| Előszó | 13 |
| A tőgy funkcionális anatómiája és élettana (Sótonyi Péter) | 15 |
| A tejmirigy általános anatómiai leírása | 15 |
| A tőgy külső megjelenése | 16 |
| A tőgy felfüggesztése | 19 |
| A tőgy érellátása és beidegzése | 21 |
| A tejmirigy szövettana | 25 |
| A tejutak rendszere és a tejmedence | 27 |
| A tőgybimbó | 28 |
| A tejmirigy fejlődése és a fejlődési rendellenességek | 30 |
| A tejmirigy végleges kialakulása, mammogenezis | 31 |
| A tejmirigy működése és működésének neurohormonális szabályozása | 32 |
| A tejelválasztás megindulása, laktogenezis | 32 |
| A tejtermelés folyamatos fenntartása, galaktopoezis | 33 |
| A tejleadás, ejekció | 35 |
| A nyerstej fontosabb fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai, természetes és kóros elváltozásai. A HACCP-rendszer alkalmazása (Merényi Imre) | 37 |
| A tej érzékszervileg felismerhető tulajdonságai | 37 |
| A tej fontosabb fizikai és kémiai sajátosságai | 39 |
| A tej kémhatása | 42 |
| A tej biológiai tulajdonságai | 43 |
| A tej kolloidkémiai tulajdonságai | 45 |
| A tej összetétele | 46 |
| A tej fontosabb kémiai alkotórészei | 46 |
| A tej egyéb kémiai alkotórészei | 53 |
| A tej biológiai alkotórészei | 56 |
| A nyerstej természetes és a mastitis hatására bekövetkező változásai | 58 |
| A tőgygyulladás hatására a tej összetételében bekövetkező fontosabb változások | 59 |
| A HACCP-rendszer alkalmazása | 61 |
| Szomatikus sejtek a tejben (Szita Géza) | 64 |
| A szomatikus sejtek fogalma | 64 |
| A szomatikus sejtek csoportosítása eredet és típus szerint | 64 |
| Tőgyszöveti eredetű sejtek | 64 |
| Vér eredetű sejtek | 65 |
| A tej sejtszámának alakulása a laktáció folyamán | 66 |
| A tej minőségi sejtképe | 68 |
| A tej sejtszámának vizsgálata | 68 |
| Istállópróbák | 68 |
| Laboratóriumi tejvizsgálatok tőgygyulladás gyanúja esetén | 71 |
| Mikroszkópos módszerek | 71 |
| Automatizált eljárások | 73 |
| A tej sejtszámának vizsgálati rendszere | 73 |
| A szomatikus sejtszám csökkentésének lehetősége | 74 |
| A tőgygyulladás kialakulását és a tej minőségét befolyásoló tényezők | 75 |
| A tőgyegészségtan genetikai vonatkozásai (Dolhy János) | 75 |
| A küllemi bírálat jelentősége - a tőgykonstitúció javítása | 75 |
| A gépi fejhetőség (fejési sebesség) optimalizálása | 78 |
| Tenyészbikák ivadékvizsgálatának korszerűsítése - fejlődési irány a tőgygyulladás elleni védekezésben | 79 |
| Bikanevelő (embriódonor) tehenek tenyészértékbecslésének korszerűsítése | 82 |
| Istálló régi és új eredmények szintetizált hasznosítása | 82 |
| A takarmányozás és a tejminőség összefüggései (Hegedűs Mihály) | 84 |
| A tehén takarmányozásának alapelvei | 84 |
| A táplálóanyag-ellátás gyakorlata | 94 |
| A takarmányozás hatékonyságának ellenőrzése | 102 |
| A takarmányozás hatása a tejminőségre | 105 |
| A szarvasmarhatartás technológiájának tőgyegészségtani összefüggései (Brydl Endre) | 110 |
| A tejhasznú tehenek tartástechnológiája | 110 |
| A borjak tartástechnológiája | 127 |
| Az üszőnevelés tartástechnológiája | 129 |
| A tőgygyulladás kialakulását befolyásoló tényezők | 129 |
| Fejés és tőgyápolás (Merényi Imre) | 133 |
| Kézi fejés | 133 |
| Gépi fejés | 136 |
| A fejés automatizálási lehetőségei | 142 |
| Fejőházi rendszerek | 144 |
| A fejés alapműveletei, időpontja, gyakorisága | 146 |
| A gépi fejés tőgyegészségügyi vonatkozásai | 150 |
| A tőgygyulladást okozó mikroorganizmusok (Szita Géza) | 153 |
| A mikroorganizmusok fogalma | 153 |
| A mikroorganizmusok csoportosítása | 153 |
| A tőgygyulladást okozó mikrobák kitenyésztése | 163 |
| A tőgygyulladást okozó mikroorganizmusok antibiotikum-érzékenységének meghatározása | 164 |
| A nyerstej kezelése a termelőhelyen, a tejkezelés technológiája (Merényi Imre) | 164 |
| Tejszállítás a termelőüzemben | 165 |
| A tej átvétele a tejházban | 167 |
| A mechanikai szennyezés | 167 |
| A tej hűtése | 168 |
| A tej tárolása | 171 |
| A tőgygyulladások kórtani és klinikai jellemzői (Albert Mihály és Huszenicza Gyula) | 172 |
| Fogalommeghatározások | 172 |
| A tőgygyulladás kiváltására képes kórokozók | 174 |
| A tőgygyulladás formái | 177 |
| A tőgygyulladás kórfejlődése | 178 |
| A fertőződés módja | 178 |
| A tőgy mikrobák elleni védekező rendszere | 179 |
| A tőgybe jutott kórokozó sorsa. A gyulladásos reakció diagnosztikai célból hasznosítható elemei | 183 |
| A különböző mikrobák okozta tőgygyulladások (Huszenicza Gyula és Albert Mihály) | 187 |
| A Staphylococcus aureus okozta tőgygyulladás | 187 |
| Előfordulás, gazdasági jelentőség | 187 |
| A kórokozó kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 187 |
| Fertőződés, kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 187 |
| Kórbonctani, kórszövettani kép | 190 |
| Gyógykezelés | 191 |
| Védekezés | 195 |
| Az egyéb (ún. koaguláz-negatív) Staphylococcusok okozta tőgygyulladás (CNS-masztitisz) | 197 |
| Előfordulás, gazdasági jelentőség | 197 |
| A kórokozók kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 197 |
| Fertőződés, kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 197 |
| Gyógykezelés, védekezés | 198 |
| A különféle Streptococcus fajok okozta tőgygyulladások | 198 |
| Előfordulás, gazdasági jelentőség | 198 |
| A kórokozók kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 199 |
| Fertőződés, kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 200 |
| Kórbonctani, kórszövettani elváltozások | 201 |
| Gyógykezelés | 201 |
| Védekezés | 202 |
| Egyéb, Gram-pozitív baktériumok okozta tőgygyulladások | 203 |
| A fontosabb Gram-negatív baktériumok (E. coli, Klebsiella fajok) okozta tőgygyulladás (endotoxin-masztitisz) | 204 |
| Előfordulás, gazdasági jelentőség | 204 |
| A kórokozók kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 205 |
| Fertőződés | 206 |
| Kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 207 |
| Kórbonctani, kórszövettani kép | 209 |
| Gyógykezelés | 209 |
| Védekezés | 210 |
| Az egyéb, Gram-negatív baktériumok okozta tőgygyulladások | 210 |
| Mycoplasmák okozta tőgygyulladások | 211 |
| Gombák okozta tőgygyulladások | 211 |
| Prototheca zopfii okozta tőgygyulladás | 212 |
| A nyári masztitiszt és az azzal analóg kórképek | 213 |
| A tőgygyulladások elleni védekezés üzemi rendje | 214 |
| Tisztítás és fertőtlenítés (Merényi Imre és Szita Géza) | 216 |
| A víz szerepe a tisztításban | 217 |
| Általános szempontok a tejjel érintkező felületek tisztításához és fertőtlenítéséhez | 218 |
| A tisztító- és fertőtlenítőszerek összetétele | 218 |
| A tisztítás és fertőtlenítés általános irányelvei | 220 |
| A fejőkészülékek fertőtlenítése hővel | 221 |
| A fejőberendezések tisztításához és fertőtlenítéséhez használt eszközök és készülékek | 221 |
