Titokban formáltattam

Fülszöveg

"Titokban formáltattam..." - ez a sokatmondó félmondat Dávid 139. zsoltárában szerepel, és arra utal, hogy az emberi lény megszületése és kiformálódása az élet egyik legnagyobb titka, csodálatos eseménye. Mindenki hatalmas lehetőségekkel születik és növekszik fel. Maga a testi születés és kiformálódás is csodálatos önmagában, ám jóval meghatározóbb és értékesebb a lelki növekedés, fejlődés. "Minden emberben egy megölt Mozart lakozik." (Saint-Exupéry) Mit tehetünk azért, hogy ne elvetélt lehetőségek sorozata legyen az életünk? Kire kell figyelnünk, aki hozzásegít igazi önmagunkhoz? Ki az a tapintatosan háttérben maradó, ugyanakkor életünk minden fontos kérdését ismerő és a mi együttműködésünkkel megoldani is tudó Lény, aki minden egyes embernek személyes teremtője és megváltója?
Ebben a kötetben egy fiatalember sorsát követhetjük nyomon, aki egy közép-dunántúli városkából elindulva, hol idegen országban, hol a sajátjában, de egészen váratlan helyeken figyelmes lesz erre a csodálatos Lényre, aki időről időre titkon lerakja névjegyét élete asztalára. Egy-egy eseményt felidézve a kicsinek tűnő mozaikkockák végül is hatalmas tablóvá szélesednek, jelezve, hogy Isten nemcsak életünk eseményeit látta előre, és nemcsak az elhívásról gondoskodott, hanem alkalmankénti válaszainkat is mérlegeli, és minden emberre nézve külön terve létezik, hogy kit-kit igaz céljaihoz segítsen. Hogy aztán ezek a felismerések egy éjszakai stoppolás elhagyatottságában, vagy egy rémisztő tűzvész füstjében születnek meg, ez az ember részéről csak utólag áll össze. Aki azonban a kamaszkor vívódásairól, a párválasztás gyötrelmeiről, s aztán a gyermeknevelés küzdelmeiről is felelősen gondolkodik, sokat meríthet e könyvből, s talán ahhoz is, hogy ez a "titokban formáltatás" most már az ő saját felismerésével és akaratával haladjon előre a sorsában, az életút sokszor kiismerhetetlen, zavaros tengerén a biztos révig. Vissza