| A szerkesztő előszava | |
| Nádor György: Spinoza valláskritikája a Teológiai-politikai tanulmány tükrében | |
| Bibliográfiai tájékoztató | |
| Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány | |
| Előszó | 3 |
| A próféciáról | 13 |
| A prófétákról | 30 |
| A héberek küldetéséről. Egyedül a héberek sajátja volt-e a prófétai adomány | 47 |
| Az isteni törvényekről | 63 |
| Annak okáról, hogy miért hozták létre az isteni szertartásokat. A szent történetekben való hitről, miért szükséges és kinek van reá szüksége | 76 |
| A csodákról | 90 |
| A szentírás értelmezéséről | 109 |
| Annak kimutatása, hogy Mózes öt könyvét, továbbá Jozsué, a Bírák, Ruth, Sámuel és a Királyok könyveit nem azok írták, akiknek nevét viselik. azután annak vizsgálata, vajjon mindezeknek a könyveknek több szerzője volt-e vagy csak egy, mégpedig kicsoda | 133 |
| További vizsgálódások ugyanezek könyvekről, hogy t. i. Ezra véglegesen kidolgozta-e őket, továbbá vajjon azok a széljegyzetek, amelyek a héber kéziratokban találhatók, különböző szövegváltozatok voltak-e | 147 |
| Az ószövetség többi könyvének az előbbiekéhez hasonló vizsgálata | 170 |
| Annak vizsgálata, hogy az apostolok, mint apostolok és próféták írták-e leveleiket vagy pedig mint tanítók. Továbbá annak kimutatása, miben állt az apostolok tiszte | 183 |
| Az isteni törvény valódi eredetije. Milyen értelemben nevezik a bibliát szentírásnak, és milyen értelemben isten igéjének és végül annak kimutatása, hogy amennyiben isten igéjét tartalmazza, romlatlanul származott át reánk | 192 |
| Annak kimutatása, hogy a szentírás csak egészen egyszerű dolgokat tanít, mint pl. engedelmességet; továbbá hogy az isteni természetről is csak olyat tanít, amit az emberek meghatározott életmóddal utánozhatnak | 200 |
| Mi a hit és kik a hívők. A hit alapjainak meghatározása. A hit különválasztása a filozófiától | 209 |
| Annak kimutatása, hogy sem a teológia nem szolgálja az észnek, sem az ész a teológiának s annak oka, miért vagyunk meggyőződve a szentírás tekintélyéről | 218 |
| Az állam alapjairól; minden egyes ember természetes és polgári jogairól: a legfőbb hatalmak jogáról | 228 |
| Senki sem ruházhat mindent a legfőbb hatalomra és ez nem is szükséges. A héberek álma; milyen volt Mózes életében, milyen halála után, mielőtt királyokat választottak. Ez állam kiválósága. Mi okozta az isteni állam bukását és azt, hogy alig tudott fennállni lázadások nélkül | 244 |
| Néhány politikai tanulság a héberek államából és történelméből | 270 |
| Annak kimutatása, a vallásügyek intézésének joga a legfőbb hatalmakat illeti meg, s hogy a vallás külső szertartásait az állam békéjére való tekintettel kell megszabni, ha helyesen akarunk engedelmeskedni istennek | 278 |
| Annak kimutatása, hogy szabad államban mindenki azt gondolhatja, amit akar és kimondhatja azt, amit gondol | 291 |
| A fordító utószava | 302 |
| Jegyzetek | 303 |
| Névmutató | 318 |
| Tárgymutató | 336 |
