1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Thalassa 2004/1-3.

Pszichoanalízis - társadalom - kultúra/A Ferenczi Sándor Egyesület lapja/Városok, határok, kapcsolatok I./Városok, határok, kapcsolatok II./A vizuális művészetek és a pszichoanalízis/15. évfolyam 1-3. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Abból az alkalomból, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagjává válik, érdemes felidéznünk azt a tényt, hogy Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója maga is az egyesült... Tovább

Előszó

Abból az alkalomból, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagjává válik, érdemes felidéznünk azt a tényt, hogy Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója maga is az egyesült Európa egyik szellemi előfutárának számít. Dr: Richard Nikolaus Coudenhove-Calergi gróf, osztrák író és politikus (1894-1972) 1926-ban tette közzé Páneurópa-tervét, ezután pedig megalapította a Páneurópa-mozgalmat, amelyhez a kor jelentős tudósai és művészei csatlakoztak, többek között Thomas Mann, Albert Einstein, Rainer Maria Rilke, Jósé Ortega y Gasset, nem utolsósorban pedig Sigmund Freud. A Páneurópa-mozgalom, bár számos politikus rokonszenvét is elnyerte, kudarcot vallott, mivel a két világháború közötti időszakban nem létezett olyan politikai erő, amelynek érdekében állt volna az európai egység megteremtése. Csak 1949-ben, a második világháború után, annak tapasztalatait is mérlegelve, Róbert Schuman francia külügyminiszter kezdeményezésére indultak meg az első lépések a demokratikusan egyesülő új Európa létrehozására - és ez a folyamat mind a mai napig tart.
A Coudenhove-Calergi gróf mozgalmához való csatlakozás önmagában talán nem volt túl jelentős gesztus, de szimbolikusan kifejezte azt, hogy Freud mind földrajzi és politikai, mind pedig szellemi értelemben európai gondolkodónak vallotta magát. Ha azonban pontosabban tisztázni szeretnénk, mit jelentett Freud európaisága saját korában, és mit jelent ma, akkor az életrajz és az életmű számos vonatkozását újra kellene értelmezünk. Freud életvilága elsősorban Bécshez, az Osztrák-Magyar Monarchiához, illetve Közép-Európához kapcsolódott, ahhoz a térséghez, amely az európai modernitás keletkezésének egyik gócpontja volt. Ugyanakkor Freud a közép-európai zsidó értelmiség egyik jeles képviselője volt. Zsidó identitását ambivalenciák, kétségek, ellentmondások és konfliktusok jellemezték, s életpályája e tekintetben is jól példázza a Monarchia zsidóságának szekularizációs és asszimilációs törekvéseit, egyszersmind az antiszemitizmus fenyegető jelenlétének folytonos percepcióját. Az a zsidóság, amelynek tagjai, mint Freud is, „Európához" kívántak csatlakozni, végül az Európa közepén felállított megsemmisítő táborokban pusztult el, mintegy tragikus válaszként a humanista osztrák gróf egységmozgalmának utópikus terveire. Vissza

Tartalom

1. kötet:
Tanulmányok
Erős Ferenc: Előszó 3
Christopher Bollas: Építészet és tudattalan 5
David Sibley: A bináris város 33
Radnóti Sándor: Freud, a művelt polgár 52
Bice Benvenuto: Nápoly, a feje tetején álló város 60
Interjú
„A pszichoanalízis kimegy az utcára, hogy találkozzon az emberekkel" - Csabai Márta interjúja Bice Benvenutóval 73
Műhely
Kelemen Zoltán: A befejezhetetlen remekmű 80
Könyv
Teleológiai hozzáállás vagy kauzális megértés? 108
Beszámolók, hírek 117
English Summaries 123
Contents 128

2. kötet:
Tanulmányok
Fülöp Márta: A pszichoanalízis története és alkalmazhatósága a japán és a kínai kultúrában 3
Hámori Eszter: Pszichoanalízis Indiában 26
Jhuma Basak: Pszichoanalitikus módszer és képzés. Nehéz pillanatok az Indiai Pszichoanalitikus Egyesület életében 33
Műhely
Hárs György Péter: Az F1-G-F2 háromszög. A Ferenczi-Groddeck-Füst Milán háromszög 45
Kalocsai Katalin: A túlélés grimaszai; avagy tényleg elég csak fejtetőn nézni? Örkény István alkotásai és vallomásai tükrében 85
Sárkány Péter: A logosz terápiája 102
Fórum
Bakó Tihamér: Belső szupervízió és a kontrollanalízis 118
Archívum - pszichoanalízis és egyetem, 1919
Szőke György: Egy magyar nyelvű Freud-írás és környéke 128
[Lévy Lajos vezércikke] 131
Sigmund Freud: Kell-e az egyetemen a psychoanalysist tanítani? 132
Hans Liebermann: Pszichoanalízis és egyetem 135
Hírek, információk 139
English Summaries 141
Contents 144

3. kötet:
Bevezető 3
TANULMÁNYOK
Glen O. Gabbard: Pszichoanalízis és film 5
Slavoj Zizek: A meg nem tévesztett tévedése 17
Gellér Katalin: Álom és alkotás 41
Hárdi István: Charlie Chaplin, a kreatív humanista. Egy zseni analízise 57
MŰHELY
Galgóczi Krisztina: Mégis kinek a terápiája? 77
Gyimesi Júlia: A freudi valláspszichológia.
Kritikák és lehetőségek 107
ARCHÍVUM
Martényi Erzsébet: Megjegyzések egy Ferenczi-közléshez 122
Ferenczi Sándor: Egy proletárlány gyermekkora.
Feljegyzések egy 19 éves öngyilkos lány első tíz életévéről 127
KÖNYV
Papp Orsolya: Vicky Lebeau: Pszichoanalízis és mozi. Az árnyak színháza 155
Hírek, információk 160
English Summaries 164
Contents 168
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv