Britannica Hungarica Nagylexikon 14.

Előszó

Részlet a kötetből:
"Jókai Mór eredetileg ÁSVA1 fÓKAY MÓRIC (szül. 1825. febr. 18. Komárom [ma Szlovákiában] - megh. 1904. máj. 5. Budapest), a XIX. század legnagyobb magyar romantikus regényírója.
Polgárosodott köznemesi családból származott, apja ügyvéd volt. 1841-42-ben a Pápai Református Kollégiumban tanult (itt ismerkedett meg Petőfi Sándorral), majd két évig jogot hallgatott Kecskeméten. Első drámai kísérlete A zsidó fiú (1843) dicséretben részesült a Magyar Tudós Társaság drámapályázatán. Első megjelent regénye, a Hétköznapok (1846) sikere után végleg elkötelezte magát az írói pálya mellett. 1847-ben az Életképek c. folyóirat szerkesztője lett, amely szóhoz juttatta barátait, a radikális pesti ifjúságot. Az 1848. március 15-i pesti forradalomban tevékenyen részt vett Petőfi oldalán, és mindvégig a szabadságharc elkötelezett híve volt; egyike volt a 12 pont megszövegezőinek. 1848 augusztusában vette feleségül a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Róza színésznőt - a házasság miatt anyja kitagadta, és Petőfivel való barátsága is megsínylette e frigyet.
Jókai követte a kormányt Debrecenbe - ahol elindította a békepárti Esti Lapokat (1849) -, majd Szegedre és Aradra is. A világosi fegyverletétel után pár hónapig bujdosni kényszerült (ennek lenyomata „Sajó" álnéven kiadott, Egy bujdosó naplója [ 1851 ] c. novellafüzére), majd a felesége által megszerzett Klapka-féle komáromi menlevéllel térhetett vissza Pestre. Munkáit egy ideig csak álnéven publikálhatta, s az 1850-es évek közepén tért vissza a közéletbe újságíróként és szerkesztőként: A Hon c. balközép hírlapja nagy tekintélyre tett szert..." Vissza