Fülszöveg
Mi a halál ellentétpárja? - kérdezte egyik előadásán Pál Ferenc. Mi lenne? Hát az élet! - vágták rá sokan. A halál igazi ellentéte azonban a fogantatás, a születés. Az élet valami mélyebb, valami több, amely föltárja a spiritualitás világát. Voltak néhányan, akik ráéreztek erre a válaszra, ők a téma bővebb kifejtését ismerhetik meg a könyvben. Akik pedig azt gondolták, hogy a halál ellentéte az élet, rácsodálkozhatnak egy új dimenzióra.
Meghittségben lenni Istennel? Legalább ilyen izgalmas kérdés. Bel-sőséges kapcsolatban lenni a Teremtővel nem valamilyen elérhetetlen, misztikus álom, vagy csak a kevesek sajátja, hanem éppoly eleve valóság, mint meghitt kapcsolatban lenni egy embertársunkkal. Az első kötet nagy sikere utána szerző a meghitt Istenkapcsolathoz vezető úton segíti és kíséri el az olvasót a Lélekbevágó című sorozat második könyvében. Teszi mindezt a tőle megszokott színes, olvasmányos stílusban, számos történettel fűszerezve mondandóját, az elméleti megalapozottság...
Tovább
Fülszöveg
Mi a halál ellentétpárja? - kérdezte egyik előadásán Pál Ferenc. Mi lenne? Hát az élet! - vágták rá sokan. A halál igazi ellentéte azonban a fogantatás, a születés. Az élet valami mélyebb, valami több, amely föltárja a spiritualitás világát. Voltak néhányan, akik ráéreztek erre a válaszra, ők a téma bővebb kifejtését ismerhetik meg a könyvben. Akik pedig azt gondolták, hogy a halál ellentéte az élet, rácsodálkozhatnak egy új dimenzióra.
Meghittségben lenni Istennel? Legalább ilyen izgalmas kérdés. Bel-sőséges kapcsolatban lenni a Teremtővel nem valamilyen elérhetetlen, misztikus álom, vagy csak a kevesek sajátja, hanem éppoly eleve valóság, mint meghitt kapcsolatban lenni egy embertársunkkal. Az első kötet nagy sikere utána szerző a meghitt Istenkapcsolathoz vezető úton segíti és kíséri el az olvasót a Lélekbevágó című sorozat második könyvében. Teszi mindezt a tőle megszokott színes, olvasmányos stílusban, számos történettel fűszerezve mondandóját, az elméleti megalapozottság mellett gyakorlatias megközelítéssel. Megtudhatjuk például, mi a jelentősége annak, hogy gyermekeinket hogyan támogatjuk egy-egy élethelyzet értelmezésében, vagy, hogy felnőttként hogyan segíthet bennünket, ha tudatosan emlékezünk tapasztalatainkra, élményeinkre. Kiderül az is, miért nem kell félnünk, ha egy igazán mély válságba kerülünk, és miként válhat egy ilyen helyzet életünk tápláló forrásává.
Isten nem arra hív minket, hogy visszatekintve életünkre azt mondjuk: volt néhány szép, örömteli pillanat. Életünk, embervoltunk nagy lehetősége, hogy ne csak időnként érezzük boldognak magunkat, hanem boldog emberként éljünk!
Amennyiben végigjárjuk a személyes istenkapcsolathoz vezető lélektani és spirituális fejlődés útját, végül nemcsak Istennel, de önmagunkkal, másokkal és a világgal is meghittségben élhetünk.
Mindennapjainkat és egész életünket pedig átjárja egy
bizalmon alapuló, éltető, természetes spiritualitás.
Vissza