Erdélyiek egyetemjárása a középkorban

Fülszöveg

Erdélyben a középkorban egyetem nem működött. Így tehát a felsőbb tanulmányok elsajátítására áhítozó tanulnivágyók csak a külföldi főiskolákon szerezhették meg a kor tudományosságának szintjén álló általános és szakismereteket. A formálódó középkori erdélyi értelmiségi réteg tagjai már az első egyetemek létrejöttének idején keresték és megtalálták a magasabb műveltség, a tudás felé vezető utat. A XII. és XIII. században a külföldi studiumok felé induló értelmiségiek úttörő szerepre vállalkoztak. A csapás, amelyen elindultak, veszélyes volt és áldozatokat követelt, de elvezetett az akkor még nagyon távolinak tetsző nyugat- és dél-európai iskolákhoz. Ez az ösvény, amelyre az elkövetkező évszázadokban mind többen léptek, lassan-lassan járható úttá szélesedett.
Több mint 600 éves múltra tekinthet vissza az erdélyi peregrinatio academica, a külföldi egyetemjárás gyakorlata. Ennek a gyakorlatnak köszönhetjük, hogy szellemi életünk legjobbjai a nyugat-európai műveltség és tudományosság képviselőivel, megismerhették eredményeiket, tanúi és cselekvő részesei lehetettek a különböző korok nagy szellemi mozgalmainak, és hazatértük után a szülőföld és a nagyvilág közti kapcsolat életbentartóivá, ápolóivá válhattak. A középkori peregrinusok ismert és névtelen százai egyengették az utat a hazai humanizmus és reformáció, a felvilágosodás és romantika megannyi ismert alkotó értelmiségijének külföldjárása előtt is. Róluk szól ez a könyv. Vissza