Előszó
1991-ben jelent meg a Régi Magyar Levéltár első kötete, a Hegedűs Attila-Papp Lajos szerkesztette Középkori leveleink 1541-ig. A közel húsz esztendeje kezdett sorozat a következő gondolatokkal indokolta útra bocsátását: olyan - főként kiadatlan - forrásanyagot kíván közzétenni a 16. századból, melyet eddig nem használhatott fel értékeihez méltón sem a nyelvtörténet, sem a történettudomány kutatója. A korszakot nemcsak oklevelek, emlékiratok, jegyzőkönyvek mutathatják be - mint elsődleges történeti források -, hanem a személyes hangvételű magánlevelek is. A misszilisek mint nyelvtörténeti források a mindenkori élő nyelvet (vagy a diktált beszélt nyelvet) jobban tükrözik, mint a kódexek és a korai nyomtatványok (Hegedűs-Papp 1991: V).
A kiadásra kerülő források elsősorban a nyelvészek, nyelvtörténészek igényeihez igazodnak, hiszen gyakran azok a kutatók is forrásfeltárásra is kényszerülnek, akik csak adatokat szeretnének gyűjteni. A betűhű átírás, a mellékelt fakszimile és a gazdag jegyzetapparátus elengedhetetlen a helyesírás-történeti, nyelvjárás-történeti vizsgálatokhoz, de ugyancsak fontos a morfematikai, mondattani elemzésekhez is a megbízható szövegközlés.
Az itt közölt levelek átírási elvei és közlési módja a korábban megjelent kötetekhez igazodik. A mostani kiadványunkban a hasonmás-közlés újfajta módját választottuk. Már korábban bebizonyosodott, hogy a missziliskiadványokban nem célszerű az oldalpárokon történő közlés (lásd kódexek), a levelek eltérő hossza miatt gyakran elcsúszik a facsimile az átírt szövegtől. Könyvkötészeti okokból nem lehetett a 257 levél hasonmását kiemelhető formában mellékelni a könyvhöz, mint tettük a sorozat második köteténél, a kétkötetes kiadvány megnövekedett költségeit pedig nem tudtuk vállalni. A digitális technika alkalmazásával azonban ki lehet küszöbölni a fenti problémákat. A kötethez DVD-n mellékeljük az eredeti levelekről készült digitális másolatokat. Az ebből fakadó előnyök a kutatók szélesebb körének igényeit elégíthetik ki.
A kiadványt névalakmutatóval is bővítettük, a misszilisekben előforduló személy- és földrajzi névalakok kerültek ide.
A levelek átírását Abaffy Erzsébet, a latin részek helyességét Hegedűs Attila ellenőrizte. A névalakmutató elkészítésével F. Láncz Éva segítette munkámat. Köszönöm fáradozásukat.
A forráskiadvány megírása során többször, többekkel konzultáltam. Ezúton szeretném megköszönni Juhász Dezsőnek, Koltai Andrásnak, Korompay Klárának, Pusztai Ferencnek, Vladár Zsuzsának, valamint Zsilinszky Évának, hogy tanácsaikkal, észrevételeikkel segítették munkámat.
Terbe Erika
Vissza 
