Hétről hétre

Fülszöveg

...Többször szóvá tette Tömörkény az esküdtszéki bíráskodás fonákságait. Két írást is szentelt a becsület fogalmával való visszaélésnek. Sajtópörök kapcsán foglalkoztatta a sajtószabadság kérdése. A millennium szegedi ünnepe után kifogásolta, hogy a népet kihagyták a méltó ünneplésből. Őszintén elmélkedett a hazafiságról: az állam és a haza, hangoztatta, nem ugyanaz: a haza a fiaitól többet követel": azt, hogy mindenki az utcaseprő ugyanúgy, mint az egyetemi hallgató becsülettel teljesítse hivatását. Meglepően időszerű, amikor a pékek sztrájkja kapcsán a kenyér árának alakulását, a benne levő búza és a munka arányát latolgatja.
Szintén csodálatra méltóan mai gondolatokra bukkanunk az évszázad mérlegét elemezgető cikkében. Amit ő a tizenkilencedik századról leírt, kis változtatással a most múló huszadikról is elmondhatjuk: "Dinasztiák pusztultak el, dinasztiák létesültek, országok és államok születtek, királyságok vedlettek köztársaságokká és viszont. Egy sereg uralkodót s államférfit megöltek ebben a században: kit felrobbantottak, kit megfojtottak, kit agyonlőttek, kit összekaszaboltak. Ugyancsak uralkodók és államférfiak igen sok embert elfogattak, deportáltak, megöltek, pedig e férfiak becsületes emberek voltak, kik soha nem ütköztek a büntetőkódex törvényeibe, s bűnük csak az volt, hogy ama[z] uralkodók és államférfiak nem tetszettek nekik.""Ugyancsak e században volt egy csapat igen tisztességes formájú háború, s a csatatereken elhullott millió emberekből annyi vér folyt, hogy aszály idején egy nyáron át meg tudná menteni szárazságtól Magyarországtól. A háború emberpusztításait ez a század emelte e tökélyre, s míg azelőtt három golyót kellett belelőni egy emberbe, amíg meghalt, ma egy golyóval ölnek le tizet, húszat, százat."...
Vissza