| Bevezető | |
| Mi a Delphi? | |
| A Delphi gyökerei | 7 |
| A konkurencia - a Visual Basic | 7 |
| A komponens alapú fejlesztés | 8 |
| Object Pascal | 9 |
| Programozás Delphiben | |
| Egy program "vizuális" elkészítése | 10 |
| Programozás Object Pascal nyelven | 11 |
| Összefoglalás | 12 |
| Az Object Pascal alapjai | |
| A programok felépítése | 13 |
| Standard utasítások és foglalt szavak | 16 |
| Foglalt karaktersorozatok | 17 |
| Azonosító nevek | 18 |
| Összefoglalás | 18 |
| Tesztfeladatok | 18 |
| Első pillantás a fejlesztői környezetre | |
| Programok lefordítása és indítása | 22 |
| A Szerkesztő használata | 23 |
| Az Objektum-felügyelő | 24 |
| Projektbeállítások | 27 |
| Összefoglalás | 28 |
| Tesztfeladatok | 28 |
| Az első programok | |
| Gombok és feliratok | 29 |
| Tulajdonságok változtatása programból | 32 |
| Beviteli mezők | 32 |
| Egyéb komponensek | 35 |
| Összefoglalás | 39 |
| Tesztfeladatok | 39 |
| Háttérismeretek | |
| Bitek és bájtok | 40 |
| A CPU | 42 |
| A memória | 42 |
| Számok és programok a memóriában | 43 |
| Regiszterek és gyorsítótár | 44 |
| Milyen gyors a CPU? | 45 |
| Megszakítások | 45 |
| A BIOS | 46 |
| Az operációs rendszer | 46 |
| Fordítóprogram | 47 |
| A 16 és 32 bit | 47 |
| Programösszeomlások és védelmi mechanizmusok | 48 |
| Összefoglalás | 48 |
| Változók, adattípusok és konstansok | |
| Mik azok a változók? | 49 |
| Egész számok | 50 |
| LongInt | 53 |
| További egész számú típusok | 53 |
| Boole-értékek | 53 |
| Valós számok | 55 |
| Karakterek | 56 |
| Karakterláncok | 58 |
| Hosszú karakterláncok Delphi 2-ben | 61 |
| Nulla végű karakterláncok | 61 |
| Konstansok | 63 |
| Tipizált konstansok | 64 |
| Változók inicializálása | 65 |
| Fundamentális és generikus adattípusok | 65 |
| Típusátalakítások | 65 |
| Összefoglalás | 66 |
| Tesztfeladatok | 67 |
| Operátorok, kifejezések és utasítások | |
| Kifejezések és operátorok | 69 |
| Logikai kifejezések | 70 |
| Aritmetikai kifejezések | 72 |
| Karakterlánc-kifejezések | 73 |
| Hozzárendelések | 74 |
| Hozzárendeési kompatibilitás | 74 |
| Utasítások és utasításblokkok | 75 |
| Összefoglalás | 75 |
| Tesztfeladatok | 75 |
| Eljárások és függvények | |
| Mit jelent a függvény? | 76 |
| Hogyan definiáljuk a függvényeket? | 78 |
| Paraméterek átadása | 79 |
| Egymásba ágyazott függvényhívások | 82 |
| Mi az eljárás? | 83 |
| Helyi változók és konstansok | 84 |
| Helyi eljárások és függvények | 85 |
| Utasításblokkok és a láthatóság | 86 |
| Eljárások és függvények formális deklarációja | 88 |
| Konstans, nyitott és tipizálatlan paraméterek | 89 |
| Előre definiált eljárások és függvények | 90 |
| Program felépítése részletesebben | 90 |
| Eseményrutinok | 91 |
| Rekurziók | 91 |
| Összefoglalás | 93 |
| Tesztfeladatok | 94 |
| Vezérlőszerkezetek | |
| Döntések | 95 |
