Előszó
A termesztett növények eredete a mezőgazdákat, botanikusokat, sőt a czivilizáczió kezdetét kutató történetirókat és bölcselőket is érdekli.
Én is foglalkoztam már vele a «Géographie botanique raisonnée» czimű munkám egyik fejezetében, e munkám azonban már csak elvétve kapható s azonkívül 1855. óta utazók, botanikusok és archeológusok fontos tényeket fedeztek föl. Munkámnak második kiadása helyett egy másikat, teljesen újat és terjedelmesebbet írtam, a mely csaknem még egyszer annyi trópikus és mérsékelt övi faj eredetét tárgyalja. Magában foglalja csaknem az összes gazdasági czélokra vagy a gyümölcsös és konyhakertekben nagyban termesztett növényeket.
Czélom különösen az volt, hogy kutassam mindegyik fajnak alakját termesztése előtt és eredeti termő helyét. Ki kellett ezért a számtalan fajváltozat közül választanom azt, mely legrégibbnek volt becsülhető és utána kellett járnom, hogy a földgömb mely tájáról terjedt el. A feladat nehezebb mint hinnők. Az elmúlt században és a jelennek közepéig nagyon keveset foglalkoztak vele a szerzők és a legszavakavatottabbak is hozzájárultak a téves nézetek terjesztéséhez, mert én határozottan hiszem, hogy Linné-nek a termesztett növények hazájára vonatkozó adatai háromnegyed részben hiányosak vagy tévesek. Állításait azután ismételték és jóllehet több fajra az új szerzők más tényeket állapítottak meg, folyóiratokban s népszerű munkákban még mindig ismétlik. Ideje, hogy a tévedéseket, a melyek gyakran a görögök és rómaiak koráig nyúlnak vissza, kijavítsuk. A tudomány mai állása lehetővé teszi a hibák kijavítását, feltéve, hogy különféle okiratokra támaszkodunk, melyek némelyike teljesen új, sőt kiadatlan és hogy az okiratokat szorgosan megvitatjuk, miként a történeti kutatásokban szokásos. Ez egyike azoknak az eléggé ritka eseteknek, melyekben a tapasztalati tudományok tanúbizonyságra hivatkozhatnak. Meglátjuk, hogy jó eredményekre vezetnek, mert majd határozottan, majd kielégítő valószínűséggel csaknem valamennyi faj eredetét megállapíthattam.
Ezenkívül arra törekedtem, hogy mindegyik fajról megállapítsam, vajjon hány század vagy évezred óta termesztik és hogy az egymásra következő korszakokban miképen terjedt el mívelése különböző irányokban.
Némely, több mint 2000 év óta mívelt növénnyel, sőt más növénnyel is megesik, hogy már nem ismerjük fel önként-termő állapotban, azaz vadon, vagy legalább nem mutatták ki elég biztossággal, hogy vadon előfordúl-e? Az ilyen kérdések nagyon kényesek és a könyvekben s herbariumokban felette sok kutatást kivánnak, csak úgy mint a fajok megkülönböztetése. Sőt a Föld minden részén elszórt egyes utazóknak és botanikusoknak szivességét is ki kellett kérnem, hogy új felvilágosításokat szerezzek. Az egyes fajok tárgyalásakor majd felemlítem őket, őszinte köszönetem nyilvánításával együtt.
Ez irott közléseknek és minden kutatásaimnak ellenére akad még több olyan faj, a melyeket önként-termő állapotban nem ismerünk. Ha botanikusoktól kevésbbé vagy épen nem kutatott tájakról származtak, vagy ha mind ez ideig eléggé nem tanulmányozott növénycsoporthoz tartoznak, remélhető, hogy bentermő állapotban fölfedezik és bentermő voltukat eléggé igazolják. De alaptalan a remény a jól ismert fajokkal és országokkal szemben. Az ilyen esetekben két feltevés lehet vezetőnk: vagy annyira elváltozott e növények alakja a természetben s a kultura alatt, a történeti idők óta, hogy többé fel nem ismerhető bennük az a faj, a melyhez tartoznak, vagy pedig kihalt fajokhoz tartoznak. A lencse, a bagolyborsó valószínüleg nincs már meg a szabadban és más fajok, mint a vadon csak nagyon ritkán található búza, kukoricza, disznóbab, sáfránszeklicze kihalóban levőknek látszanak. Azoknak a termesztett növényeknek számát, melyekkel foglalkoztam 249-re téve, az a 3, 4 vagy 5 kihalt vagy kihalóban levő faj száma tetemes arányt ad, a mennyiben az összes virágos (phanerogam) növényekhez képest ezer fajnak felel meg. Az alakok e szerint egy pár század rövid korszaka alatt fogytak meg ennyire, még pedig a földségeken, a hol terjeszkedhettek, és oly körülmények között, melyeket állandóaknak szokás tekinteni. Látjuk tehát, mennyire szoros kapcsolat van a termesztett növények története s a szerves lények általános történetének legfontosabb kérdései közt.
Vissza