Tér és forma 1947/3.

Előszó

Részlet:

Többször foglalkoztunk a háborús károkat szenvedett Budapest városrendezési kérdéseivel. A társadalmi fejlődés különböző fázisain keresztül kialakult fővárosunk jövő fejlődésére általánosan érvényes szempontokat a következőkben foglalhatjuk össze: a lakóhely és zöldterület, lakás és munkahely, továbbá a lakóhely kapcsolata a kereskedelmi és kulturális egységekkel és centrumokkal, valamint a közigazgatás hivatalaival, mindezeknek az összefüggéseit biztosítani a rohamosan fejlődőt közlekedési eszközök számára alkalmas úthálózattal, végül pedig a közvetlen környező vidék és a hatósugarához tartozó távolabbi kapcsolat organikus egységének létrehozása az ember, a család és a közösség kialakult és alakuló életmódjára vonatkoztatva. Mindezeknek harmónikus renddé alakítása a városrendezés feladatkörébe tartozik. A városok védelmi gyűrűin már századokkal ezelőtt túlnőtt kulturális, kereskedelmi, ipari, majd nagyipari centrumok a kész helyzetek megkerülésével igyekeztek az alakuló igényeknek és szükségleteknek megfelelni. E kész helyzetek adottságain keresztül kell küzdeni a növekvő közlekedési problémákkal, s a közületek korlátolt anyagi lehetőségeivel megközelíteni a közösségek növekvő térigényeit.
Ha sikerült is helyenkint végrehajtott útvonalnyitásokkal, téralakításokkal, a közúti forgalom korszerűsítésével a funkciók működését biztosítani, az egész konglomerátum értelméhez, az emberi vonatkozásokhoz alig jutottak közelebb. Vissza