Regény, novella, elbeszélés témakörből 20% kedvezmény CSAK MA!

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

T. E. T. - A tanári hatékonyság fejlesztése

A T. E. T.-módszer/Az iskolában: Hogyan hozhatják ki a tanárok a legtöbbet tanítványaikból? Otthon: Hogyan kezeljék a szülők gyermekeik iskolai problémáit?

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 343 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN: 963-292-295-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Fülszöveg

"A tanítás egyetemes tevékenység - valamennyien csináljuk. A szülők tanítják gyermekeiket, a munkaadók tanítják alkalmazottaikat, az edzők tanítják játékosaikat, a feleségek tanítják férjeiket (és megfordítva), no és természetesen a tanárok tanítják diákjaikat."
Jól tudjuk azonban, hogy ez - az egyébként örömteli tevékenység - milyen gyakran jár kudarccal, milyen gyakran kell átélni azt a keserű tapasztalatot, hogy minden igyekezetünk ellenére tanításunk eredménytelen marad. Thomas Gordon világsikert aratott könyve arról szól, "hogyan válhat a tanítás az átlagosnál jóval eredményesebbé; miképpen nyújthat nagyobb tudást és érettséget a tanulóknak és ugyanakkor miképpen csökkentheti a konfliktusokat és teremthet több időt a tanároknak, hogy taníthassanak". Bemutatja, miképpen tehetjük az iskolát olyan hellyé, amelyben valóra válhat a régi szállóige: "A tanítás a szeretet egyik módja."
A Gordon által kidolgozott és könyvében ajánlott praktikus ismeretanyagot tanárok tízezrei... Tovább

