Testünk titkai

Fülszöveg

Egy összefoglaló tudományos mű megírása számos gondot okoz. A szigorúan vett tudományos írásmű nagyon alapos képzettséget kíván, nem engedhetők meg az általánosítások; ezért minden megállapítást meg kell magyarázni. Az összefoglaló népszerűsítő jellegű tudományos műben azonban összefoglaló általánosításokra van szükség, a nagyon pontos meghatározások nem kívánatosak. Nem is lehet másképpen. Ha szigorú tudományos igazságot nem hanyagolnák el, legalábbis látszólagosan, szörnyű meghatározások kerülnének az ilyen munkákba, például: az emberi lények szüli a gyermekeket, a nőnemű lények szülik a gyermekeket, többnyire a 15-50 év közötti nőnemű emberi lények szülik a gyermekeket, feltételezve a termékenységet, az alkalmasságot és a férj hajlandóságát, a legtöbb 15-50 év közötti nő - ámbár az irodalom gazdag a fiatalabb és idősebb korúakra vonatkozó példákban - megtermékenyíthető, és ezt követően közülük a legtöbben világra is hozzák utódjukat, ámbár a magzatok egy részét elvetéli, a vetélések száma a fajtától, a földrajzi területtől és az életkortól függ... Nem kell magyarázgatni, hogy milyen szörnyű az ilyenfajta meghatározás, és el is kell kerülni, de úgy, hogy a túlzott egyszerűsítés hibájába se essünk.
A tudomány pontosan meghatározza az általa használt legtöbb szó jelentését, még az olyan egyszerű szavakét is, mint átlagos, képértékű, közbülső, normális és módszer. Az ilyen pontosságra való törekvés a mindennapi életben - amely szerencsére elmossa a pontos értelmezést - katasztrófára vezetne. Ha szigorúan vesszük, és nem átlagosan számítjuk csak, nem mondhatjuk, hogy az embernek két füle van. Az egy főre eső fülek száma (gondoljunk arra, hogy előfordul fél füllel vagy fül nélkül született ember is) körülbelül 1,9999. A tudomány hasonló módon megállapithatja, hogy egy családban átlagosan 2,4 gyermek van. Nyilvánvaló, hogy a hajszálpontosságra való törekvés nem lehet az egyetlen vezérfonal. Vissza