Tokaj és Hegyalja XIX.

Előszó

„Azt mondhatná valaki bizony, azzal nem menthetjük meg Hegyalját, hogy szellemi, kulturális és lélektani grafikonokat rajzolunk a szőlőindák közé és, hogy pénz kell oda meg két erős kar semmi egyéb. Hát nem egészen így van. Kultúra is kell oda, hogy szakszerűen és gazdaságosan használjuk fel a pénzt és munkaerőt, és lélek is kell oda minden poklon keresztül kitartó, ami Hála Istennek elpusztíthatatlan őserejében meg van ma is Hegyalján."
E mottóként választott - aktualitását mind a mai napig megőrző - idézetben megfogalmazott gondolatból merített egész Tokaj-Hegyalja - így Tarcal is - a sorsfordító politikai és társadalmi változások után, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat előkészítési szakaszában ahhoz az újjáépítő munkához, melynek szilárd alapját múltjának, történelmének ismerete, tanulságainak hasznosítása teremtheti meg. Ezen felismerés után készült el a millecentenárium évében településünk történelmi monográfiájának első kötete, mely a honfoglalástól 1849-ig dolgozta fel történelmünket. Ezért emlékeztünk meg ebben az évben Tarcal mezővárossá válásának 500.-ik évfordulójáról emléktábla avatással, és a Tarcali Konferencia megrendezésével. Ennek a folyamatnak lesz eredménye a Beszélgetések Tárcáiról című kötet, amely a még „élő" történelmét menti meg - riportok formájában feldolgozva- községünknek. Emiatt tervezzük a történeti monográfia második kötetének kiadását még az ezredforduló előtt. Amit most az olvasó érdeklődésével megtisztelt és olvasni kezdett, az egy olyan kiadvány, melynek nagy része 1997. szeptember 16.-án a Tarcali Konferencián előadásként elhangzott - a Zempléni Európa Napok rendezvénysorozat részeként,- az ezévben felújított késő barokk műemléki épületben a Sebeő kúriában nagyszámú és érdeklődő közönség előtt. A kiadványban szükségesnek tartottuk még Tarcal jeles jegyzőjeként Babocsay Izsáknak Fata Tarcazaliensia című művének megjelentetését is. Vissza