| Bevezetés | 9 |
| Általános kérdések | 13 |
| A VIRT-t megelőző számítógépes megoldások | 13 |
| Külföldi megoldások | 13 |
| Hazai számítógépes megoldások | 14 |
| A 3. generációs gépek hatása a megoldásokra | 15 |
| A legújabb technikai eredmények várható hatása | 16 |
| A fejlődés szakaszai | 17 |
| A VIR kialakítását meghatározó szempontok | 21 |
| Az elektronikus adatfeldolgozás drága | 21 |
| A vállalat nagysága és az irányítás | 21 |
| A VIR szervezésének általános módszere | 23 |
| A komplexitás biztosítása | 23 |
| Az integráltság biztosítása | 25 |
| Tipizálás | 26 |
| Eddigi VIR-megoldások | 29 |
| A külföldi VIR-megoldások | 29 |
| Hazai megoldások | 29 |
| Külföldi és hazai próbálkozások tipizált VIR-re | 31 |
| Az NDK-beli tapasztalatok átvétele | 32 |
| Önálló vállalati és tröszti vállalati VIR | 34 |
| További fejlesztési irányok | 35 |
| Kapcsolat más irányítási rendszerekkel | 35 |
| VIR generálta típuselemekből | 36 |
| Al- és részrendszerekből építhető VIR | 41 |
| Milyen környezetben használható? | 41 |
| A tanulás és az elterjesztés időszaka | 41 |
| Adatfeldolgozási eszközkorlát | 41 |
| Vállalati méretek | 42 |
| A VIR modellje | 42 |
| Követelményrendszer | 42 |
| Az ipari vállalat működési modellje | 43 |
| A fejlesztési tevékenységek modellje | 49 |
| Az alrendszerek belső tagolása | 52 |
| Komplexitás vállalati szinten | 53 |
| A VIR javasolt gyakorlati modellje | 55 |
| A VIR mint típusrendszer | 61 |
| A folyamatszabályozás és a VIR kapcsolata | 62 |
| A VIR számítástechnikai megvalósítása | 62 |
| Követelményrendszer | 62 |
| Központi gép | 62 |
| Adatrögzítő berendezések, terminálok | 64 |
| Távadatfeldolgozás | 65 |
| Tárrendszer | 65 |
| Programrendszer | 67 |
| Kódrendszerek | 68 |
| A VIR kifejlesztésének módszerei | 70 |
| A felmérés módszere | 70 |
| A modellezés módszere | 71 |
| Feladatcsoportok kialakítása | 72 |
| A kiépítés sorrendje | 73 |
| A vállalati ismeretek biztosítása | 75 |
| A fejlesztőmunka szakaszai | 76 |
| Szervezési és programozási módszerek | 78 |
| Koordináció | 80 |
| A fejlesztési munka irányítása | 82 |
| A VIR bevezetése | 83 |
| A vállalati alapozás | 83 |
| Feladatmegosztás a tervező és az alkalmazó között | 86 |
| A bevezetési munka súlyponti területei | 87 |
| A bevezetés sorrendje, ütemezése | 88 |
| Meglevő rendszerek leváltása | 91 |
| Technikai és egyéb feltételek | 92 |
| A bevezetés koordinálása | 93 |
| A koncepció megvalósításának gazdaságossága | 95 |
| A VIR gazdaságossága | 95 |
| Az iparági VIR gazdaságossága | 96 |
| További lehetőségek | 96 |
| A fejlesztett VIR | 101 |
| A fejlesztést előidéző tényezők | 101 |
| A részrendszerek iránt mutatkozó igények | 101 |
| A részek határai | 101 |
| Gépi feldolgozási igények | 103 |
| A lekérdezések szaporodása | 103 |
| Az operativitás megteremtése | 104 |
| Az eszközlehetőségek javulása | 104 |
| Bővültek a tapasztalatok | 105 |
| A VIR továbbfejlesztett modellje | 106 |
| Folyamatorientált VIR | 106 |
| Statikus modell | 106 |
| Dinamikus modell | 111 |
| Központi adatbázis | 111 |
| Az operativitás megteremtése | 113 |
| Módszerek | 114 |
| Hardver és szoftver feltételek | 115 |
| A VIR-F követelményrendszere | 115 |
| A rendszer megvalósítása | 116 |
| A megvalósítás feladatai | 116 |
| A megvalósítás lehetőségei | 118 |
| Kisgépesítés | 119 |
| Oktatás, képzés | 119 |
| A fejlesztési feladat hozzávetőleges költségterve | 119 |
| A résztvevők köre | 121 |
| A feladatok irányítása | 121 |
| A rendszer átállása | 121 |
Folytatás Microsoft-tal