Természetbarát Híradó 1998. különszám Eötvös Loránd emlékére

Előszó

A Téry és a Czárán emlékszám után - születésének 150. évében - Eötvös Lórándnak szenteltem e számot. Csak az elhatározást követően alakult ki, hogy a két előző szerkesztési megoldástól eltérően álljon össze az újság. Amíg a Téryemlékszám a korábbi turistajtóban megjelent cikkek újraközlése volt, addig a Czárán emlékszám sokkal több egyéni elemet önálló írásokat tartalmazott, már csak azért is, mert a hazai turistasajtó a korábbiakban mostohán bánt e nagyszerű emberrel. Szinte újra fel kellett őt és munkásságát fedezni. Szerencsére Eötvös esetében más a helyzet. Elég sok írás jelent meg róla. Most is meg lehetett volna tenni, hogy ezeket gyűjtsem csokorba. Kezdetben arra gondoltam, hogy az elnöki megnyitóbeszédeit és a Vasárnapi Újságban megjelent ifjúkori írását, meg egy életrajzot tartalmaz majd az emlékszám. Szerettem volna levelezéséből, feljegyzéseiből is közölni valamit. Amikor elolvastam Pápa Miklós dobogókői beszédét, úgy ítéltem meg, hogy néhány korabeli vonatkozástól eltekintve ma is időszerű. Biztos kézzel mazsolázza ki az elnöki megnyitók legfontosabb gondolatait. Közlésével egyben a szerzőre is emlékezünk. Ugyanakkor az évforduló tiszteletére az ELTE Eötvös Kiadónál megjelent egy nagyszerű forráskiadvány. Kis Domonkos Dániel tanulmánya és összeállítása Eötvös levelezéséből, fiatalkori naplóiból és más megjelent turisztikai írásaiból. Ezen újság második része erre a könyvre épül. A könyv címe „A csúcson, a hegyek szerelmese báró Eötvös Lóránt. Nemcsak szövegrészeket, de több képet - elsősorban Eötvös rajzait - is átvettem. Sajnos a megjelent 1000 példány nem teszi lehetővé, hogy minden érdeklődő könyvespolcára felkerüljön. Ha már a forrásoknál tartók feltétlenül szólnom kell az Interneten megtalálható „Eötvös Lóránd virtuális múzeumról", amelyet a ELTE állított össze, az MTSZ honlapjáról könnyen elérhető, csak a Szemelvények a természetjárás történetéből fejezetben rá kell kattintani. Innen is több képet kölcsönöztem. Azért, hogy a „szállás" rovat se maradjon ki, két Eötvös kapcsolható szálláshelyet is közre adunk. Sokáig gondolkodtam azon, hogy szabad-e a kissé pajzán geológus nótát ilyen környezetbe beilleszteni. Végül is úgy döntöttem, hogy vállalom az esetleges észrevételeket. Nemcsak azért mert a dal az Eötvös Lóránd Egyetemen született, hanem azért is, mert Eötvöstől sem állt távol a kópéság, még meglett férfikorában sem. Elég közismert az az anekdotaszámba menő történet, amikor leányaival kerékpárral akartak elkerekezni kedvenc hegységükbe a Dolomitokba. Ám ezt felesége ellenezte, ezért titokban leküldték Székesfehérvárra a gépeket, majd érzékeny búcsút vettek a Déli-pályaudvaron, felültek a vonatra... és Fehérváron átszálltak. Élete egy rövid szakaszában talán még a pajzánság sem állt távol tőle, ezért mertem e dalt ide szerkeszteni. Minden kiválósága, tudósi és közéleti nagysága mellett Eötvös nagyon is emberi volt. Igaz, embernek sem akármilyen. Vissza