Thukydides I-III.

Előszó

Midőn Thukydides történeti művének fordítása ezennel a nyilvánosság elé kerül, helyén van, hogy a fordító mindenek előtt röviden működéséről, eljárásáról adjon számot.
Azon formai, s különösen tartalmi nehézségek miatt, a melyek csaknem lépten-nyomon tornyosúlnak e mű fordítója elé, alig van talán író, a ki fordítójával szemben sürgősebb követeléssel lépne fel, hogy ő vele mennél nagyobb congenialitásban, szellemi rokonságban álljon. E nélkül őt fordítója az általa járt magas ösvényen nem követheti, az ő eszméit fel nem foghatja s kellőleg nem tolmácsolhatja a legkomolyabb, leggondosabb előkészület mellett sem.
E mű fordítója sajnosan érzi, hogy e nagy kívánalomnak eleget nem tehetett. Azonban ama fontos tényező némi pótlékául talán szolgálhatott az a hő vágya, hogy ez író gazdag eszme-kincsei ne legyenek már tovább hét pecséttel zárt könyv gyanánt elrejtve a classica philologiával szakszerűleg nem foglalkozó művelt magyar közönség előtt; hogy per excellentiam politikusnak tartott nemzetünk előtt nyiljék meg már valahára, - ha szabad ily merész kifejezést használni, - a politikai tanok ez evangeliuma.
S bár ama fontos tényező hiányát ez elegendőképen nem pótolhatta, súlyosbította a helyzetet még az is, hogy különféle érdekeket kellett szolgálnia. E mű fordítása ugyanis szorosan tudományos szempontból tekintve nem egyéb, mint csaknem szakadatlan lánczolatossággal következő fontos s érdekes philologiai kérdések gyakorlati megoldásának kísérlete; de e mellett igyekszik egy igen tartalmas, sok helyen a homályosságig tömött s eszmékkel mintegy zsúfolt művet mennél élvezhetőbbé tenni a művelt nagy közönségre nézve... Vissza