| IF...THEN | 95 |
| CASE | 98 |
| Ciklusok | 102 |
| A FOR ciklus | 102 |
| A REPEAT ciklus | 104 |
| A WHILE ciklus | 105 |
| A ciklus lefutásának vezérlése | 106 |
| Ugrások | 107 |
| Egymásba ágyazás | 109 |
| Ciklusok feldolgozási időtartama | 109 |
| Összefoglalás | 111 |
| Tesztfeladatok | 111 |
| Felhasználó által definiált típusok, tömbök és rekordok | |
| Saját típusok definiálása | 114 |
| Felsorolások | 1147 |
| Intervallumtípusok | 117 |
| Halmazok | 117 |
| Rekordok | 119 |
| Rekordtípusok deklarálása | 120 |
| Változó rekordok | 122 |
| Tömbök | 128 |
| Egyszerű tömbök | 128 |
| Stringek | 131 |
| Kétdimenziós tömbök | 131 |
| Három és többdimenziós tömbök | 132 |
| Konstans tömbök | 132 |
| Tömbparaméterek | 133 |
| Nyitott tömbparaméterek | 133 |
| Összefoglalás | 135 |
| Tesztfeladatok | 135 |
| Érdekes függvények és eljárások | |
| Aritmetikai rutinok | 137 |
| Sorszámozott értékek kezelése | 140 |
| Karakterlánc-kezelő rutinok | 142 |
| A dátum/idő rutinjai | 147 |
| Rutinok lebegőpontos értékek átalakításához | 150 |
| Praktikus párbeszédablakok | 150 |
| Egyéb hasznos rutinok | 151 |
| Összefoglalás | 153 |
| Tesztfeladat | 153 |
| Mutatók | |
| Mik azok a mutatók? | 154 |
| Memóriaterület lefoglalása és felszabadítása | 156 |
| Láncolt listák | 159 |
| Mutatóoperátorok | 166 |
| Tipizálatlan mutatók | 167 |
| Procedurális változók | 168 |
| Összefoglalás | 169 |
| Tesztfeladatok | 170 |
| Munkálatok unitokkal | |
| Mi a unit? | 171 |
| Űrlapok unitjai | 172 |
| Unitok felvétele és eltávolítása projektekből | 172 |
| A unitok felépítése | 173 |
| Interface, implementation és előredeklarálás | 174 |
| Unit hívása | 175 |
| Az inicializáló rész | 176 |
| Finalization | 176 |
| Hatókör és körkörös hivatkozás | 177 |
| A programok alkotórészei és a fájlkiterjesztések | 178 |
| Összefoglalás | 179 |
| Tesztfeladatok | 180 |
| Objektumok | |
| Mit jelentenek az objektumok? | 181 |
| Néhány szakkifejezés | 182 |
| Mezők | 183 |
| Metódusok | 184 |
| Öröklődés | 185 |
| Mező és metódusok felüldefiniálása | 186 |
| Konstruktorok és destruktorok | 188 |
| Osztálymetódusok | 190 |
| Metódusmutatók | 191 |
| Tulajdonságok | 192 |
| Private, public, published és proteted | 196 |
| Az is és az as operátor | 196 |
| Hozzáférés a self segítségével | 198 |
| Mutatók elrejtése a Delphiben | 199 |
| Poliformizmus és hozzárendelés-kompatibilitás | 200 |
| Összefoglalás | 202 |
| Tesztfeladatok | 203 |
| Űrlapok és komponensek | |
| Honnan jönnek az űrlapok és a komponensek? | 204 |
| Hogyan néz ki egy Delphi program? | 207 |
| A főűrlap | 208 |
| Űrlapok kölcsönös aktivizálása | 208 |
| Összefoglalás | 210 |
| Kivételek (Exceptions) | |
| Mik azok a kivételek? | 212 |
| TRY...EXCEPT | 212 |
| Kivétel-osztályok | 215 |
| Milyen kivételek léteznek? | 217 |
| TRY...FINALLY | 217 |
