1.031.433

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december

Hatvanhetedik kötet, 1019-1042. füzet és 197-200. pótfüzet. Havonkint kétszer megjelenő folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére

Szerző

Kiadó: Kir. Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 736 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Közlöny
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A Közlöny havonta kétszer megjelenő folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére. Egy színes táblával, 54 műnyomó papirosra nyomott képpel és 329 szövegképpel illusztrálva. Nyomatta Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapest. Teljes évfolyam. A Pótfüzetek évnegyedes folyóirat. Teljes.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a januári számból:
A legnehezebb emberi munka.

Aki 1926 júliusában, vagy az azokat követő nyarakon aratás idején az Alföldön járt, különös jelenetnek lehetett szemtanuja. Az... Tovább

Előszó

Részlet a januári számból:
A legnehezebb emberi munka.

Aki 1926 júliusában, vagy az azokat követő nyarakon aratás idején az Alföldön járt, különös jelenetnek lehetett szemtanuja. Az aratómunkás kaszálás közben álarcfélét erősített szája elé. Az álarcból gumicső vezetett a hátára erősített zsákba. Munkája közben mindjobban duzzadt a zsák, míg végül az arató munkájában megállt s kísérőinek egyike, akik fehér orvosi kabátban követték, levette róla a zsákot. Vajjon mi célja lehetett ennek a ,,zsáktöltésnek"? Munkát mértek. Nyarakon keresztül rándult le a budapesti egyetemi élettani intézetből Farkas Géza egyetemi tanár tanítványaival abból a célból, hogy tanulmányokat végezzen az aratókon. Meg akarták tudni azt, hogy milyen nagy munkát végez az arató, mikor hajnaltól késő estig dolgozik és aratja az év termését. Hogy milyen nagy az arató munkája és hogy ezt miként határozták meg, arról szeretnék az alábbiakban beszámolni.
Az élettannak egyik legújabb ága a munkafiziológia, az a tudomány, amely az állati és emberi munka mérésével foglalkozik. Külföldön már egész sereg olyan intézet van, amely a különféle munkák nagyságát méri s törvényszerűségeit kutatja. Nemzetgazdasági szempontból ugyanis rendkívül fontos, hogy megállapítsuk a nemzetet alkotó emberek munkájának nagyságát és ebből munkaértékükre következtethessünk. A munka értékesítése szempontjából az emberi életet három korszakra oszthatjuk : a gyermekkorra, a teljes munkaképesség korára és az öregkorra. Az első és utolsó korszak csak fogyasztó ; a fogyasztás fedezéséhez szükséges értékeket az igazi munkaképesség korában kell megszerezni az egyénnek. Az embernek tehát addig, amíg munkaképes, nemcsak az életfenntartáshoz szükséges értékekről kell gondoskodnia, hanem azokról is, amelyek mint gyermeknek neveléséhez mint aggnak fenntartásához kellenek és az állam akkor lesz életképes, ha állampolgárai ezt a szükséges létminimumot meg tudják szerezni. Az állam értéke birtok járadékból, tőkejáradékból és munkajáradékból áll. Közöttük a munka járadék a legfontosabb, mert az állampolgároknak legalább 98%-a ezzel fedezi életszükségletét. Ha a munka értékét bizonyos kamatértéknek vesszük, kiszámíthatjuk, hogy az állampolgárok mekkora tőkét képviselnek. Dublin 1927-ben kiszámította az Egyesült Államok különböző korú állampolgárainak értékét. Számításai alapján átlagértékeket véve a férfiak és nők együttesen másfél billió dollárt értek. Szerinte a legtöbb államban az élő nemzeti vagyon mintegy 5-szöröse a holt tőkének. A munkaélettannak az volna a legfőbb célja, hogy keresse azokat a módokat, amelyekkel a korral járó munkaképesség csökkenését meg lehetne lassítani és így a nagy munkateljesítményt hosszabb időn át biztosítani. Vissza

Tartalom

PÓTFÜZETEK
NAGYOBB CIKKEK.
Apor L. : A metopizmus 23
Balogh B. : Az ujjak bőrlécrendszere örökléstani szempontból 111
Beke Ö. : Csokonai Vitéz Mihály mint botanikus 8
Bell B. : A látástávolság 120
Bogsch L. : Új hegyképződési elmélet 14
Cholnoky B. : A mikroszkópos látás 97
Gaál I. : A bánhidai Szelim-barlang ásatása 49
Gombocz E. : Kitaibel a Pietroszon 124
Keöpeczi Nagy Z. : A szélenergia értéke hazánkban 27
Koch S. : A hasznosítható elemek eloszlása a földkéregben 63
Pongrácz S. : A származástan törekvései napjainkban I. Általános nézőpontok 1
Tóth L. : Rovar és baktérium együttélése 128
Törő J. : A fejlődési indukció lényege 80
Whipple F. J. W. : Újabb ismereteink a felső légkörről 104
KISEBB CIKKEK.
Dudich E. : Ivari hormon a fűzfa virágából 34.
Éhik Gy. : Mit eszik a szürke bálna? 88.
Gaál I. : Az európai hiéna 36.
Keöpeczi Nagy Z. : Viharzsák a Duna felett 138.
Kesselyák A. : Idegnélküli embrió 33
Kieselbach Gy. : Az éjjeli látás hormonja 35.
Lassovszky K. : Az 1935-ben visszatérő periódusos üstökösök 46. - Új csillag a
Herkulesben 46.
Marusák D. : A rádió újabb alkalmazása a meteorológiában 98.
Mende J. : A sugárzás élettani hatásának egységei 35. - Félgramm protaktinium
előállítása 37. - Izomer atommagok 38. - A nehéz hidrogén szétrombolása
gammasugarakkal 38. - Új izotopok 39. - Elektronhullámok interferenciája
poralakú anyagokon 93. - A Nap jelenségei és a földmágneses zavarok 95. -
Az uránnál nagyobb rendszámú elemek 137. - Zörejek mérése 138.
Orbán Gy. : Az elektron-töltés és az X-egység 92. - Újabb adatok a Röntgensugarak felfedezésének történetéhez 93.
Pénzes A. : A pannóniai gyík tartózkodási helyéről 131.
Rapaics R. : A levelek fehér foltjai 91. - A termesztett dohány eredete 134. -
A kewi kankalin 135. - A termesztett lucerna 135. - A dália változékonysága 136. - Nagylevelű fehér lóhere 136.
Soós L. : A tavikagyló ivarossága 32. - Véglények háziállataink bélcsatornájában 88.
Steiner L. : Az ozon eloszlása a légkörben 42. - A földmágnességi erő napi járása
44. - Világító csíkok hulló csillagrajok és ionizációzavarok 47. - Az alsóbb
levegőrétegek ozontartalma 94. - Nagy látómezejű felhőfotográfiák 139.
Surányi J. : Adatok a tátorjánról 89.
Szabó G. : Igen nagy nyomás és igen magas hőmérséklet előállítása 39. - Fényeihajlítás térbeli ráccsal 41.
Varga L. : Az ultraibolya-sugarak szerepe a méhek látásában 31.
Zimmermann A. : Takarmányozási kísérletek pontyokon 35. - Csillangós véglények a kérődzők gyomrában 132.
Zimmermann F. : A cseplesz jelentősége 134.
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december Természettudományi Közlöny 1935. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december

Néhány lap foltos.

Állapot:
8.480 ,-Ft
42 pont kapható
Kosárba
konyv