kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Rejtjel Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 105 oldal |
| Sorozatcím: | Jogfilozófiák |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | 963-914-941-1 |
| Bevezetés | |
| Előszó | |
| Jog és természet | 1 |
| A "tisztaság" | 1 |
| Természetes tényállás (aktus) és a hozzáfűződő jelentés | 1 |
| A társadalmi tény önértelmezése (A társadalmi tény szubjektív és objektív értelme) | 2 |
| A norma mint értelmezési séma | 3 |
| A norma mint aktus és mint jelentéstartalom | 4 |
| A normák érvényessége és érvnyességi köre | 4 |
| A jogi norma megismerése és a jogszociológia | 6 |
| Jog és erkölcs | 7 |
| Jog és igazságosság | 7 |
| A Tiszta Jogtan ideológiaellenes tendenciája | 9 |
| A jog fogalma és a jogtétel | 11 |
| Természetjog és pozitivizmus | 11 |
| A "legyen" mint jogi kategória | 12 |
| A legyen mint transzcendens eszme | 12 |
| A legyen mint transzcendentális kategória | 12 |
| Visszatérés a természetjoghoz és a metafizikához | 14 |
| A jog mint kényszernorma | 14 |
| A jogsértés fogalma | 15 |
| A jog mint társadalmi technika | 16 |
| A jogrend hatékonysága | 16 |
| A másodlagos norma | 17 |
| A jogkövetés motívumai | 18 |
| A legyen tagadása | 18 |
| A jog normatív értelme | 19 |
| Legyen és lét a jogban | 21 |
| A jogelméleti dualizmus és leküzdése | 22 |
| Az alanyi és tárgyi jogy dualizmusának természetjogi eredete | 22 |
| Az alanyi jog fogalma | 22 |
| A jogalany, avagy a személy fogalma | 23 |
| "Alanyi jog" és a "jogalany" fogalmának ideológiai értelme | 24 |
| A jogviszony fogalma | 25 |
| A jogi kötelesség fogalma | 26 |
| Az alanyi jog visszavezetése a tárgyi jogra | 26 |
| A jogi norma mint jogi kötelesség | 26 |
| A jogi norma mint jogosultság | 27 |
| Jogosultság mint a jogalkotásban történő részvétel | 27 |
| A személy fogalmának felbontása | 29 |
| A "fizikai" személy | 29 |
| A "jogi" személy | 30 |
| Az egyes ember közvetett vagy közvetlen kötelezettsége és jogosultsága | 31 |
| Központi beszámítás | 31 |
| A felelősség korlátozása | 32 |
| Az egyén és közösség antinómiájának ideológiai jelentése | 32 |
| A Tiszta Jogtan univerzalisztikus jellege | 33 |
| A jogrend és lépcsőzetes felépítése | 35 |
| A rend mint normarendszer | 35 |
| A jogrend mint normaalkotási összefüggés | 35 |
| Az alapnorma jelentése | 37 |
| Az egyes állam jogrendjének alapnormája | 38 |
| Az alapnorma tartalma | 38 |
| A jogrend érvényessége és hatékonysága (Jog és hatalom) | 39 |
| Az állami jogrend alapnormája és a nemzetközi jog | 39 |
| Az egyes jogi norma érvényessége és hatékonysága | 40 |
| A jogrend lépcsőzetes felépítése | 41 |
| Az alkotmány | 41 |
| Törvényhozás és a jogforrás fogalma | 42 |
| Jogszolgáltatás | 44 |
| Igazságszolgáltatás és közigazgatás | 44 |
| Jogügylet és vérehajtási aktus | 45 |
| A jogalkotás és jogalkalmazás ellentétének viszonylagossága | 46 |
| A nemzetközi jog helye a lépcsőzetes felépítésben | 46 |
| Az eltérő fokú normák közötti konfliktus | 46 |
| Értelmezés | 50 |
| Az értelmezés indoka és tárgya | 50 |
| Az alacsonyabb jogi fokozat viszonylagos meghatározatlansága magasabb jogi fokozathoz való viszonyában | 50 |
| Az alacsonyabb fok szándékos meghatározatlansága | 51 |
| Az alacsonyabb fok nem szándékolt meghatározatlansága | 52 |
| A norma mint a végrehajtás többféle lehetőségét magában foglaló keret | 52 |
| Az ún. értelmezési módszerek | 53 |
| Az értelmezés mint megismerési vagy akarati aktus | 54 |
| A jogbiztonság illúziója | 55 |
| A joghézag problémája | 56 |
| Az ún. technikai hézagok | 57 |
| A törvényhozó joghézag-elmélete | 58 |
| A jogalkotás módszerei | 60 |
| Jogi forma és államforma | 60 |
| Közjog és magánjog | 61 |
| A közjogy és magánjog kettősségének ideológiai jelentése | 62 |
| Jog és állam | 64 |
| Jog és állam hagyományos kettőssége | 64 |
| A jog és állam kettősségének ideológiai funkciója | 64 |
| Jog és állam azonossága | 65 |
| Az állam mint jogrend | 65 |
| Az állam mint jogi beszámítási probléma | 66 |
| Az állam mint hivatallal megbízott szervek apparátusa | 67 |
| Államtan mint jogtan | 69 |
| Az állam hatalma mint a jogrend hatékonysága | 69 |
| A legitimitás ideológiájának felodása | 70 |
| Állam és nemzetközi jog | 72 |
| A nemzetközi jog lényege | 72 |
| A nemzetközi jog fokozatai és alapnormája | 72 |
| A nemzetközi jog mint primitív jogrend | 73 |
| A nemzetközi jog pusztán közvetve kötelező és jogosító volta | 73 |
| A nemzetközi jog és az egyes állam jogának egysége | 75 |
| A tárgy egysége mint ismeretelméleti követelmény | 75 |
| A két rendszer kölcsönös viszonya | 76 |
| Minista vagy dualista konstrukció | 77 |
| Az állami jogrend primátusa | 77 |
| A nemzetközi jog tagadása | 79 |
| A nemzetközi jog és az állami jog közötti "ellenmondás" feloldása | 80 |
| A nemzetközi jogrend primátusa | 81 |
| Az állam mint a nemzetközi jogközösség szerve | 83 |
| Tiszta Jogtan és világjogfejlődés | 84 |
| Kelsen jogelméleti műveinek válogatott bibliográfiája | 87 |
| Tárgymutató | 97 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.