Fülszöveg
Tibike bűnös, ki büntetését tölti az ő "Tartaroszában", mely szülővárosa. Büntetése megfelel a bűnének, annak egyenes következménye az ok és okozat törvénye szerint. Tibike kínjai éppolyan stációkon mennek keresztül, mint ahogy négy stációja volt bűnének. Az emberi méltóságában, kitaszítottságában megcsúfolt Tibikének nem lehet más sorsa, mint a teljes fizikai és erkölcsi megsemmisülés; utóbbi abban a gyalázatban teljesedik ki, ami gyermeklányát éri, az egyetlen emberi lényt, kivel még a szeretet kapcsa köti össze.
De mi volt Tibike bűne? Tulajdonképpen a kor tette bűnössé, amely tengernyi szenvedést hozott az emberiségre, a nácizmus véres kezét terítette Európa fölé. Tibike semmi olyat nem tesz, ami büntető törvénykönyvek paragrafusaiba ütköznék, s amiért hivatalos bíróságok ítéletet szabhatnának rá.
Tibike konkrét tette csak annyi, hogy kivonja maga személyét mindennemű kötöttség nyűge alól, mellyel akár szűkebb , akár tágabb családjának tartozik. Álmainak színes madarát kergeti...
Tovább
Fülszöveg
Tibike bűnös, ki büntetését tölti az ő "Tartaroszában", mely szülővárosa. Büntetése megfelel a bűnének, annak egyenes következménye az ok és okozat törvénye szerint. Tibike kínjai éppolyan stációkon mennek keresztül, mint ahogy négy stációja volt bűnének. Az emberi méltóságában, kitaszítottságában megcsúfolt Tibikének nem lehet más sorsa, mint a teljes fizikai és erkölcsi megsemmisülés; utóbbi abban a gyalázatban teljesedik ki, ami gyermeklányát éri, az egyetlen emberi lényt, kivel még a szeretet kapcsa köti össze.
De mi volt Tibike bűne? Tulajdonképpen a kor tette bűnössé, amely tengernyi szenvedést hozott az emberiségre, a nácizmus véres kezét terítette Európa fölé. Tibike semmi olyat nem tesz, ami büntető törvénykönyvek paragrafusaiba ütköznék, s amiért hivatalos bíróságok ítéletet szabhatnának rá.
Tibike konkrét tette csak annyi, hogy kivonja maga személyét mindennemű kötöttség nyűge alól, mellyel akár szűkebb , akár tágabb családjának tartozik. Álmainak színes madarát kergeti árkon-bokron, a mások kertjén is át, miközben körülötte ég a világ, s a nagyon is valóságos emberi kínok hullámai nyaldossák az ő álomszigetét. És nemcsak nyaldossák, át is csapnak rajta.
A bűn négy stációja: Tibike egy-egy találkozása az álomvilágba betört valósággal. S ezek a találkozások nem a legdicsőségesebbek. Az álmok hős vitéze nagyon is gyatra lovagnak bizonyul a valóságos csaták mezején. Nincs szó bátorságról, annál több gyáva magamentésről, s ebbéli igyekezete közben, szándékán és tudtán kívül lesz a bűn cinkosává, ezáltal maga is bűnös, persze egy magasabb erkölcsiség piedesztáljáról nézve, ahonna a Tibikék felelőssége a tömeggyilkosokéval vetekedik, hiszen szívük, az engedékeny gyávaság eme hajléka, a legjobb trágyát adja a bűn alá: viruljon kövéren.
Igen, a Tibikék! Többesben. Mert nagy az ő rokonsága. Történetünk kocsmai kórusa is mi más, mint Tibike disszonáns dalainak társadalmi refrénje. Ezzel a kórussal szemben csak egy nagy erény látszik, keveseké: szigorú bátorság az emberségben.
Vissza 
