gondozására, s ugyanakkor kinevezték az Újkori Osztály vezetésére, mely feladatot 1971-ig látta el.
Mint a...
Tovább
Fülszöveg
Temesváry Ferenc fegyvertörténész 1931. március 31-én született Budapesten. A háborútól terhes gimnáziumi évek után tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi karán folytatta, 1955-ben történészként diplomázott. Már tanulmányai alatt, 1953-ban akadémiai pályadíjat nyert, s 1955-ben így került történész munkatársként a Magyar Nemzeti Múzeumba. Másoddiplomáját az ELTE Természettudományi Karán szerezte 1960-ban, majd doktori disszertációját 1963-ban védte meg.
Múzeumi pályafutását Kalmár János, neves fegyvertörténész mellett kezdte, s első nagy feladata a háború alatt súlyosan megrongálódott, összekeveredett lakatosipari gyűjtemény rendezése volt. Ezen időszak eredménye a zármechanizmusok fejlődésének feldolgozása és publikálása a X. századtól a XIX. század végéig.
1961-ben - Kalmár János nyugdíjba vonulása után - megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának gondozására, s ugyanakkor kinevezték az Újkori Osztály vezetésére, mely feladatot 1971-ig látta el.
Mint a műtárgyak megfelelő elhelyezésének, nyilvántartásának elkötelezett híve, megkereste a forrásokat arra, hogy egy valóban európai szintű körülmények között tárolt és működő, jól kutatható fegyvergyűjteményt alakítson ki.
Számos önálló fegyver- és történeti kiállítást rendezett szerte Magyarországon és külföldön egyaránt.
1996-ban megtervezte és megvalósította a Fegyvertár végleges elhelyezésének rendjét, s a millecentenárium évében megnyitott nemzeti történeti kiállítás munkálatait koordinálta.
Mindamellett vagy kéttucatnyi könyv, valamint különféle kiadványok és tanulmányok láttak napvilágot Temesváry Ferenc tollából.
Könyveit és munkásságát több nívó díjjal, oklevéllel ismerték el. 1991-ben Móra Ferenc díjat, 1993-ban a Honvédelemért Kitüntető Cím III. Osztályát, míg 1997-ben a Széchenyi Ferenc emlékérmet kapta meg.
Nyugdíjba vonulása után legfőbb álma, hogy tudományos tevékenységének legjelentősebbikét, a Magyar Nemzeti Múzeum tüzifegyver katalógusa nyomdakész állapotban lévő II-III. kötetét is megjelentetve, azt a tudományos kutatás, a műtárgyvédelem szolgálatába állíthassa.
Vissza 
