Előszó
Az épületek tartószerkezeteivel szembeni támasztott legfontosabb követelmény, hogy a rájuk ható terheket és hatásokat biztonságosan elviseljék, az ezekből keletkező igénybevételek, alakváltozások,...
Tovább
Előszó
Az épületek tartószerkezeteivel szembeni támasztott legfontosabb követelmény, hogy a rájuk ható terheket és hatásokat biztonságosan elviseljék, az ezekből keletkező igénybevételek, alakváltozások, avagy az Eurocode kifejezésével élve: a „hatáskövetkezmények" se az épület állékonyságát, se használhatóságát ne veszélyeztessék. A terhek helyes felvétele valamint a hatások megfelelő értelmezése tehát a jó és gazdaságos tartószerkezeti méretezés alapja, a statikai tervezés kiindulópontja. A terhek és hatások meghatározása a tartószerkezeti méretezés első lépései közé tartozik. Szinte önálló munkarésznek tekinthető, mivel legnagyobbrészt független attól, hogy a vizsgálandó szerkezet acélból, vasbetonból vagy bármilyen más szerkezeti anyagból készül. Az új, egységes európai tartószerkezeti szabványsorozat - összefoglaló néven Eurocode - bevezetését megelőzően a tartószerkezetek terheire vonatkozó hazai előírásokat az MSZ 15021/1 -1986 foglalta össze. Ez a ma is érvényben levő, mindössze 30 oldal terjedelmű szabvány szinte az összes terhekkel kapcsolatos témát felölelte, és rendkívüli tömörséggel szabályozta a terhek meghatározásának módját. E kulcsfontosságú előírás tartalomjegyzékét az új Eurocode-okkal összevetve azt láthatjuk, hogy az MSZ rövid, néhány oldalas alfejezeteinek az Eurocode-ban önálló szabványfüzetek felelnek meg, amelyek minimum harminc, de néhol száz oldalt is jóval meghaladó terjedelműek. Az előírások ilyen méretű bővülése kettős következménnyel jár. Egyfelől a mennyiségi növekedés tényleges tartalmi bővülést is jelent. Az Eurocode-ok számos olyan részletes, új információt tartalmaznak, amelyekkel az egyes szerkezetfajták teherfelvétele pontosabban, megbízhatóbban végezhető el. Több olyan kérdés kezelése is bekerült a szabályzatokba, amelyekkel a magyar előírás nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozott. Az Eurocode-ban a terhek oldalán megjelenő magasabb biztonsági szint, valamint a szigorúbb terv- és műszaki ellenőrzésre való közvetett ösztönzés költségesebb, de megbízhatóbb szerkezeteket eredményez. Az új, egységesen kezelt terminológia és jelölésrendszer az európai (és magyar) statikus társadalom számára az egységes szemlélet és a közös szakmai nyelv ígéretét is magában hordozza. Nem hallgathatók el azonban a problémák sem. A túlzott méretűre duzzadt és a szigorú formai követelmények miatt rengeteg sztereotip ismétlődést tartalmazó szabványtömeg nehezen kezelhető, a rengeteg kereszthivatkozás rontja az áttekinthetőséget, az előírások sorában pedig ömlesztve jelentkeznek a gyakorló statikus számára feltétlenül szükséges, gyakran előforduló, valamint a csak specialisták és elméleti szakemberek számára szóló ritka, különleges problémák. Emiatt a szabványok közvetlen használata - legalábbis az azokkal való ismerkedéskor és tanuláskor - igen nehézkes. Jelen segédletünk kísérlet a fenti problémák legalább részbeni áthidalására. A magyar szabvány szellemét követve újra egységes füzetbe foglaljuk össze a fontosabb előírásokat, bár jelentősen megnövelt, mintegy százoldalas terjedelemben. Ezen belül is csak a magasépítési szerkezetekkel, épületekkel kapcsolatos adatokat közöljük, a speciális mérnöki létesítményekre, így pl. a hidakra vonatkozó információkat már nem. Ez az anyag tehát nem helyettesítheti az eredeti, hivatalos szabványokat, viszont a gyakoribb magasépítési szerkezetek körében elősegítheti azok megértését és eredményesebb használatát. A segédlet két fő részből áll. Az első rész a tartószerkezeti tervezés alapjaival és annak a terhekkel kapcsolatos összefüggéseivel foglalkozik az EN 1990 szabvány alapján. Jóllehet a méretezés alapjait a régi magyar szabványsorozat és az Eurocode is külön szabványban ismerteti, mégis célszerűnek látszott a terhekre vonatkozó legfontosabb részeket bevezetőként segédletünkbe illeszteni. A tartószerkezeteken figyelembe veendő terhek és hatások konkrét meghatározásával füzetünk második része foglalkozik. Itt lényegében mindazon esetek ismertetésre kerülnek, amelyek az MSZ 15021/1-ben is szerepeltek. Nem tárgya viszont a segédletnek a geometriai pontatlanságok ismertetése, bár ezek sok esetben (pl. pillérferdeség) helyettesítő teher segítségével kerülnek a statikai számításba. A geometriai pontatlanságok azonban más módon is figyelembe vehetők, és mivel többségükben erősen függenek a szerkezeti anyag fajtájától, az erre vonatkozó módszerek hagyományosan nem a teherszabványokban jelennek meg. Így van ez az Eurocode-ban is.
Vissza 
