Kropotov nem tréfál

Fülszöveg

„Megrendítő, sodró erejű írás Thuróczy György KROPOTOV NEM TRÉFÁL című műve, mely a debreceni 16. rohamtüzérosztály sorsára emlékezik. Azt vizsgálja, hogyan viselkedik az ember, az események alanya és cselekvő résztvevője a háború okozta körülmények között. Az események a Debrecen határában lezajlott harcokkal kezdődnek, az ország több városának érintésével, a budapesti harcokban való részvétellel folytatódnak és a fogságba eséssel fejeződnek be. Az egész művön végigvonul és talán leghangsúlyozottabban van jelen az a szemléletmód, mely totálisan is és az egyes helyzetekben, jelenetekben, jellemekben időről-időre az abszurdot fedezi fel. Nem kell bizonygatni, hogy a társadalmakban szerveződött ember életében állandóan jelen van az abszurd (lehetősége). Ehhez képest a háború nagyüzemi módszerrel termeli a lehetőséget az abszurd kialakulásához. Csak tudni kell felfedezni, érzékelni, átélni. Thuróczy György írásában azonban az abszurd nem önmagában való, hanem egy különös funkció által ennél jóval több: védekezés, a menekülés, a túlélés, az őrültségig fokozódott szorongások és félelmek feldolgozásának eszköze. Egy kicsit ellenkezés az állandóan leselkedő halállal. Ahogy az emberiség kultúrájában, művészetében fel-felbukkanó haláltánc-motívum is kifejez hasonló magatartást, az ellenkezve elfogadás magatartását. Ezt juttatja az olvasó eszébe annak az éjszakának a leírása, amikor Budapesten egy bérház lakói néhány órára kimerészkednek az óvóhelyről, s tomboló mulatozásba kezdenek a háború, az ostrom kellős közepén. Ebben az esetben maga az élet produkálta a haláltánc lehetőségét, mintegy az abszurd helyzetek sorozatának betetőzőjeként." Vissza