| Előszó | |
| Az ahmadnagari erőd | |
| Húsz hónap | |
| Éhinség | |
| Háború a demokráciáért | |
| Idő a börtönben: ösztönzés a cselekvésre | |
| A múlt viszonya a jelenhez | |
| Életfilozófia | |
| A múlt terhe | |
| Badenweiler, Lausanne | |
| Kamala | |
| Házasságunk | |
| Az emberi kapcsolatok problémája | |
| 1935. karácsony | |
| Halál | |
| Mussolini. Visszatérés | |
| A keresés | |
| Az indiai múlt panorámája | |
| Nacionalizmus és internacionalizmus | |
| India erje és gyengesége | |
| India keresése | |
| Bhárat Mátá | |
| India sokfélesége és egysége | |
| Utazás Indiában | |
| Általános választások | |
| A tömegek kultúrája | |
| Két élet | |
| India fölfedezése | |
| Az Indus-völgyi civilizáció | |
| Az árják érkezése | |
| Mi a hinduizmus? | |
| A legkorábbi emlékek, írásbeliség, mitológia | |
| A Védák | |
| Az élet elfogadása és tagadása | |
| A szintézis és alkalmazkodás. A kasztrendszer kezdetei | |
| Az indiai kultúra folytonossága | |
| Az Upanisadok | |
| Az individualista filozófia előnyei és hátrányai | |
| Materializmus | |
| Az eposzok. Történelem, tradíció és mítosz | |
| A Mahábhárata | |
| A Bhagavad Gítá | |
| Élet és munka az ókori Indiában | |
| Mahávira és Buddha: a kaszt | |
| Csandragupta és Csánakja. a maurja birodalom megteremtése | |
| Az állam szervezete | |
| Buddha tanítása | |
| Buddha Története | |
| Asóka | |
| A korokon át | |
| Nacionalizmus és imperializmus a gupták idején | |
| Dél-India | |
| Békés fejlődés és a hadviselés módszerei | |
| India szabadság után vágyik | |
| Haladás szemben a biztonsággal | |
| India és Irán | |
| India és Görögország | |
| A régi indiai színház | |
| A szanszkrit nyelv életereje és kitartása | |
| Buddhista filozófia | |
| A buddhizmus hatása a hinduizmusra | |
| Hogyan szívta fel a hinduizmus a buddhizmust Indiában? | |
| Az ind filozófiai szemlélet | |
| A filozófia hat rendszere | |
| India és Kína | |
| Indiai kolóniák és az indiai kultúra Délkelet-Ázsiában | |
| Az indiai művészet hatása külföldön | |
| A régi indiai művészet | |
| India külkereskedelme | |
| Matematika az ókori Indiában | |
| Gyarapodás és hanyatlás | |
| Új nehézségek | |
| Az arabok és a mongolok | |
| Az arab kultúra virágzása és kapcsolata indiával | |
| Ghazni Mahmud és az afgánok | |
| Az indo-afgánok. Dél-India. Vidzsajanagar. Bábar. Tengeri hatalom | |
| Vegyes kultúra és növekedése. Pardá. Kabír. Guru Nának. | |
| Amír Khusrau | |
| Az indiai társadalmi szerkezet. A csoport fontossága | |
| A falusi önkormányzat. A Sukra Nítiszára | |
| A kaszt elmélete és gyakorlata. A nagycsalád | |
| Bábar és Akbar: az indiaivá válás folyamata | |
| Ázsia és Európa különbözősége a technikai fejlődésben és alkotó energiában | |
| Közös kultúra kialakulása | |
| Aurangzeb visszaforgatja az idő kerekét. A hindu nacionalizmus fejlődése. Sivádzsí | |
| A maráthák és az angolok harca a hatalomért. Az angolok győzelme | |
| India elmaradottsága, az angol szervezés és technika felsőbbrendűsége | |
| Randzsít Szingh és Dzsai szingh | |
| India gazdasági helyzete. A két Anglia | |
| Az utolsó korszak | |
| A brit uralom megszilárdulása és a nemzeti mozgalom kibontakozása. A birodalom ideológiája. az új kaszt..... | |
| Bengál kifosztása hozzájárul az angliai ipari forradalomhoz | |
| India iparának elpusztítása, a mezőgazdaság hanyatlása | |
| India politikailag és gazdaságilag függő országgá válik | |
| Az indiai államok rendszerének kialakulása | |
| Az indiai brit uralom ellentmondásai. Rám Móhan Rój. | |
| A sajtó. Sir William Jones. Angol oktatás Bengálban | |
| Az 1857-es nagy felkelés. Fajgyűlölet | |
| A brit uralom módszerei: Egyensúly és ellensúly | |
| Az ipar fejlődése: tartományi különbségek | |
| Reformátor és egyéb mozgalmak a hinduk és a muzulmánok között | |
| Kemál pasa. Nacionalizmus Ázsiában. Ikbál | |
| A nehézipar kezdetei. Tilak és Gókhalé. Külön választókerületek | |
| Az utolsó korszak | |
| Nacionalizmus az imperializmus ellen. A középosztályok tehetetlensége. Jön Gandhi | |
| Gandhi vezetése alatt tetterős szervezetté válik a Kongresszus | |
| Kongresszus párti kormányok a tartományokban | |
| Indiai dinamizmus a brit konzervativizmus ellenében | |
| A kisebbségek kérdése. A Muzulmán Liga: M. A. Dzsinnah | |
| A Nemzeti Tervbizottság | |
| A Kongresszus és az ipar: nagyipart vagy kézműipart | |
| A kormány megállítja az ipari növekedést. A háborús termelés letérés a normális termelés útjáról | |
| Az utolsó korszak | |
| A második világháború. A Kongresszus kialakítja külpolitikáját | |
| A Kongresszus álláspontja a háborúról | |
| Hogyan fogadtuk a háborút | |
| A Kongresszus újabb javaslata és a brit kormány elutasítása | |
| Mr. Winston Churchill | |
| Egyéni polgári engedetlenség | |
| Pearl Harbor után. Gandhi és az erőszakmentesség | |
| Feszültség | |
| Sir Stafford Cripps Indiába látogat | |
| Kiábrándulás | |
| A kihívás: Angolok, távozzatok Indiából! | |
| Ismét az ahmadnagari erődben | |
| Az események láncolata | |
| A két háttér: az indiai és az angol | |
| Tömegmegmozdulások és elnyomásuk | |
| A külföldi visszhang | |
| Reagálások Indiában | |
| India betegsége: az éhinség | |
| India életrevalósága | |
| India visszamaradt növekedése | |
| Vallás, filozófia és tudomány | |
| A nemzeti eszme fontossága. A változások szükségessége Indiában | |
| India: Felosztás vagy erős nemzeti állam vagy egy nemzetek fölötti állam központja | |
| Realizmus és geopolitika. Világhódítás vagy világszervezet. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió | |
| Szabadság és birodalom | |
| A népesség kérdése. Csökkenő születési ráta és nemzeti hanyatlás | |
| Mai gondolatok egy régi kérdésről | |
| Epilógus | |
| Utóirat | |
| Utószó | |
| Név- és tárgymutató | |
Folytatás Microsoft-tal