| Bevezető | 6 |
| Mai bolygónk keletkezése | 10 |
| A Föld kialakulása | 10 |
| A világegyetem keletkezése | 10 |
| A Naprendszer kialakulása | 10 |
| A szilárd bolygó | 11 |
| A tengerek és a légkör | 11 |
| A Föld alkotóelemei | 12 |
| A földgolyó rétegei | 12 |
| A föld magja | 12 |
| A Föld belsejének tanulmányozása | 13 |
| A belső hő | 13 |
| A légkör | 14 |
| A légkör keletkezése | 14 |
| Változatos keverék | 14 |
| A légkör rétegei | 15 |
| Földtörténet: a prekambrium | 16 |
| A bolygó története az időben | 16 |
| Kormeghatározási módszerek | 17 |
| A prekambrium | 17 |
| Földtörténet: a fanerozoikum | 18 |
| A paleozoikum | 18 |
| A mezozoikum | 18 |
| A cenozoikum | 19 |
| A kontinensvándorlás | 19 |
| Az ásványok és a kőzetek | 20 |
| Kristálytan | 20 |
| A kristályok | 20 |
| Általános törvény | 20 |
| A kristályok osztályozása | 21 |
| Az ásványok | 22 |
| Az ásványok tulajdonságai | 22 |
| Az ásványok anyagi tulajdonságai | 22 |
| Ásványtípusok | 24 |
| Ásványok csoportosítása kialakulásuk szerint | 24 |
| Az ásványok kémiai osztályozása | 25 |
| A kőzetek | 26 |
| A magmás kőzetek | 26 |
| Magmás kőzettípusok | 26 |
| A metamorf kőzetek | 27 |
| Az üledékes kőzetek | 27 |
| A bolygó működése | 28 |
| Vulkanikus tevékenység | 28 |
| A vulkánok születése | 28 |
| A láva | 29 |
| A földrengések | 30 |
| Mitől reng a Föld? | 30 |
| A földrengések mérése és megelőzése | 30 |
| Tengeri rengések és szökőár | 31 |
| Földrengés esetén | 31 |
| Üledékek és rétegződés | 32 |
| Üledékképződés | 32 |
| Az üledéktől az üledékes kőzetig | 32 |
| Hol alakulnak ki üledékes területek? | 33 |
| A korjelző üledékek | 33 |
| Gyűrődések | 34 |
| A gyűrődések kialakulása | 34 |
| A gyűrődés részei | 34 |
| Egyszerű gyűrődések | 35 |
| Összetett gyűrődések | 35 |
| Vetődések | 36 |
| Amikor a föld megtörik | 36 |
| A vetődés részei | 36 |
| Vetődéstípusok | 37 |
| A vetődés nem elszigetelten jelenik meg | 37 |
| A hegyek kialakulása | 38 |
| A hegyláncok kialakulása | 38 |
| A hegyek kora | 38 |
| A hegyképződési ciklusok | 38 |
| A kontinensvándorlás | 40 |
| Egy hihetetlen elmélet | 40 |
| A lemeztektonika | 40 |
| Az óceáni hátságok | 41 |
| A lemezek összeütközése | 41 |
| Meteorológia és éghajlattan | 42 |
| Az időjárás és az éghajlat | 42 |
| A meteorológia | 42 |
| Az időjárás tanulmányozása és ennek gyakorlati alkalmazása | 42 |
| Az éghajlattan | 43 |
| A térképek | 43 |
| A légkör körforgása | 44 |
| A hő | 44 |
| A szélesség és a magasság | 44 |
| A globális szélmozgás | 45 |
| A Föld forgása | 45 |
| Az éghajlat elemei | 46 |
| A hőmérséklet | 46 |
| A páratartalom | 46 |
| A nyomás | 46 |
| Az évszakok | 47 |
| A szél | 48 |
| Helyi szelek | 48 |
| A csapadékok | 49 |
| Csapadéktípusok | 49 |
| Az időjárás-előrejelzés | 50 |
| A térképek és az időjárás | 50 |
| Meteorológiai eszközök | 50 |
| Frontok, ciklonok és anticiklonok | 50 |
| A felhők | 51 |
| Éghajlatok | 52 |
| Az éghajlatok osztályozása | 52 |
| Egyenlítői esős éghajlat | 52 |
| Két évszakos trópusi éghajlat | 52 |
| Félsivatagi éghajlat | 53 |
