| Természettan | |
| Bevezetés | 1 |
| A természeti tudományok fölosztása; a természettan fogalma | 1 |
| A testek általános tulajdonai | 2 |
| A testek tulajdonai | 2 |
| A részecserők hatásai | 14 |
| A testek halmazállapotai | 14 |
| A folyékony testek külön nemei | 15 |
| A szilárd testek külön nemei | 16 |
| A rugalmasság nagysága és határai | 16 |
| A testek erősségének nemei | 17 |
| A tapadás | 19 |
| Az olvadás | 20 |
| Jegőczödés | 20 |
| A testek egyensulyáról általában | 22 |
| Az erőműtan fogalma és felosztása | 22 |
| Az erőt meghatározó elemek | 22 |
| Az erő megmérhető | 22 |
| Egyenértékü erők | 23 |
| Eredő- és összetevő erők | 23 |
| Az erő munkája | 23 |
| Az erők egyensulya a gépeken | 24 |
| A gépek fogalma és fölosztása | 24 |
| Az erők egyensulya az emeltyün | 25 |
| Az erők összetétele és szétbontása | 31 |
| Egy pontra ható erők | 31 |
| Több ponton támadó erők | 36 |
| Két pontra ható egyenközű irányu erők eredője | 38 |
| Az emeltyű alkalmazásai | 42 |
| Az erők egyensúlya a hengerkeréken | 50 |
| A csiga, és az erők egyensúlya a csigán | 51 |
| A lejtő s az erők egyensúlya a lejtőn | 53 |
| A csavar, és az erők egyensúlya a csavaron | 54 |
| Az ék, és az erők egyensúlya az éken | 56 |
| A kötélgép, vagy könyökemletyü és az erők egyensúlya a gépen | 57 |
| Az össszetett gépek hatása | 58 |
| Az erők munkája az erőműveknél | 59 |
| A testek súlypontjának meghatározása | 60 |
| A testek egyensúlya és megállása | 67 |
| A mozgásról általánosan | 69 |
| A moztan | 69 |
| Egyenletes mozgás | 70 |
| Egyenletes sebesedő mozgás | 70 |
| Az erők moztani mérése | 72 |
| A v sebességgel mozgó testnek munkája | 74 |
| A mozgás összetétele | 75 |
| A görbe irányu mozgás és röperő | 78 |
| A föld forgásából származott röperőnek hatása ugyancsak a földnek alakjára és a nehézségerőre | 82 |
| Haladó mozgás | 84 |
| A forgó mozgás | 86 |
| A tehetetlenségi nyomaték | 87 |
| A szabad tengely | 91 |
| D'Alembert elve | 92 |
| A testek összeütközése által származott mozgás törvényei | 94 |
| A testek mozgása a lejtőn | 100 |
| Az ingánesés törévnyei | 102 |
| Az elhajított testek mozgása légüresnek képzelt térben | 111 |
| A középponti mozgás és a nehézkedés | 116 |
| A nehézkedés alkalmaztatás az ár-apályra | 120 |
| A mozgás akadályai | 122 |
| Hígnyugtan | 126 |
| A hígnyugtan föladata | 126 |
| Általános föltételek, melyek alatt a külerők hatását tapasztaló híg testek egyensúlyban maradhatnak | 127 |
| Az egyenlő nyomás elve | 127 |
| Az egyensúly állapota csupán a nehézségerő hatása alatt | 128 |
| Egynemü folyadékok közti egyensúly a közlekedő csövekben | 128 |
| A nehéz folyadék nyomása az edény fenekére | 132 |
| A nehéz folyadék nyomása a lejtős fenékre és az edény oldalára | 134 |
| Különböző folyadékok közti egyensúly a közlekedő csövekben | 137 |
| Archimedes elve | 137 |
| Az uszó testek egyensúlya | 141 |
| A szilrád és hig testek fajsúlyának meghatározása a hígnyugtani mérleggel | 142 |
| A folyadékok sürüségének meghatározása sürmérők által | 145 |
| A hígtestek egyensúlya a nehézség és részecserők öszmüködő hatása mellett | 153 |
| A híg testben működő részecserők | 153 |
| Mint hat a folyadék a részecserők által önmagára? | 154 |
| Mint alakul a folyadék fölszine, midőn reá nemcsak a hígtömegekben, hanem az edény falaiban is rejlő részecserők hatnak? | 156 |
| A hajcsövek tüneményei és ezeknek megfejtése | 158 |
| A be- és kiszivárgás | 161 |
| A hígmoztan alapvonalai | 162 |
| Torricelli tétele; vagyis az edény fekmentes fenekén kifolyó viznek sebessége | 162 |
