Kongó

Fülszöveg

Egy magyar orvos, aki négy esztendőt töltött Belga-Kongóban, meglepő írásművészettel számol be rendkívül érdekes élményeiről és kalandjairól. Egészségügyi szolgálatot végezni Afrika belsejében, az európai civilizáció diadalát jelenti. A fehér orvos a négerek szemében csodás módon tudja leküzdeni vagy megfékezni a trópusi betegségeket, az álomkórt, himlőt, leprát. A trópusi orvos nem lehet specialista, egyszemélyben és egyedül sebész, belgyógyász, tisztiorvos, operáló és kísérletező, igazságtevő és vadász. Valóságos kis birodalma van, melyet autón, motorcsónakon, biciklin és hordszéken jár be. S mennyi ügyességgel, ravaszkodással kell eljárnia, hogy tekintélyre és bizalomra tegyen szert a lusta és furfangos négerek előtt. A könyv legérdekesebb fejezete a feketék életéről és szokásairól szólnak. Az európai embert először a természet afrikai csodái kapják meg, az orvost a várva-várt trópusi betegségek, de amint a környezet megszokottá vált, egy más világrész más embereivel áll szemben, s már eredményes munkája érdekében is a feketék kiismerésére törekszik. Thanhoffer Lajos sokkal többet látott meg belőlük, mint a szokványos útleírások szerzői, munkája ezért volt eredményes s könyve ezért oly rendkívüli érdekességű. Az olvasó tanuja lesz az európai civilizáció hódításának s megismeri az aligha megváltoztatható néger lélek rejtelmeit, mely hol mosolyra fakaszt furfangjaival, hol meghat ösztönös ragaszkodásával.
A könyvet a szerző eredeti fényképfelvételei, Végh Gusztáv művészi rajzai és térképmellékletek gazdagítják. Vissza