| A fejőberendezések tisztításának és fertőtlenítésének gyakorlata | 222 |
| A fejőberendezés időszakos tisztítása | 225 |
| A tejkezelő berendezés tisztítása és fertőtlenítése | 226 |
| A helyiségek tisztítása és fertőtlenítése | 226 |
| A környezet tisztítása | 227 |
| A tisztítás és fertőtlenítés hatékonyságának vizsgálata | 227 |
| A tőgygyulladás gyógykezelése és a tejmaradékanyag- (reziduum-) képződés kapcsolata (Sas Barnabás) | 229 |
| A masztitisz megelőzésével és a gyógykezeléssel összefüggő kémiai-maradékanyag- (reziduum-)képződés, a kapcsolatos egészségügyi, valamint tejipari technológiai kockázat elkerülése | 229 |
| A tej természetes antibakteriális hatása | 229 |
| A kémiaimaradékanyag- (reziduum-)képződés és megítélésének általános vonatkozásai | 231 |
| A masztitisz gyógykezelésére igénybe vehető gyógyszerek, azok alkalmazási módja és a maradékanyag-képződés kapcsolata | 232 |
| A tőgygyulladás kezelésére igénybe vehető antibiotikumok | 233 |
| A masztitisz kezelésére igénybe vehető szulfonamidok | 234 |
| A tőgygyulladás gyógykezelésével kapcsolatosan esetleg előforduló egyéb kemoterapeutikumok | 234 |
| Fertőtlenítő- és tisztítószerek | 234 |
| Az antibakteriális hatású (gátló-) anyagok tejből való kimutatásának módszerei | 235 |
| A tehén és más kérődző állatok tejéből kimutatható kemoterapeutikumok (gátlóanyagok) alkalmazásával és vizsgálatával kapcsolatos hazai és nemzetközi élelmezés-egészségügyi szabályozások | 238 |
| A reziduumtartalmú, emberi fogyasztásra alkalmatlan tej kezelése | 241 |
| A nyerstej minősítésének alapjai és fontosabb vizsgálati módszerei (Merényi Imre) | 242 |
| A hazai nyerstejminősítő rendszer | 242 |
| A minősítés célja és jelentősége | 242 |
| A nyerstej minőségével szemben támasztott fontosabb követelmények | 243 |
| Érzékszervi tulajdonságok | 244 |
| Beltartalmi érték | 244 |
| Higiéniai minőség | 245 |
| Egészségügyi követelmények | 245 |
| Egyéb követelmények | 246 |
| A minősítés szervezete | 246 |
| Fontosabb tejvizsgálati módszerek | 247 |
| A mintavétel | 247 |
| Fizikai-kémiai vizsgálatok | 251 |
| Hazai tejtermékek fontosabb típusai (Merényi Imre) | 267 |
| A tej és a tejtermékek szerepe, jelentősége a korszerű táplálkozásban | 267 |
| A tejtermékek energiatartalma és összetétele | 267 |
| A tej alkotórészeinek táplálkozás-élettani jelentősége | 268 |
| A hazánkban gyártott fontosabb tejféleségek és tejtermékek | 273 |
| Pasztőrözött tejféleségek | 274 |
| Ultrapasztőrözött tejféleségek | 274 |
| Ízesített tejitalok | 275 |
| Író | 275 |
| Cukrozott sűrített tej | 275 |
| Savanyú tejtermékek | 275 |
| Natúr és gyümölcsös joghurtok | 276 |
| Tejföl | 276 |
| Kefir | 276 |
| Desszert jellegű termékek | 277 |
| Tejszín, tejszínhab, kávétejszín, fölözött tejszín | 277 |
| Vaj és vajkészítmények | 277 |
| A sajtok | 278 |
| Reszelni való és kemény sajtok | 278 |
| Félkemény sajtok | 279 |
| Lágy sajtok | 279 |
| Nemespenésszel érő sajtok | 280 |
| Ömlesztett sajtok | 281 |
| Túrófélék | 282 |
| Porított termékek | 282 |
| Táplálékallergia és -intolerancia | 283 |
| Függelék (Markus Gabriella) | 285 |
| A magyarországi tőgyegészségügyi helyzet aktuális adatai, üzemi tapasztalatok alapján | 285 |
| Tőgyegészségügyi állományprogramok a gyakorlatban | 295 |
| Irodalom | 310 |
Folytatás Microsoft-tal