Tartalom

Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet?13
Hogyan hasznosíthatják a szülők legjobban ezt a könyvet?14
Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők15
Tanár-diák kapcsolatok: A hiányzó láncszem17
Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban?18
Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók21
A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások23
Az "Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája25
Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos27
Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával?29
Hogyan oldjuk fel a "tekintélyelv vagy engedékenység" vitát?30
Az eredményes tanár-diák kapcsolat modellje32
Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok34
Milyen a jó tanár-diák kapcsolat?37
A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja37
Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség40
A mozgó vonal a mindig változó téglalapban42
Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)?43
Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt44
A környezet és a helyzet hatása45
Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás?46
Kié a probléma?49
Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása?51
Miért fontos a problémamentes terület?52
Mit tehetnek a tanárok, ha a diákoknak vannak problémái?54
Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái?56
Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja58
Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát?60
Három gyakori félreértés62
Miért hatásos az elfogadás nyelve?65
A problémával küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei68
Passzív hallgatás (csend)69
Hatásos megerősítő reagálások69
Mit lehet elérni az "ajtónyitókkal"?69
Szükség van az aktív hallgatásra71
Mi is valójában a kommunikáció?72
Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást?74
Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz?83
"Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!"84
A verbális kommunikáció két fajtája és a diákokra gyakorolt hatásuk: lajstrom88
Kommunikációs gátak88
Parancsolás, utasítás, irányítás88
Figyelmeztetés, fenyegetés89
Prédikálás, megleckéztetés, "kellene" és "jobb lenne, ha"89
Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása89
Tanítás, kioktatás, logikus érvelés90
Bírálat, kritizálás, helytelenítés, bíztatás91
Dícséret, egyetértés, pozitív értékelés91
Szidás, megbélyegzés, kifigurázás92
Értelmezés, elemzés, megállapítás92
Bíztatás, rokonszenv, vígasztalás, támogatás93
Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések93
Visszavonulás, kizökkenés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése94
A kommunikációt megkönnyítő dolgok95
Passzív hallgatás (csend)95
Megerősítő reagálások95
"Ajtónyitó" segítő kérdések, beszélgetésindítók95
Aktív hallgatás96
Az aktív hallgatás sokoldalú felhasználása97
Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket?97
Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással?107
Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az önállótlan diákoknak?112
Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket?117
Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken?121
Mit lehet elérni a háromoldalú értekezletekkel?125
Összefoglalás127
Mit tehetnek a tanárok, ha a diákok viselkedése gondot okoz nekik?128
Mit tegyünk a tanár problémáival?129
Az eredménytelen konfrontációk hatása131
Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések?133
Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések?135
Miért eredménytelenek a közvetett közlések?137
"Te-közlés" vagy "én-közlés"138
Mi a baj a te-közlésekkel?139
Miért eredményesebbek az én-közlések?141
Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést?143
Hogyan váltsunk át az én-közlés után?146
Hogyan dühítik fel magukat a tanárok?148
Az én-közlések kockázatosak is lehetnek152
Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel?153
Hogyan változtassuk meg az osztálytermi környezetet a problémák megelőzése céljából?156
Az átlagos osztályterem hiányosságai156
Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról?158
Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet?160
Hogyan gazdagítsuk a környezetet?160
Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket?161
Hogyan szűkítsük a környezetet?162
Hogyan tágítsuk a környezetet?163
Hogyan rendezzük át a környezetet?163
Hogyan egyszerűsítsük a környezetet?164
Hogyan rendszerezzük a környezetet?165
Hogyan tervezzünk előre?166
Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén?168
Miért okoz problémát a "szétszórt idő"?168
Miért fontos az "egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert?170
Miért fontos az "optimális idő" - és hogyan teremtsük meg?172
A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei174
Iskolai konfliktusok177
Mi is a konfliktus?179
Mi okozza a konfliktust?180
Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat?180
A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer182
Mit tudunk az I. módszerről?186
Mit tudunk a II. módszerről?187
Tétovázás, ingadozás187
Az I. és a II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik188
Tekintély az osztályban189
1. fajta tekintély190
2. fajta tekintély191
A hatalom korlátai az osztályteremben192
A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül192
A hatalom romboló hatású a diákokra nézve195
A diákok megküzdési mechanizmusai197
Lázadás, ellenállás, dac197
Megtorlás198
Hazudozás, árulkodás, az érzések eltitkolása199
Mások hibáztatása, pletykálkodás200
Csalás, másolás, "puskázás"200
Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása200
Győzni akarás, a veszítés gyűlölete201
Szervezkedés, klikkek kialakítása201
Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás202
A hízelgés203
Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése203
Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió204
Miért ne használjuk a II. módszert?205
Hogyan hat a hatalom a győztesre?206
Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását?208
"Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza208
A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását"209
A "kultúraátadás felelősségének" mítosza209
"Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre"210
A "szigorú, de igazságos" mítosza211
A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere212
A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere214
Hogyan működik a III. módszer az iskolában?216
A III. módszer előfeltételei220
A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat221
1. lépés: A probléma (konfliktus) meghatározása222
2. lépés: A lehetséges megoldások keresése224
3. lépés: A megoldások értékelése225
4. lépés: A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal)226
5. lépés: A döntés végrehajtási módjának meghatározása227
6. lépés: A megoldás sikerességének utólagos értékelése227
A III. módszer lefolytatott megbeszélés magnófelvétele231
Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele231
A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban235
Nincs neheztelés235
Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motíváció235
"Több szem többet lát"236
A III. módszert nem kell "eladni"238
Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre239
A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket239
A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat240
A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek241
A vereségmentes módszer egyéb alkalmazásai az iskolákban243
Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel?244
Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel?250
Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására?256
Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztálygyűlések?258
A félelem legyőzése259
Előkészületek259
A gyűlés lefolytatása260
A tanár szerepe261
A szabályalkotó gyűlés előnyei261
Mennyi időre van szükség?262
A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák263
"Megoldások" vagy "igények" versengése263
Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást264
Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal?265
"És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?"267
Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba268
Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat?268
Előfordul, hogy az I. módszerre van szükség?269
Az értékek összeütközése az iskolában272
Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését?273
Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában?275
Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában?277
Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?278
Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?280
Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket?281
Váljunk eredményes tanácsadóvá!281
Mutassunk példát, adjunk mintát!285
Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká!288
Találjuk meg az "elfogadáshoz szükséges higgadtságot"!292
Tegyük az iskolát tanulásra alkalmasabb hellyé293
Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak?294
A tanárok beosztottak294
A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában294
Merevség, ellenállás a változással szemben295
Egységes értékrend megszabása295
Mások hibáztatása295
Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben tevékenykedhessenek a szervezetben?296
Ismerjük fel szerepünk fontosságát!296
Mindig az "ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat!296
"A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs módszereket?"298
Egységben az erő301
Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken?301
A gyűlés előtt303
A gyűlés alatt303
A gyűlés után 304
Hogyan legyünk eredményes tanácsadók?304
Váljunk diákjaink pártfogójává!306
Kiegészítő fejezet: Hogyan kezeljük a tanulási problémákat otthon?308
A szülő-tanár-diák kapcsolat308
A szülő mint gyermeke tanítója309
Kire tartozik gyermekünk tanulása?310
Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté?313
A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva314
"Elvezethetjük a lovat a vízhez, de..."316
Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket?316
Ha gyermekünknek problémája van az iskolában317
Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal?321
"Nézd, anyu, csak két hármast kaptam" 325
Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra?328
Mire jó a szülő-tanár-igazgató csapat?331
Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját?332
Jobb kapcsolatok kiépítése335
Köszönetnyilvánítás337
Ajánlott olvasmányok339
Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom343

Thomas Gordon

Thomas Gordon műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Thomas Gordon könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem