| Bevezetés | 9 |
| Jusztícia szobra | 14 |
| A szóhasznált alkalmazása és ajánlata | 18 |
| A jog általános jelentése | |
| A jog fogalma | 21 |
| Érvelés a jogban | 25 |
| A normaalkotás antropológiai megalapozása. Emberi és állati "természet" | 30 |
| A jogalkotás és jogalkalmazás alapfeltételei: az ésszerűség és a kölcsönösség | 36 |
| Erkölcs és jog | 40 |
| Erkölcs, jog és természetjog összekapcsolója: az igazságosság | 47 |
| Autonómia és heteronómia a jogban | 55 |
| Mi a jogot megalaozó erkölcsi jó? | 63 |
| A motiváció erkölcsi és jogi értelmezése | 73 |
| A jog és a szankció. A büntetések igazolhatósága | 78 |
| A jog átplántálásának lehetőségei az inkulturációban | 84 |
| Van-e személyes jellege a jognak? | 87 |
| Jogászi hivatás és világnézet | 95 |
| A természetjog általános fogalma, alapvonásai és szemléletének törénelmi kibontakozása | |
| A természetjog fogalma | 101 |
| A természetjog és a történetiség kategóriája | 104 |
| Görögkor | 105 |
| Középkor | 107 |
| Legújabb kor | 108 |
| Aquinói Tamás és a természetjog | 113 |
| Erkölcsi és "természeti törvény" Thomas Hobbes Leviatánjában | 118 |
| David Hume és a "természetes erkölcs" | 126 |
| Johannes Messner természetjogi koncepciója | 132 |
| Hans Kelsen és a "tiszta jog" kontra természetjog | 136 |
| A természetjoggal szemben fölmerülő ellenvetések és a rájuk adható válasz | 144 |
| A természetjog és a szankció problémája | 150 |
| Jog, érték, érvényesség | 155 |
| A természetjog erkölcsi alapjai | |
| Erkölcs és jog a Vadnyugat pionírjainál. Egy stilizált példázat elemzése | 165 |
| A természetes erkölcsi törvény mint a humánum törvénye | 172 |
| A természetes erkölcsi törvény "második köre" | 177 |
| A természetes erkölcsi törvény transzponálása a természetjogra | 179 |
| Az erkölcsi és jogi minősítés két ősfogalma: az igaz és a hamis | 186 |
| A szerződéseket be kell tartani. Pacta sunt servanda | 190 |
| Az erkölcsi és jogi felelősség külső megítélése. "A pártatlan szemlélő" | 194 |
| A megfertőzött emberi természet. Bűn és vétek | 198 |
| A jog és a természetjog feszültségi tere | |
| Erkölcs és jog megalapozásának hármas "szakadéka" | 201 |
| A párbeszéd-etika (Diskursethik) és annak jogi vetülete | 207 |
| Erkölcs, jog, érdek | 210 |
| A személyi kibontakozás etika kötelezettsége és jogvédelme | 218 |
| Egoizmus és alturizmus | 225 |
| A vágyak szabad kiélése és a jog | 234 |
| A közjó és az egyén javának kölcsönössége | 239 |
| A közjó és az alkotó személyiség állami támogatása. A Csontváry-szindróma | 243 |
| Miért "kell" és miért "nem szabas" valamit tenni? (A 18. századi angol moralisták tanítása) | 245 |
| Kell-e a "kell"? (metaetikai elméletek) | 250 |
| A "van" és a "lehet". Az emberi szabadság korlátjai | 257 |
| A jog ahogy van és ahogy lennie kellene. Ideál és realitás | 264 |
| A törvények szelleme és a gyakorlati okosság. Az epikeia | 269 |
| Erkölcs, jog és természetjog konfliktusai. | |
| Történelmi estek | 273 |
| Pilátus és a zsidók | 274 |
| VIII. Henrik és Morus Tamás | 275 |
| A Bounty lázadói és az emberi tűréshatár | 275 |
| Egy egyházjogilag törvényes válás természetjogi konflikutsa | 276 |
| A halálbüntetés dilemmája | 277 |
| Az állampolgári ellenállás | 278 |
| Támasztható-e jogigény az emberi irgalomra? | 280 |
| A természetjog újraértelmezése és tételei | |
| A természetjog mint humanitásjog | 285 |
| A humánum mérföldkövei. Két részlet a történelemből | 290 |
| A humánum mint társadalmi alapérték | 294 |
| Fölöslegessé vált-e a természetjog az Emberi Jogok által? | 298 |
| A természetjog kitágulása. Világjog és kozmikus jog | 303 |
| Két emberkép és a közelítés kölcsönös igénye. Találkozás a humánumban | 311 |
| A természetjognak mint humanitásjognak ajánlott tételtervezete | 321 |
| Összegzés | 329 |
| Újabb jogbölcseleti munkák | 333 |
Folytatás Microsoft-tal