| Félsivatagi éghajlat | 53 |
| Szárazföldi sivatagos éghajlat | 53 |
| Mediterrán éghajlat | 53 |
| Pampai éghajlat | 54 |
| Óceáni éghajlat | 54 |
| Mérsékelt szárazföldi éghajlat | 54 |
| Mérsékelt atlanti éghajlat | 54 |
| Szubarktiszi éghajlat | 55 |
| Szubpoláris éghajlat | 55 |
| Sarki jeges éghajlat | 55 |
| A tengerek és az óceánok | 56 |
| A víz és a tengerfenék | 56 |
| A tenger mélyének felszíne | 56 |
| Az óceán alja | 56 |
| A hátságok | 57 |
| A mélytengeri árkok | 57 |
| A hullámok, az árapály és az áramlatok | 58 |
| A hullámok | 58 |
| Az árapály | 58 |
| A tengeri áramlatok | 59 |
| Az óceáni vízkörzés | 59 |
| Tengerek és óceánok | 60 |
| Az Atlanti-óceán | 60 |
| Az Atlanti-óceán tengerei | 60 |
| A Csendes-óceán | 61 |
| Az Indiai-óceán | 61 |
| A szigetek | 62 |
| A szigetek és éghajlatuk | 62 |
| Kontinentális szigetek | 62 |
| Óceáni szigetek | 62 |
| Vulkanikus szigetek | 63 |
| Korallszigetek | 63 |
| A szárazföld vizei | 64 |
| A felszín vizei | 64 |
| Kialakulásuk | 64 |
| Földalatti vizek típusai | 66 |
| Források és kutak | 67 |
| Különleges jelenségek | 67 |
| A tavak | 68 |
| Több mint víztartalék | 68 |
| A tó részei | 68 |
| Tavak típusai | 69 |
| Mesterséges tavak | 69 |
| A gleccserek | 70 |
| A gleccserek kialakulása | 70 |
| Az inlandsis | 70 |
| Az alpesi gleccserek | 71 |
| A felszín kialakulása: az erózió | 72 |
| A természeti tényezők működése | 72 |
| Fizikai tényezők | 72 |
| Kémiai tényezők | 72 |
| A növények | 73 |
| Az állatok | 73 |
| A talaj | 74 |
| A talaj kialakulása | 74 |
| A talaj részei | 74 |
| Az élethez nélkülözhetetlen réteg | 75 |
| Talajtípusok | 75 |
| Talajtípusok | 76 |
| Sivatagi talajok | 76 |
| Erdei talajok | 76 |
| Mezőgazdasági talajok | 77 |
| A folyami erózió | 78 |
| A folyami erózió szakaszai | 78 |
| A víz működése | 78 |
| Az áradások | 79 |
| Meanderek | 79 |
| A delták | 79 |
| A barlangok | 79 |
| A szél okozta erózió | 80 |
| A szélerózió működése | 81 |
| A sivatagok kialakulása | 81 |
| A dűnék | 81 |
| A parti dűnék | 81 |
| A gleccserek okozta erózió | 82 |
| A gleccsererózió működése | 82 |
| Ahol a gleccser végighalad | 82 |
| Hólavinák, lavinák | 83 |
| A sarki gleccserek | 83 |
| A gengeri erózió és a tengerpartok | 84 |
| A tenger ereje | 84 |
| Szirtek és homokos partok | 84 |
| Tölcsértorkolatok, deltatorkolatok és parti tengermedencék | 85 |
| Más parttípusok | 85 |
| Az ember alakította környezet: a Föld kiaknázása | 86 |
| A mezőgazdasági területek | 86 |
| Erdőségek | 86 |
| Állattartás | 87 |
| A bányászat | 87 |
| Gátak és víztározók | 87 |
| Az ember alakította környezet: építkezések | 88 |
| A városok | 88 |
| A kikötők és repterek | 88 |
| Az utak | 89 |
| Az ipari központok | 89 |
| A térképészet | 90 |
| A Föld ábrázolása | 90 |
| A Föld alakja | 90 |
| A bolygó felszíne | 90 |
| Helyrajzi eszközök | 91 |
| Mérési módszerek | 91 |
| A Föld ábrázolása: a térképek | 92 |
| Az ábrázolási rendszerek | 92 |
| A műholdak | 92 |
| Térképtípusok | 93 |
| Különleges térképek | 93 |
| Betűrendes tárgy- és névmutató | 94 |