Tisztázatlan

Fülszöveg

Az éghajlatváltozás manapság valóban „forró" téma, a sajtóból és különböző médiumokból ömlenek ránk a hőhullámokról, újabb melegrekordokról, természeti katasztrófákról szóló hírek. A nagyközönség többé-kevésbé tisztában van a hivatalos állásfoglalással: az emberi tevékenység fokozottan befolyásolja a Föld éghajlatát azáltal, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt enged a légkörbe.
STEVEN KOONIN több évtizedes tapasztalatát felhasználva naprakész információkkal és ideológiamentes szakértői véleménnyel árnyalja ezt a leegyszerűsítő képet. Olyan tényeket tár az olvasó elé, melyeket a médiából tájékozódó nagyközönség nem ismer, hiszen rendkívül kevesen olvassák a laikusok számóra nehezen értelmezhető szakmai jelentéseket, kutatási dokumentumokat. A szerző tudományos alapossággal vizsgálja a valóságtartalmát annak a közhiedelemnek, mely szerint „az emberiség már tönkretette az éghajlatot". Közérthető módon, tényekre alapozva bemutatja, hogy mennyiben is változott az éghajlat az... Tovább

Fülszöveg

Az éghajlatváltozás manapság valóban „forró" téma, a sajtóból és különböző médiumokból ömlenek ránk a hőhullámokról, újabb melegrekordokról, természeti katasztrófákról szóló hírek. A nagyközönség többé-kevésbé tisztában van a hivatalos állásfoglalással: az emberi tevékenység fokozottan befolyásolja a Föld éghajlatát azáltal, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt enged a légkörbe.
STEVEN KOONIN több évtizedes tapasztalatát felhasználva naprakész információkkal és ideológiamentes szakértői véleménnyel árnyalja ezt a leegyszerűsítő képet. Olyan tényeket tár az olvasó elé, melyeket a médiából tájékozódó nagyközönség nem ismer, hiszen rendkívül kevesen olvassák a laikusok számóra nehezen értelmezhető szakmai jelentéseket, kutatási dokumentumokat. A szerző tudományos alapossággal vizsgálja a valóságtartalmát annak a közhiedelemnek, mely szerint „az emberiség már tönkretette az éghajlatot". Közérthető módon, tényekre alapozva bemutatja, hogy mennyiben is változott az éghajlat az idők során, mi határozza meg a Föld hőmérsékletét, mi a szén-dioxid-kibocsátás és a széndioxid-koncentráció közötti összefüggés, valamint következtetéseket von le 0 múltbéli hurrikántevékenységről, csapadékmennyiség- és tengerszintváltozásról rendelkezésre álló adatokból.
A könyv zárógondolataiban megfogalmazza azokat a lépéseket, amelyekkel elérhetjük, hogy az éghajlattudomány úgy adjon át ismereteket a nem szakmabeliek számára, hogy abból ne hamis következtetések szülessenek, másrészt támpontokat ad ahhoz is, hogy felkészüljünk a várható klímaváltozásokra, legyenek azok természetes eredetűek vagy az emberi tevékenység következményei.
M
„AKKOR HÁT HOGY IS VAN EZ? AMENNYIBEN ÖN OLYAN, MINT A LEGTÖBB EMBER, AKKOR AZON FOG MAJD TŰNŐDNI, MIUTÁN FELOCSÚDOTT A MEGLEPETÉSBŐL, HOGY MIÉRT IS VAN MEGLEPVE. MIÉRT NEM HALLOTTA EZEKET A TÉNYEKET EDDIG? MIÉRT NEM ILLESZKEDNEK ABBA A NARRATÍVÁBA - MA MÁR MAJDHOGYNEM MÉMBE -, AMELY SZERINT MÁR TÖNKRETETTÜK AZ ÉGHAJLATOT, ÉS BIZTOSAN A PUSZTULÁS FELÉ ROHANUNK, HACSAK NEM VÁLTOZTATUNK A SZOKÁSAINKON?
A KONSZENZUS HIÁNYA A HOSSZÚ SÚGÓLÁNCJÁTÉKHOZ HASONLÓ FOLYAMATRA VEZETHETŐ VISSZA, AMELY A KUTATÁSOK SZAKIRODALMÁVAL KEZDŐDIK, ÉS AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉSEKEN KERESZTÜL AZOK ÖSSZEFOGLALÓIN ÁT A MÉDIA ÁLTAL KÖZÖLT HÍREKIG TART. BŐVEN AKAD LEHETŐSÉG ARRA, HOGY VALAHOL HIBA CSÚSSZON A RENDSZERBE - VÉLETLENÜL VAGY SZÁNDÉKOSAN EGYARÁNT -, HISZEN AZ INFORMÁCIÓK SZÁMOS SZŰRÖN ÁRAMLANAK KERESZTÜL, HOGY SOKFÉLE KÖZÖNSÉGRE LEGYENEK SZABVA."
DR. STEVEN E. KOONIN az Egyesült Államok egyik legkiválóbb tudósQ/ a National Academy of Sciences ; tagja és az ország tudománypolitikájának egyik meghatározó alakja, í
A New York Center for Urban Science and Progress intézet alapítója, jelenleg a New York Egyetem ' professzora, o Stern School of Business, a Tandon School of Engineering és a Fizika Tanszék munkatársa. Az Oboma-kormányzat idején az Egyesült ^ Államok Energiaügyi Minisztériumának tudományos i államtitkár-helyetteseként szolgált, ahol többek » között az éghajlatkutatási programmal és az ener- | getikai technológiák stratégiájával kapcsolatos ; feladatokat látta e\, s e tómákban a tárca stratégia tervének, valamint a négyévenként esedékes jelen tésének vezető szerzője volt. Mielőtt a kormónyná kezdett volna dolgozni, öt évig a BP vezető kutató jaként tevékenykedett, ahol a megújuló energetikai megoldásokkal foglalkozott.
Dr. Koonin o Coltechen szerzett BS-fokozatot fizikából, elméleti fizikából pedig az MIT-n doktorált. Majdnem harminc évig volt a Coitech elméietifizika-professzora, emellett kilenc éven ót az egyetem alelnökeként és dékánjaként dolgozott; segítette 0 természettudományi és mérnöki kor több mint háromszáz oktatójának kutatásait. Díjnyertes tanár, nyilvános előadásaiban bonyolult témákat mutat be közérthető módon. Ö írta 1985-ben a klasszikus Computotional Physics [Számítógépes fizika] címú tankönyvet, amely módszertant dolgozott ki 0 komplex fizikai rendszerek számítógépes modelljeinek elkészítésére vonatkozóan. Mintegy kétszáz szakértői értékelésen átesett tanulmányt publikált a fizika és oz asztrofizika, o számítástudomány, oz energiatechnológia és -politika, valamint az éghajlattudomány témájában, illetve több könyvterjedelmű jelentés szerzője.
2014-ben elkezdett cikk- és előadás-sorozatával dr. Koonin célja az éghajlattal és az energiával kapcsolatos témák pontosabb, teljesebb és átláthatóbb bemutatása o nyilvánosság számára. Vissza