| RAISE | 218 |
| Csendes kivételek | 219 |
| Saját kivétel-osztályok | 220 |
| Összefoglalás | 221 |
| Fájlműveletek | |
| Mik azok a fájlok? | 222 |
| Munkálatok fájlokkal | 222 |
| Szöveges fájlok | 223 |
| Adatfájlok | 226 |
| A fájlmutató | 226 |
| Tipizálatlan fájlok | 228 |
| FindFirst, FindNext és FindClose | 229 |
| Hibakezelés | 232 |
| Fájlműveletek további rutinjai | 235 |
| Összefoglalás | 237 |
| Tesztfeladatok | 237 |
| Munka DLL-ekkel | |
| DLL-ek használata Delphi programokban | 240 |
| DLL-ek statikus becsatolása | 240 |
| DLL-ek dinamikus becsatolása | 242 |
| DLL írása Delphiben | 244 |
| Egy DLL inicializáló kódja | 245 |
| A CDecl, a StdCall, Pascal és a Register meghívási konvenciók | 245 |
| Összefoglalás | 245 |
| A VCL | |
| Az objektumhierarchia | 246 |
| A TObject és a TPersistent osztály | 246 |
| A TComponent és a TControl osztály | 247 |
| A TWincontrol és a TGraficControl osztály | 248 |
| A komponenstár komponensei | 248 |
| A VCL unitjainak áttekintése | 248 |
| Könyvtári objektumok | 250 |
| A komponenstárról hiányzó komponensek | 250 |
| A VCL bővítései a Delphi 2.0-ban | 251 |
| Összefoglalás | 251 |
| Az integrált assembler | |
| Hogyan használhatjuk az integrált assemblert? | 252 |
| Egy kevés assembly nyelv | 253 |
| Néhány fontos utasítás | 253 |
| Ugrási címkék assembler blokkokban | 255 |
| A regiszterek és változók elérése | 256 |
| Egy példa | 258 |
| Összefoglalás | 263 |
| Tesztfeladatok | 263 |
| Saját komponensek írása | |
| Hogyan fejlesztünk ki egy komponenst? | 264 |
| Leszármaztatás egy elődosztályból | 265 |
| Egy példa: új Label komponens | 266 |
| Komponens felvétele a komponenstárba | 268 |
| A komponensek tulajdonságai, eseményei és metódusai | 269 |
| Metódusok | 269 |
| Tulajdonságok | 269 |
| Események | 270 |
| Egy minikomponens | 273 |
| Komponensek regisztrálása | 275 |
| Komponensek tesztelése | 275 |
| Szimbólumok és súgófájlok | 277 |
| Tulajdonságszerkesztők | 277 |
| Összefoglalás | 279 |
| Fordítási direktívák | |
| Kapcsolóutasítások | 280 |
| Paraméteres utasítások | 281 |
| Feltételes utasítások | 282 |
| A kapcsoló- és a paraméteres utasítások áttekintése | 284 |
| Boole-kifejezések kiértékelése: $B | 286 |
| Integer-túlcsordulás és tartománytúllépés vizsgálata: $Q és $R | 287 |
| Be- és kiviteli hibák vizsgálata: $I | 287 |
| Beállítások a párbeszédablakban | 288 |
| Konzolalkalmazások | 288 |
| Összefoglalás | 290 |
| A Delphi 2 újdonságai | |
| Változások a meglévő adattípusokban | 291 |
| Új karakter-adattípusok | 291 |
| Új karakterlánc-adattípusok | 291 |
| A variant adattípus | 293 |
| A currency adattípus | 294 |
| Változások a fordítóprogramban | 294 |
| Új komponensek | 295 |
| A math unit | 296 |
| Szálak | 296 |
| A TThread objektum | 300 |
| Összefoglalás | 302 |
| A tesztfeladatok megoldásai | |