| AJÁNLÁS | 1 |
| TARTALOMJEGYZÉK | 3 |
| ELŐSZÓ | 10 |
| I. AZ ISMERETALKOTÁS ÉS ISMERETGAZDÁLKODÁS ALAPJAI | 13 |
| A tudományos munka céljai, módjai, termékei | 13 |
| A tudományos munka célja; gazdasági és morális haszna | 13 |
| A tudományos kutatás típusai, általános és speciális módszertana | 14 |
| A tudomány előmozdítása kutatóképzéssel | 18 |
| A tudományos munka szellemi gyökerei: a szakirodalom-kutatás és ismeretekkel való gazdálkodás | 20 |
| A nélkülözhetetlen szekunder-kutatás | 20 |
| Hogyan lesz a szekunderkutatásból ismeretgazdálkodás? | 21 |
| Az ismeretgazdálkodás az informatika és heurisztika kombinációja | 22 |
| Az ismeretgazdálkodást érintő régi és újabb gondolatok | 24 |
| Az ismereteket szerző és alkotó kutató munka | 26 |
| Az ismeretalkotó és hasznosító tevékenységek rendszere | 26 |
| A tudományos munka "kétirányú" kommunikációja | 29 |
| A tudományágak kutatási és szakirodalmi "diverzitása" | 33 |
| Az információtól az ismeretgazdálkodásig | 38 |
| Az ismeret-kutatás elemei | 39 |
| Az ismeretek átadása - átvétele | 39 |
| Ismeretek "képzése", létrehozása és rendszerezése | 39 |
| Ismeretek alkotásának folyamata | 40 |
| Az ismeretképző és befogadó gondolkodás "eszközei" | 41 |
| Az ismeretalkotó és hasznosító ember | 42 |
| Az ismeretalkotás fő módszerei | 43 |
| II. A KUTATÓI ISMERETALKOTÁS ÉS A TUDOMÁNYOS ÍRÁSMŰVEK MÓDSZERTANA | 45 |
| Kutatások végzésének és tudományos írásművek létrehozásának vezérfonala | 45 |
| A tudományos munkafolyamatok általános elemei | 45 |
| A tudományos alkotófolyamat forgatókönyve (időrendi terve) | 50 |
| A tudományos szakirodalom formái: publikációk és források | 57 |
| A műfajok áttekintése és jellemzőik | 57 |
| Az írásművek mint alkotások és források | 60 |
| - Témakutatások eredményei | 60 |
| - Témakörkutatások eredményei | 66 |
| - Résztéma (probléma) kutatások eredményei | 67 |
| Az ismeret tartalmi elemei | 74 |
| A tudományos alkotás tárgyköre és információ bázisa | 77 |
| A téma tárgya és címe | 77 |
| - Az értekezés tárgyválasztása | 77 |
| - Tárgyszavak összeállítása | 79 |
| - A címadás | 80 |
| A sillabusz kialakítása irodalmi tájékozódással | 81 |
| Az alkotás alapja: az információ-gyűjtés | 83 |
| - Forrásfelkutatás és rendezés | 83 |
| - Irodalmi információk felkutatása | 87 |
| - Egyéb adatforrások | 91 |
| A bibliográfia | 91 |
| - Az írásmű irodalomjegyzéke | 91 |
| - A bibliográfiai adatok tartalma | 92 |
| - A bibliográfiák alkalmazása a kutatásban | 94 |
| Idézés és hivatkozás | 95 |
| - Idézés | 95 |
| - Hivatkozás | 96 |
| A szakirodalom-feldolgozás kreatív fázisa | 100 |
| Az alkotó szekunderkutatás munkafolyamata és fogalmai | 100 |
| Az érdemes információk kiszűrése és "szürete" | 105 |
| - Kiválogatás és előrendezés | 105 |
| - Az alkotó olvasás | 107 |
| Előkészítő rövidítés, rendezés, rögzítés | 111 |
| - Kivonatolás, jellemzés, osztályozás | 111 |
| - Dokumentálás | 115 |
| Az információ-elemző ismeretalkotás | 118 |
| - A szekunder ismeretbővítés elemei | 118 |
| - Kompiláció kiegészítő szerkesztéssel | 119 |
| - Ismeretképzés ismeretelemzéssel | 122 |
| Az integráló ismeretépítés | 128 |
| - Ismeret-szintetizálás | 128 |
| - A kutatás kiegészítése, eredmények kiterjesztése | 130 |
| A tudományos írásmű szerkezete és szerkesztése | 131 |
| Formai szerkezet | 131 |
| - Formai előírások | 131 |
| - Megírási (leírási) és nyomdatechnikai eljárások | 132 |
| Tartalmi szerkezet: részek, fejezetek, bevezetés, összefoglalás | 133 |
| A diszkusszió és a következtetés | 137 |
| - A megvitatás: a tudományos írásművek lényege | 137 |
| - Következtetések, az eredmények összefoglalása | 138 |
| Tartalmi összefoglalók | 139 |
