Templomos lovagok az európai néphagyományban

Fülszöveg

A magyar népi kultúra évszázadok óta szerves részét képezi az európai kultúrkincsnek. Tipikus példája ennek a templomos lovagrenddel kapcsolatos elbeszélések összessége, melyek hasonló motívumokból épülnek fel hazánkban, mint Európa többi országában. Ez a jelenség egy hétszáz éves folyamat része, hiszen a templomos rendet a 14. század elején oszlatták fel koholt vádak alapján, és e per nyomán Európa-szerte mondák keltek szárnyra a lovagok romlottságáról, szerzeteshez nem méltó életmódjukról.
Edelényi Adél kutatómunkája során elsősorban arra kereste a választ, hogy a templomos mondák milyen összefüggésben állnak a történelmi valósággal, főhőseik jellemzése, megítélése miért ambivalens a mai és korábbi hagyományban, továbbá mely európai területeken voltak a legnépszerűbbek, és motívumaik közül melyek az általánosan ismertek (vándormotívumok) és a lokalizált, egyedi elterjedésűek (etnikus specifikumok).
Az értekezés szerkezetileg két fő részre tagolódik, amelyek tartalmilag szoros összefüggésben állnak egymással. Az első (leíró) rész arról tájékoztat, hogy Európa mely térségeiben eresztettek gyökeret a templomos monda változatai, a második (strukturális-elemző) rész a monda motívumainak elterjedését mutatja be.
Összességében a munka bizonyítja, hogy e mondák szövevényes összekapcsolódása és különbözősége, változatosságában és elterjedtségében az európai népcsoportok közös szellemi öröksége. Vissza