| A kifolyó folyadék mennyisége | 164 |
| A viznek mozgása a csövekben | 166 |
| A hígmoztanos oldalnyomás | 168 |
| A folyó viz ütése | 171 |
| A vizhullámok | 172 |
| Légnyugtan | 175 |
| A légnemü testek és feszerejök mértéke | 176 |
| Légnyugtan | 176 |
| A légköri lég nyomása | 176 |
| A légsúlymérő | 178 |
| Mariotte törvénye | 183 |
| Gay Lussac törvénye és annak egyesítése Mariotte törvényével | 190 |
| Léghőmérő | 194 |
| Különféle légnemek feszereje, faji feszerő | 197 |
| A légszivattyu szerkezte és hatása | 197 |
| A légszivattyúval végrehajtandó kisérletek és annak alkalmaztatása | 203 |
| A légnemek fajsúlyának és sürüségének meghatározása | 204 |
| Mily törvények szerént fogyatkozik a légkör feszereje és sürüsége a földtöli távol nőttével, föltéve, hogy a mérséklet és nehézség a külön rétegekben ugyanaz marad | 207 |
| A magasságmérés légsúlymérővel | 208 |
| A Testek súlyvesztesége a légben; a mérleges légsürmérő s a léggolyó | 210 |
| A lég feszerejének és nyomásának alkalmaztatása | 212 |
| A kevert légnemek egyensúlya | 216 |
| A gázok elnyeletése és átömlése | 217 |
| A párák és gőzök nyugtana | 219 |
| A párolgás és ennek okai | 219 |
| A párolgás törvényei | 220 |
| A párák sürüségének meghatározása | 222 |
| A légkörnek általános és viszonyos páratartalma; a párák átmenete cseppfolyós állapotba | 223 |
| Nedvmértan | 226 |
| A párolgás befolyása a szerves testek nedveinek mozgására | 229 |
| A gőzerőmű | 230 |
| A légmoztan alapvonalai | 233 |
| A terjedékeny testek mozgásának oka | 233 |
| A zárt helyekből kiiramló gázok törvényei | 234 |
| A mozgó leg ütése | 236 |
| A szelek | 237 |
| Delejesség | 239 |
| Természetes és mesterséges delejek | 239 |
| A mozgékony delejnek iránya, földdelejesség | 239 |
| A föld hatása a delejre; elhajlási és lehajlási tű, delejes hatány | 240 |
| A delejes távol hatásnak törvényei | 243 |
| A dleejtű delejes hatásának megitélési módja | 247 |
| A földdeljesseget meghatározó elemek | 249 |
| A delejtű irányára működő vastömegek befolyásának megszüntetése | 356 |
| Körösztdelejsség | 257 |
| A delejs tünemények megfejtésére fölvett vélemény, a vas és aczél deljessége | 258 |
| Villamosság | 260 |
| A villamosság alaptüneményei | 260 |
| Jó és rossz villamvezetők,elszigetelő anyagok | 260 |
| A két ellentett villamossági állapot | 261 |
| A megosztás általi villamozás | 261 |
| A villamos tünemények megfejtésére szolgáló vélemény | 262 |
| Az egyensúly föltételei és a villamos messzehatás törvénye | 263 |
| A villammutatok és sürítők | 266 |
| A villamgép | 268 |
| A fegyverzett palaczk; villamos telep | 272 |
| A villamtartó | 273 |
| A villamszikra tartama és a roham erőssége | 274 |
| Érintési villamosság | 275 |
| Alapkisérletek | 275 |
| A villamos feszültség törvényei | 277 |
| A Volta-féle lánczok | 277 |
| A Volta-oszlop villamos feszültsége | 278 |
| A villamroham hatásai | 280 |
| A roham átváltozásának oka; állandó villamlánczok | 284 |
| Gályán képezés | 286 |
| A delej és villamroham közti kölcsönös hatás | 287 |
| A villamdelejes hatás törvénye, s a villamrohamok kölcsönös hatása egymásra | 289 |
| A villamroham delejező hatásának törvényei | 294 |
| A villamdelejes hatásnak alkalmazása | 295 |
| Galvánmérők | 295 |
| A villamdelejes mozgatók és órák | 299 |
| A Morse-féle villamdelejes távhirlő | 301 |
| A villamrohamok indítás általi gerjesztése | 304 |
| A hővillamosság | 312 |
| A vezetők ellenállása | 313 |
| Ohm törvénye | 317 |
| Ohm törvénye folyó vezetőkre alkalmazva | 318 |
