Tisztítótűz

Fülszöveg

A Purgatórium-ra utaló cím ne keltse fel az olvasóban logobó tűzvészek, harsány vörösök és lángoló indulatok képét: Hárs Enrőtől távol áll minden túlzás, féktelenség. A visszafogott költő számára a Tisztítótűz, fogalma az erkölcsi nemesítésre iráenyuló halk szavú, de határozott törekvést jelenti. Miben áll eszménye, mely felé tör, és melynek pusztulásán kesereg? Elsősorban az emberi civilizáció értékeihez ragaszkodik: sok versét ihlették nagy művészek alkotásai, egész világképét meghatározzák az egyetemes kultúra olyan nagyságai, mint Plautus, Michelangelo, Schubert, Nietzsche; életre szóló kötődést jelentenek számára szeretett régi tárgyak, egy umber halálkapu vagy egy budai bádogkrisztus. Ezt az általa imádott kultúrát joggal érzi fenyegetve: a háború élménye úgy telepszik rá életére, látásmódjára, hogy emléke még ma is megzavarja legidillibb perceit; de fájón érzékeli mai világunk elsivárosodását, az újgazdag, parvenü igyekezetet s a természet pusztítását is. A régi értékekért való kiállás Hársnál nem konzervatív múltba fordulás, hanem az erkölcsi erőt adó forrsá megvallása. Humanizmusa ókori és reneszánsz értelemben felfogott kettős követelmény: igénye egyrészt az emberi kultúra minél teljesebb megismerése, másrészt az ember módra viselkedés. Némelyik verse szinte példázat, paradigma, mint a mindannyiunk elé példaképül állított fügefáé: "... a puszta szándék dicsővé teszi, hogy végzeténél nagyobbat akart".
Hárs Ernő kötetét az a szándék teszi nemessé, hogy gyakran eszmény nélküli világunk számára ideálokat mer állítani. Vissza