Tisza István

Előszó

Östör József az összeomlás és forradalmak után újra megindult magyar közélet azon alakjai közé tartozik, akik nem vélekednek úgy, hogy már most "novus ab integro saeculorum nascitur ordo", hogy a multtal, mely összeomlásunk oka lett, egészen szakítanunk kell, hogy egészen új emberekre, új célkitűzésekre, új eszmékre és új módszerekre van szükségünk. Ő ellenkezőleg, keresi a multtal való kapcsolatot, tanulni akar a multból s letűnt nagyjaink szellemi világának kincseivel akarja gazdagítani, küzdelmök eszközeivel és példájával akarja felvértezni az új nemzedéket.
Szűkebb hazájának helyi vonatkozásait is követve, tanulmányozta és értékesíteni igyekezett Széchenyi kimeríthetetlen szellemi hagyatékát. Most Tisza István felé fordul s nagyon gondos és fáradságos munkával böngészte össze és bocsátja közre legújabb korszakunk nagy nemzeti vértanujának lelki és szellemi világából mindazt, ami egyfelől rá nézve legjellemzőbb s ami másfelől tanító, intő, irányító, mondhatnám javító hatással is lehet mindmagunkra ma is és mindenkor.
A Tisza István-emlékbizottság örömmel üdvözölte e vállalkozást és szívesen ajánlotta fel az elkészült kis mű terjesztésében való közreműködését, mert meg van győződve róla, hogy ily könyvre szükség van; szükség van arra, hogy Tisza gondolkodása és érzülete halála után is megtermékenyítse közéletünket és közszellemünket. Vissza