Fülszöveg
„Hódítók vagyunk valamennyien, és mindannyian védekezni kényszerülünk. Amint adódik, kiköltözünk Budapestről, mert a város ostrom alatt áll, majd ha már kint lakunk, újult erővel ostromoljuk. Akin átgázolnak és aki átgázol, gyilkos és áldozat egy személyben mi vagyunk.
Én például reggelente biciklivel a Duna-parton jövök, és keresztezem azt a főutat, melyen mikor autóval megyek haza, néha nem éppen a megengedett sebességgel keresztezem a helyet, ahol biciklivel jöttem át. Biciklisként elátkozom az autósokat, autósként döngetek, mint az állat. Ugyanez az ellentmondás feszül a totális elérhetőség és a vágyott védettség, a terjeszkedés és a biztonság között: bármikor repülhessek tárgyalni, nyaralni, viszont visszavonult vidéki, családias és bensőséges közösségi életet élhessek. Egymásnak ellentmondó vágyak és kényszerek hálójában élünk, s ez neurotizáló hatással kell legyen ránk. Megérkezik a sógorom karácsony előnapján Franciaországból, menekülve, egész éjszaka vezetve három kicsi...
Tovább
Fülszöveg
„Hódítók vagyunk valamennyien, és mindannyian védekezni kényszerülünk. Amint adódik, kiköltözünk Budapestről, mert a város ostrom alatt áll, majd ha már kint lakunk, újult erővel ostromoljuk. Akin átgázolnak és aki átgázol, gyilkos és áldozat egy személyben mi vagyunk.
Én például reggelente biciklivel a Duna-parton jövök, és keresztezem azt a főutat, melyen mikor autóval megyek haza, néha nem éppen a megengedett sebességgel keresztezem a helyet, ahol biciklivel jöttem át. Biciklisként elátkozom az autósokat, autósként döngetek, mint az állat. Ugyanez az ellentmondás feszül a totális elérhetőség és a vágyott védettség, a terjeszkedés és a biztonság között: bármikor repülhessek tárgyalni, nyaralni, viszont visszavonult vidéki, családias és bensőséges közösségi életet élhessek. Egymásnak ellentmondó vágyak és kényszerek hálójában élünk, s ez neurotizáló hatással kell legyen ránk. Megérkezik a sógorom karácsony előnapján Franciaországból, menekülve, egész éjszaka vezetve három kicsi gyerekkel az autópályákon, hogy a telet, a hóvihart megelőzve érjenek ide. Megérkeznek, alszanak két-három órát, kinéznek a kertbe, és panaszkodnak, de kár, hogy nincsen tél és hó, hát milyen karácsonyunk lesz így! A mai ember őrülete nyilvánvaló."
(Térrablás és mozgósítottság)
T'
Mí'uM!,: fe/'ií'i : ¦
1 i' i.i' -i',
^•v'i. i '"!
i',i' 1-V
líiUr: ll ,
I
111:
Yífi 'l/'i''
Hogy az építészet nemcsak házak, hanem terek alkotásáról is szól, közhely. De hogy ezeknek „tértörténetük" van, és hogy a tereket is időben éljük át, már szokatlan gondolat. Ekler Dezső olyan tér-idő világba vezeti be az olvasót, ami megszokott környezetünk rejtett dimenzióit tárja fel. A Palladio- és Piranesl-díjas építész könyve három évtizednyi elméleti publicisztikából nyújt válogatást. Az írások témája - Budapest városépítészeti kérdéseitől kezdve a szerző építészetelméleti fejtegetésein át korunk építészetének és néhány épületének elemzéséig -rendkívül széles spektrumot fog át. A szerző „tértörténeteiben" elsősorban az épületek nyelvezetének jut meghatározó szerep, ezen belül is kiemelt helyet kap Makovecz Imre világa. Ezekben az elemzésekben is kifejezésre jut a szerző rendkívül mély elméleti és filozófiai érdeklődése, olvasottsága és elkötelezettsége.
Ekler Dezső nemcsak a hazai építészetnek, hanem az építészetelméletnek is kiemelkedő alakja, akinek téziseivel lehet vitatkozni, de a bennük megfogalmazódó átfogó világkép mélységét és eredetiségét nem lehet elvitatni.
Meggyesi Tamás
Vissza