| - Összefoglalások, tézisek | 139 |
| - Ismertetések: az abstract (rezümé), az idegen nyelvű összefoglalás, szinopszis | 139 |
| - Az előszó | 140 |
| Kiegészítő szerkezeti elemek | 141 |
| - A tartalomjegyzék | 141 |
| - Az irodalom jegyzék | 142 |
| - Egyéb kiegészítő részek | 142 |
| Köszönetnyilvánítás | 142 |
| Tudományos életrajz | 142 |
| A tudományos írásmű szövegezése | 143 |
| A fogalmazási folyamat | 143 |
| - Fogalmazás és szövegszerkezet | 143 |
| - Az írás-munka szervezése, időigénye | 144 |
| - Írás és szövegellenőrzés számítógéppel | 145 |
| Tudományos írásművek nyelvhasználata | 149 |
| - Szakirodalmi stílus és hangvétel | 149 |
| - Köznyelvi szóhasználat a szakirodalomban | 152 |
| - Szakkifejezések és idegen szavak használata | 153 |
| Szöveg-kiegészítő elemek szerkesztése | 155 |
| - Tárgymutató, fogalomhasználat, jegyzetelés | 155 |
| - Ábrák és táblázatok | 155 |
| Szövegellenőrző szerkesztés | 157 |
| - Általános szövegellenőrzés | 157 |
| - A kézirat belső összefüggéseinek ellenőrzése | 157 |
| KUTATÓI ISMERETALKOTÁS JÁRULÁKOS MÓDSZEREI | 159 |
| A szellemi alkotás szaknyelvi alapjai | 159 |
| Nyelv és szellemi alkotás | 159 |
| Szaknyelvészet és diszciplináris kutatás | 163 |
| Probléma kereső és megoldó gondolkodás | 170 |
| Tercier kutatással segített tudományos munka | 170 |
| Bevezetés a problémamegoldó gondolkodásba | 173 |
| A problémamegoldó gondolkodás "lépcsői" | 180 |
| A heurisztika fogalomköre és módszerei | 190 |
| A klasszikus heurisztika körvonalai | 190 |
| - A heurisztika sokszínű fogalma | 190 |
| - Pólya problémamegoldó heurisztikája | 194 |
| A kutató munká(nk)ban alkalmazott heurisztikus módszerek | 197 |
| - A tágabban értelmezett heurisztika jellemzői és helye a kutató munkában | 197 |
| - A heurisztikus problémamegoldás célja, fogalom- és gondolatköre | 201 |
| - Strukturált kombinációk alkalmazása (mátrix technika) | 206 |
| - Vizuális kutatástámogató ábrázolások | 213 |
| - A rangsoroló döntések módszerei | 218 |
| Számszerűsítés és értékelés magasabb skálákon | 220 |
| - A számszerűsítés elemei | 220 |
| - Vélemények számszerűsítése | 223 |
| Felhasználóbarát heurisztikus elemző és becslési módszerek | 229 |
| - Elemző becslés mint könnyítés és más "heurisztikus engedmények" | 229 |
| - A gazdasági paraméterek algoheuritmikus "mixelése" | 229 |
| - A szokásos és heurisztikus megközelítés eltérései | 230 |
| A kreativitás módszeres fokozása | 232 |
| Eligazodás az alkotóképességel kapcsolatos ismeretekben | 232 |
| A személyes szellemi "kapacitás" növelése | 235 |
| - Egyéni kreativitás-segítő módszerek | 235 |
| - Módosított lélektani állapotok | 237 |
| Csoportos kreativitásfokozó módszerek | 244 |
| - A csoportdinamika alkalmazása a kreativitás fokozásában | 244 |
| - A szóban történő csoportos véleményezés módszerei | 245 |
| - Az írásban történő csoportos véleményezés módszerei | 247 |
| A kutatás eredményeinek értékelése | 250 |
| A primer kutatások információinak értékelése | 250 |
| - A primer "információ-termelés" és módszerei | 250 |
| - A primer kutatások matematikai értékelése | 252 |
| Az eredmények hasznosságának dimenziói | 254 |
| - A hasznosítás - mint a hasznosság dimenziója | 254 |
| - A hasznosság fogalmának tág értelmezése | 255 |
| - A gazdasági hasznosság értékelése | 259 |
| A tudományos ismeretszerző munka értékelése | 262 |
| A tudományos eredmények hasznosulása és ismertsége | 262 |
| - A tudományos munka és/vagy a kutató értéke? | 262 |
| - A tudományos munka értéke mások szemében | 264 |
| - A tudományos eredmények és a kutató ismertsége | 266 |
| A kutatás eredményeinek színvonala | 268 |
