Irodalomtörténeti alapfogalmak

Különnyomat a Minerva 1927-1930. évfolyamaiból

Szerző

Budapest

'Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak ' összes példány

Kiadó:	Minerva-Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1930
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	252 oldal
Sorozatcím:	Minerva-könyvtár
Kötetszám:	25
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A fejlődés
A fejlődés gondolata. Történelmi gondolkozásunk alapja. - Milyen az irodalomtörténet a fejlődés gondolata nélkül?	1
Szerves fejlődés és szellemi fejlődés. - Az ember kettős természete	2
A szerves fejlődés
Biografia. A szerves fejlődés kategóriái adva vannak az egyes ember történetében	3
Társadalom-biografia. Az életrajz kategóriáit kiterjeszti és egy egész társadalomra alkalmazza	3
Renaissance-történetírás	4
Historia literaria. Az életrajzi kategóriákat tárgyakra alkalmazza. A könyvek életrajza	4
Eszme-biografia	5
A mai irodalomtudomány és az organizmus gondolata. Kizárja a hatás fogalmát. Recepció. Gundolf Shakespeare-je	9
Az egyes ember mint organikus egység: Gundolf Goethé-je	10
Korszak-individuumok	12
Az irodalom életrajza. Az irodalom mint individuum	16
Összegezés	21
Szellemi fejlődés
Idő és folytonosság. - Tökéletes organizmus helyett végtelen folytonosság: a fejlődés gondolatának klasszikus és romantikus formája	23
A haladás. Baco irodalomfölfogása	24
Hegel. A szellem fejlődése. A tudat fejlődése. - Hegel filozófiatörténete. Hegel esztétikája	26
Hegelista irodalomtörténet: Rosenkranz. Hehn. - Erdélyi János és az irodalmi tudalom	28
Historizmus. Miként alakult ki Hegel nyomán a szellemi fejlődés fogalma? - Hegel gondolatai a történeti gondolkodásban	29
Folytonosság a fejlődésben. A múlt tovább hat a jelenben. - Vierkandt. Troeltsch	30
A tudatosság fejlődése. Burckhardt. - Irodalmi tudat. Négyesy, Horváth János	31
Az individualizmus fejlődése. Nietzsche	33
Az absztrakció fejlődése: Wund, Cassirer. Kultúrpesszimizmus. Az absztraháló betű veszedelme. Az írásellenes Nietzsche.	34
A fejlődés fokozatai
Korszakosztás helyett lépcsőzetes fölépítés. - Dilthey, Wundt	41
A szóhagyomány
Iratlan irodalom	42
Alakuló szöveg
Az élőszó	43
Szövegrögzítés	44
Szövegállandóság a szóbeliségben. Irástalan segédeszközei: a gesztus, a kötött forma, a ritmikus előadás	46
A szóhagyomány stílusa. A szövegrögzítés szempontjából magyarázódik	47
Személytelen szerző
Szerző-előadó. Az iratlan mű elválaszthatatlan az előadótól. - Az előadó eltakarja a szerzőt	50
Személytelen szerző. A névtelenség. - A szellemi tulajdon fogalma még ismeretlen	52
A személytelen szerző qualitásai: sokfelé járt, tapasztalt, szavahihető, hűségesen reprodukálja a hagyományt.	53
Jelenvaló közönség
Jelenvaló közönség. A közönség természetes határa	55
Az előadó-szerző és jelenvaló közönség viszonya. Az érthetőség. A közönség megszólítása. A figyelemkeltés formulái	59
Összegezés. Szóhagyomány az irodalom alatt: népköltészet	61
A kézirat
Irás és irodalom	63
Állandósuló szöveg
Az írás. Szövegrögzítés. Absztrakció	64
Epigraphia. A primitiv írásmű. Anyaghoz és helyhez kötött. A jel és a jelölt tárgy differenciátlan egysége. A tárgy maga beszél. Nincs szerző. A lapidáris latin nyelv	65
Az epigraphia átalakulása. A betű és az anyag elkülönülnek egymástól	67
Hieratikus írás. A kezdő írástudás exkluziv jellege. Az írástudás és a latin nyelvűség	69
A profán írás. A vulgáris nyelvű irodalom. Az "írásbeliség felújulásának kora". Kódexirodalmunk keletkezése	72
Az írás-olvasás formáinak átalakulása. Pergament és papiros	73