| Mint számítjuk ki Ohm törvénye szerént a villamfolyam erősségének függését a ivllamláncz elemeinek száma- és nagyságától? | 320 |
| A villamindító erőnek és a galvánláncz ellenállásának meghatározása | 324 |
| A rohamosztás | 325 |
| Az ismert villamgerjesztési módok | 328 |
| A légköri villamosság | 329 |
| A rezgéstan | 335 |
| A regzgés, hullámzás, lebegés | 335 |
| A rezgés sok tünemény okozója | 335 |
| A rezgő testek | 335 |
| A rezgés nemei | 336 |
| Az álló és keresztrezgés | 336 |
| Haladó rezgés | 337 |
| Mily törvényeknek hódol a test valamely részecskéje, midőn egyenes vonalban rezeg? | 337 |
| A lendítések hullámalaku elterjedése az egyenletes rugalmasságu közegekben | 339 |
| A lég rezgése | 342 |
| A hullámok visszaverődése | 344 |
| A hullám-találkozás | 347 |
| Két egyenlő, de ellenkező irányban haladó hullámsor találkozása által származott álló rezgés | 349 |
| A hosszrezgési löket terjedési sebességének kiszámítása rugalmas közegben | 352 |
| Egy keresztrezgési löketnek terjedési sebessége kifeszített húron | 355 |
| A húr keresztrezgésének törvényei | 356 |
| Rugalmas pálczák és lemezek rezgései | 357 |
| Hangtan | 358 |
| A hangtannak feladata | 358 |
| A hangnak oka és feltételei | 359 |
| A hangok nemei | 359 |
| Zöngő testek a zönge-magasság s ezek mértéke | 360 |
| Zönglejtő és zöngeköz | 363 |
| A lég sipokbani hintázásának törvényei | 367 |
| A hang terjedése és sebessége | 371 |
| A hang visszaverődése és az ezen alapuló jelenetek | 372 |
| A hangtalálkozásnak kimutatása | 374 |
| A testek együtt hangzása | 374 |
| A hallszerv | 375 |
| Fénytan | 377 |
| A látás föltételei s testek különfélesége a fényre vonatkozólag | 377 |
| Hullámzási elmélet | 377 |
| A fény egyenes irányu terjedésének következményei | 378 |
| A fénymérés | 382 |
| A fény sebessége | 383 |
| A fény visszaverődése | 384 |
| A fény visszaverődése sík tükrök által | 385 |
| A sík tükrök alkalmazása | 388 |
| Gömbidomu vájtükrök | 390 |
| Gömbidomu domboru tükrök | 394 |
| Az egyszerü fénytörésnek törvényei | 396 |
| A hasábok általi fénytörés és szinszórás | 400 |
| Az átlátszó testek törési mutatójának meghatározása a légkörre vonatkozólag | 405 |
| Gömbidomu lencsék általi fénytörés | 406 |
| A gyüjtő és szóró lencséknéli jelenetek | 409 |
| A lencsék által megtört sugaraknak gömbidom miatti eltérése | 412 |
| Szini eltérés; szintelenített hasábok és lencsék | 414 |
| A szem | 417 |
| A látott tárgyak nagysága, távolsága és mozgása | 421 |
| Láttani eszközök | 424 |
| Górcsövek | 424 |
| Távcsők | 428 |
| Sötét kamra | 433 |
| Fénytalálkozás | 434 |
| A fény hajlása szük hasadékok által | 437 |
| Vékony testek szinei | 442 |
| A közegeken átmenő fény erősségének fogyatkozása és ennek befolyása a testek természetes szinére | 446 |
| A fénynek kettős törése | 448 |
| A fény sarkítása kettős törés által | 451 |
| A sarkítási állapotnak és a kettős törésnek megfejtése | 453 |
| Visszaverődés és egyszerü törés általi fénysarkítás | 455 |
| Kettős törésü vékony lemezek szinjelenetei a sarkított fényben | 457 |
| Sarkító készülékek | 459 |
| A körös és kerülékes sarkitás | 463 |
| A fénynek szervélettani és vegytani működése | 468 |
| Fényrajzolás | 469 |
| A hő | 471 |
| Hő és hőmérsék | 471 |
| Hőközlés | 471 |
| Hővezetés és sugárzás | 471 |
| Vezetés általi hőterjedés | 472 |
| Sugárzás általi hőelterjedés | 474 |
| A sugárzó hő vizsgálására szükséges készülékek | 475 |
| A hősugarak egyenes vonalu terjedése, visszaverődése, megtöretése és sarkítása | 478 |
| A testek hősugárzási és elnyelési tehetsége | 479 |
| A hő hatásai; a kiterjedés és halmozat megváltozása | 481 |
| A testeknek hő általi kiterjedése | 482 |
| A meleg okozta kiterjedésnek törvényei s ennek alkalmazása | 484 |
| Hőmérés, fajhőség és hőfoghatóság | 488 |
| A testek folyékonysági melege | 491 |
| A párolgási hőnek meghatározása | 493 |
| Az égési folyamat | 494 |
| A testek égésénél kifejlődő meleg meghatározása | 496 |
| A hő forrásai és a hőnek erőműtani egyenértéke | 498 |
| A csillagászat alaptanai | 503 |
| A nagy világtérben tájékoztató előismeretek | 504 |
| Miként határoztatik meg valamely bolygónak távola és nagysága? | 506 |
| Valamely csillag helyének meghatározása a látköri és egyenlitői sikokra vonatkozólag | 507 |
| A földszinén létező helyek földrajzi szélessége és hosszasága | 510 |
| A napnak évi és naponkénti tetsző mozgása | 511 |
| A föld a nap körül kering | 514 |
| Az év, a nap és éj különböző tartama évközben, s az évrészek | 517 |
| Az idő meghatározása: a valódi és közép idő, meg az időegyenlet | 520 |
| A hold, annak fényváltozatai, a nap- és holdfogyatkozás | 522 |
| A bolygók | 526 |
| Az üstökösök, futócsillagok, tüzgolyók, állatövi fény | 528 |
| Az álló csillagok | 529 |
| A szervetlen és szerves vegytan rövid vázlata | |
| A vegytan határozata | 1 |
| A képletek | 2 |
| A vegyületek törvényei | 3 |
| A vegyületek fokai | 6 |
| A savak | 6 |
| Az aljak | 7 |
| Sók | 8 |
| Éleny | 9 |
| Köneny. A könenynyel végrehajtható kisérletek | 10 |
| Széneny. A széneny együletei | 12 |
| Légeny. A legeny együletei | 14 |
| Kén. A kén együletei | 17 |
| Reteny. A reteny együletei | 18 |
| Vilany. A vilany együletei | 19 |
| Halvany. A halvan együletei | 21 |
| Iblan. - Büzeny. Ezek együletei | 23 |
| Folyany. A folyan együletei | 24 |
| Bórany. A bórany együletei | 25 |
| Kovany. A kovany együletei | 25 |
| A fémekről általán. A fémek osztályzása | 26 |
| Hamany. A hamany együletei | 28 |
| Szikeny. A szikeny együletei | 31 |
| Lavany | 32 |
| Sulyan. A sulyany együletei | 32 |
| Pirany. A pirany együletei | 33 |
| Mészeny. A mészeny együletei | 33 |
| Kesreny. A kesreny együletei | 33 |
| Timany. A timany együletei | 36 |
| Édeny. Az édeny együletei | 37 |
| Cseleny. A cseleny együletei | 37 |
| Vas. A vas együletei | 37 |
| Álany. Az álany együletei | 41 |
| Kekeny. A kékeny együletei | 42 |
| Horgany. A horgany együletei | 43 |
| Kadany. A kadany együletei | 44 |
| Festeny. A festeny együletei | 45 |
| Ón. Az ón együletei | 46 |
| Dárdany. A dárdany együletei | 47 |
| Mireny. A mireny együletei | 48 |
| Réz. A réz együletei | 50 |
| Ólom. Az ólom együletei | 51 |
| Keneny. A keneny együletei | 53 |
| Higany. A higany együletei | 54 |
| Ezüst. Az ezüst együletei | 56 |
| Éreny. Az éreny együletei | 59 |
| Arany. Az arany együletei | 60 |
| Isomer és metamer anyagok | 63 |
| A helyettesítési elmélet | 64 |
| Az alapjellegek | 64 |
| Az erjedés | 66 |
| AZ alkoholgyökök | 67 |
| Methyl s együletei | 68 |
| Formyl s együletei | 69 |
| Aethyl s együletei | 69 |
| Acetyl s együletei | 70 |
| Propyl, butyl, amyl, stearyl | 71 |
| A fagygyu | 72 |
| Allyl, acryl, oleyl | 72 |
| A zsírok és zsíros olajok | 74 |
| A szappanok | 74 |
| Glycerin | 75 |
| Phenyl | 75 |
| Benzyl | 76 |
| Aethylen s sóskasav | 76 |
| Propylen s tejsav | 77 |
| A szerves aljak | 77 |
| A sejtanyag, keményítő, mézga | 80 |
| A czukor | 82 |
| Pectin protein | 83 |
| Az illó olajok | 85 |
| A gyanták | 86 |
| A szerves testek fölbomlása | 87 |
Folytatás Microsoft-tal