| - Az eredmények újdonsága és közzététele | 268 |
| - Az eredmény létrehozásának színvonala | 270 |
| A tudományos eredmények időszerűsége és időtállósága | 271 |
| - A "korszakosság" kategóriái | 271 |
| - Az ismeretek életkora és időtállósága | 272 |
| - Mire tanítanak a múlt hiedelmei? | 275 |
| KIEGÉSZÍTŐ GYAKORLATI ISMERETEK | 279 |
| A nyilvános kutatói beszéd elemei | 279 |
| A szóbeli közlemény formái | 279 |
| A hangok kiejtése | 281 |
| A szavak színezése | 283 |
| A mondatok elmondása | 284 |
| Beszédszerkesztés | 288 |
| Szónoki fellépés | 291 |
| Terminológiakutatás - gyakorlati szaknyelvfejlesztés | 293 |
| Tárgyszavak meghatározása | 294 |
| A forrásmunkák jegyzékének összeállítása | 294 |
| Az irodalomkutatási fázis | 294 |
| Az összeszerkesztés | 295 |
| Vitára előkészítés | 298 |
| A megvitatás | 298 |
| Az eredmény hasznosítása | 299 |
| Számítógépes szakirodalmi forráskutatás | 302 |
| A célok és lehetőségek áttekintése | 302 |
| Adatbázisok | 305 |
| Számítógépes hálózatok | 306 |
| A kutatómunka és a publikációs tevékenység szervezése | 309 |
| Az írva alkotás követelményei és szervezése | 309 |
| - A tudományos írásmű elkészítésének körülményei | 309 |
| - Az impakt-érték és a citációk számbavétele | 311 |
| - Az írásművek iránti akadémiai követelmények | 313 |
| - Az értekezés megvédése | 321 |
| A primer vizsgálatok szervezése | 322 |
| - A kísérletező munka feltételeinek megteremtése | 322 |
| - A speciális (szaktudományi) kutatásmódszertanok vázlata | 325 |
| Az ökonómiai érték mérése szubjektív-kreatív kvantifikáló eljárásokkal | 328 |
| A gazdasági hasznosság és elemeinek modellezése | 328 |
| - A viszonyítás elve és módjai | 328 |
| - A szintetikus ökonómiai értékelés modellje | 329 |
| - A költségráfordítások vizsgálata | 335 |
| - Nonprofit szolgáltatások értékelése | 338 |
| - Számítógépes ökonómiai értékelés | 339 |
| A szubjektív preferenciák mérése | 339 |
| - Termékértékelés és tényezősúlyozás páros preferencia teszttel | 339 |
| - A páros cserearánybecslés módszere | 341 |
| Komplex, "nem kompenzatórikus" mérőszám alkalmazása | 342 |
| A bizonytalanság mellett hozott ökonómiai döntések | 345 |
| - Feltételezett valószínűségek becslése, heurisztikus megoldással | 345 |
| - Feltételezett valószínűségek alapján működő döntési modellek | 346 |
| Oktatási gyakorlatok | 352 |
| A kivonatkészítés: kiválasztás és tömörítés | 352 |
| - Tömörítő gyakorlatok vázlata | 352 |
| - A különböző célú kivonat-készítés vázlata | 352 |
| - Hallgassunk szelektíven, figyeljünk párhuzamosan | 354 |
| Szóhasználti gyakorlatok vázlata | 355 |
| - Tárgyszó és meghatározás | 355 |
| - Szó- és fogalomcsokrok | 356 |
| - Fő és mellék címszavak meghatározása | 357 |
| Szövegkompozíciós gyakorlat idézetek alapján | 357 |
| Kreativitási gyakorlatok és példák | 368 |
| - Az ismeret szintetizálás néhány módja | 368 |
| - A gondolatserkentés gyakorlása | 369 |
| Beszédgyakorlatok | 372 |
| - Beszéljünk figyelmet keltve | 372 |
| - Beszéljünk érthetőbben (Kiejtési gyakorlatok) | 374 |
| A TUDÁS ÉS ISMERETALKOTÁS FILOZÓFIAI, LÉLETANI ÉS AGYBIOLÓGIAI VONATKOZÁSAI | 378 |
| Az ismeret-kutatás elemei (az ismeretelméletről, a megértésről, a tudásról, tévedésről és cáfolatáról) | 380 |
| Az ismeretek megőrzése, átadása-átvétele | 393 |
| Ismeretek "képzése" és rendszerezése | 406 |
| Ismeretalkotás folyamata és módszerei | 414 |
| A gondolkozás "eszközei": az agy és az elme | 428 |
| Az ismeretalkotó és hasznosító ember | 435 |
| A heurisztika és az alkotó ismeretgazdálkodás | 440 |
| FELHASZNÁLT (IDÉZETT) IRODALOM | 447 |
| TÁRGYMUTATÓ | 455 |
| NÉVMUTATÓ | 469 |
| UTÓSZÓ | 474 |
Folytatás Microsoft-tal