A kézirat-másolás. Mindig több kéziratpéldányra lesz szükség. A mű differenciálódik az esetleges kézirat-példánytól. A tömeges kéziratmásolás közeledik a könyvnyomtatáshoz. Állandósuló szöveg	79
A cím. A szóbeliség figyelemkeltő és berekesztő formulái átszármaznak az írásra. Inplicit és explicit	84
A szöveg-philologia. Szóbeli szövegek írástalan korrekciója. Irásbeli szövegek régi gondozása	88
Szerző személy
A szerző és előadó ősi egysége, differenciálódik	91
A kézirat másoló. A szóbeli előadó jogutóda	92
A szerző kibontakozása	94
Szerző személy. Individuum: a "legkisebb"	101
Közeli közönség
Hallgató közönség és olvasó közönség. A fejlődés áttekintése	107
Akusztikai stílus és vizuális stílus	110
Közeli közönség. Életközösség	118
Osztály-irodalom és lokális irodalom. Egyházi irodalom. Lovagi irodalom	122
Összegezés. "Kézirat gyanánt". A kódexirodalom tovább él a nyomtatott alatt: néphagyomány	125
A könyv
Állandó szöveg
A technikai külsőre vagy a szellemi lényegre tartozik-e a könyvnyomtatás fölfedezése?	128
A kézirat öröksége. A könyv eleinte utánozza a kódexet. Gutenberg kézirathamisító?	128
A publicitás. A példányszámok rohamos növekedése. A kéziratos irodalom és nyomtatott irodalom elkülönül egymástól	131
Állandó szöveg. Csak fokozatosan alakul ki. Régi nyomtatványok változatai	135
Cím, évszám és előszó. A kiforrott szöveg individualitás jelei	139
A fejlődés útja: humanizmus és reformáció. A humanizmus az antik irodalmat fölfedezi: vagyis kinyomtatja. Idegenkedés a könyv publicitásával szemben. Erasmus mint publicista	143
A fölvilágosodás. Az igazság csak publicitás által nyer világító erőt	153
Nemzeti irodalom. Irástudás és irodalom a nyelvtől függetlenül a nemzeti individualitás kritériuma lesz	158
Irodalmi nyelv és nyelvújítás. A beszélt és írott nyelv elkülönülése	161
Irodalmi pseudo-klasszicizmus. Öncélú szépirodalom	163
A romantika. Az öncélú irodalom második életkora	165
Idő-sajtó. Könyv a klasszikus, a folyóírás a romantikus-forma	171
Irás-ellenes és irodalom-ellenes erők	175
Szerző személyiség
Szerző és közvetítő. A közvetítő lassú elnémulása. A könyvnyomtató mint a kéziratmásoló jogutóda. Tudós nyomdászok	183
A szerző önállósulása. A szerző neve. Az anonymitás ellen. Irói nevek	184
Személyiség. Személy és személyiség	196
Az eredetiség. A fejlődés fokozatai: a szóbeli előadó szavahihetősége	198
A költött tárgy individuális eredetű	201
Magánosság és szerepjátszás. Magánosság és eredetiség. Novalis	208
Távoli közönség
A könyvkiadás gazdasági alapjai. Három típus: a mecenás, a praenumeráció és a kiadó	212
A mecenás és a dedikáció. Az író és mecenás közötti viszony fejlődése	212
A praenumeráció. Az előfizető a főúri mecenás polgárosodó utóda. Kezdetleges irodalmi viszonyokra jellemző. Kedvez a folyóiratnak. Kifejlődik az idő a sajtónál és fennmarad a "szerző kiadása" esetében	216
A kiadó. A nagy közönség képviselője	218
Quantitativ fejlődés. Az egyes olvasó elvész a tömegben	218
Qualitativ fejlődés: Az olvasó individuális szabadsága. A közönség atomizálódik	220
Az összetartó tényezők. Az író két lelke: a szerző és az olvasó. Az olvasókat az írókban ismerjük meg	221
Siker és divat. Összetartó tényezők. A siker feltétele: a szerzőben erősebb az olvasó mint az író	224
A szellemi vezetés és követés. Az íróból indulnak ki az összetartó tényezők	226
A szellemi vezetés eszközei. Az irodalmi programm	230
Goethe - Faust	236

Témakörök

Thienemann Tivadar

Thienemann Tivadar műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Thienemann Tivadar könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem