Törékeny stabilizáció

Jelentés a magyar gazdaság 1996. évi folyamatairól

Szerkesztő

Petschnig Mária Zita

Budapest

'Petschnig Mária Zita: Törékeny stabilizáció ' összes példány

Kiadó:	Pénzügykutató Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	175 oldal
Sorozatcím:	Jelentések az alagútból
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-7406-46-8

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem könnyű objektív értékelést adni 1990 gazdasági történéseiről. Nemcsak az adatok hiátusai, előzetes jellege és időben változó tartalma miatt - ezek korábban is megnehezítették a munkánkat - hanem, mert manapság a korábbiaknál is élesebben válnak szét; a helyzetelemzések a politikai hovatartozás alapján. A jelenleg kormányon lévők képviselői a súlyos társadalmi megrázkódtatással járó 1995. évi stabilizációs csomag pozitív hozadékát hangsúlyozzák - önigazolásul is. Az ellenzék viszont - amely a csomag szükségességét m kétségbe vonja - a sikereket kétes értékűeknek, bizonytalan alapúaknak tartja, amelyekért túl nagy árat kellett a társadalomnak fizetnie. Jószerivel csak a negatívumokról, az egyébként tényszerűen elszenvedett reáljövedelem-veszteségről, a társadalom kizsigereléséről, megfáradásáról hajlandó szót ejteni. A kialakult dramaturgia szerint a véleménykülönbségek egymást erősítik. Olyan értelemben, hogy ha az egyik fél csak a pozitívumokról szol, akkor kénytelen a másik a negatívumok „védelmét" felvállalni, és viszont a mohácsi vész nagyságával való összehasonlítással szemben megvilágítani az egyébként tényszerűen létező eredményeket. Fél igazság feszül - egyre inkább megkövesülve - fél igazságnak. Nem szándékozunk egyik táborba sem beállni. Független kutatókként tárgyilagosságra törekszünk, felmérve a kedvező és a kedvezőtlen jelenségek súlyát, összefüggéseit. Mindenekelőtt azokat a tartós tendenciákat, amelyek a fejlődés meghatározói lehetnek. A magunk részéről az 1995 tavaszán meghirdetett stabilizációs programot - az akkori helyzetben - szükségesnek és elkerülhetetlennek tartottuk, és ezt a véleményünket ma is fenntartjuk. Ami elkerülhető lett volna, az azoknak a helyzeteknek a kiéleződése, ami a Bokros Lajos nevével összekapcsolt, jelentős kereslet-megszorításokat, reáljövedelem-vesztést kiváltó programot kikényszerítette. Ha a stabilizációs politika eredményeit nem a kormány várakozásaihoz, ígéreteihez mérjük, akkor azok sikeresnek mondhatók. Különösen más országok hasonló erőfeszítéseivel összevetve. Nálunk ugyanis nem következett be éves átlagban tekintve a termelés visszaesése, csak a növekedési ütem csökkent. A spekulációs tőkebeáramlás ellen is tudtunk védekezni, és sikerült jelentősebb veszteség nélkül kikerülni a tőke-beáramlási spirálból. Ezek a pozitívumok annak voltak köszönhetők, hogy a stabilizáció a piacgazdaság további kiépülésével párosult. Megerősödött a korábbi konszolidációk, a tőkebehozatal, valamint a jövedelem-újraelosztás változása nyomán a magángazdaság. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
1. A kelet-európai átmenet makrogazdasági jellemzői 7
1. Gazdasági növekedés 7
2. A gazdasági egyensúly mutatóinak alakulása 13
3. Infláció és munkanélküliség 21
2. Általános értékelés 26
1. Az 1996-ra megfogalmazott kormányzati prognózis 27
2. A kirajzolódó folyamatok 29
3. Külgazdasági folyamatok 39
1. A nemzetközi környezet fontosabb jellemzői 39
2. A külgazdasági kapcsolatokat befolyásoló hazai környezet 42
3. A külkereskedelmi forgalom alakulása 44
3.1. Az áruszerkezet jellemzői 46
3.2. Külkereskedelmünk relációs jellemzői 54
4. Idegenforgalom 57
5. Működőtőke-áramlás 60
5.1. Működőtőke-befektetések Magyarországon 60
5.2. Magyar befektetések külföldön 62
4. Költségvetési, államháztartási folyamatok: konszolidáció 63
1. Fontosabb költségvetési folyamatok a számok tükrében 63
2. Az államháztartás egyensúlyának és alrendszereinek jellemzői 68
3. A költségvetési folyamatokra ható tényezők 69
4. A költségvetési folyamatok makrogazdasági hatásai 73
5. Az államadósság alakulása 75
5.1. Az államadósságra ható tényezők 81
5.2. Az államadósság csökkenésének makrogazdasági hatásai 84
5. A monetáris politika jellemzői 86
1. Változások a monetáris politika cél- és eszközrendszerében 87
2. A monetáris politika a pénzfolyamatok tükrében 89
6. Bankrendszer: stabilizálódás és új kihívások 95
1. A bankrendszer stabilizálódása 95
2. A piaci pozíciók alakulása 98
3. Áttörés a bankrendszer tulajdonosi struktúrájában 101
4. Változások a bankok magatartásában 104
5. Uj kihívások a magyar bankrendszer előtt 106
7. Tőzsdefolyamatok és tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedés 109
1. Budapesti Értéktőzsde 110
1.1. Részvénypiac: a bika éve 113
1.2. Vállalati kötvények: zéróhoz közelítő részarány 116
1.3. Befektetési alapok: a jegyek zömmel az OTC-n forogtak 116
1.4. Kárpótlási jegy: az év befektetése 117
1.5. Államkötvények, kincstárjegyek: csökkenő hozamok 118
1.6. Származékos piacok 119
2. Tőzsdén kívüli kereskedés 121
3. Budapesti Árutőzsde 123
8* A foglalkoztatottság alakulása 125
1. Foglalkoztatás 125
2. Munkanélküliség 127
2.1. A munkanélküliek számának alakulása 127
2.2. A munkanélküliség jellemzőinek változása 130
2.2.1. A női és férfi munkanélküliség alakulása 130
2.2.2. Korosztály szerinti összetétel 131
2.2.3. Iskolai végzettség és foglalkozás szerinti összetétel 132
2.2.4. A munkanélküliség regionális jellemzői 135
2.2.5. A munkanélküliség tartósságának mutatói 138
9. Az agrárium helyzetének változása 140
1. A termelés és értékesítés alakulása 140
2. Beruházások és foglalkoztatás 145
3. A mezőgazdasági üzemrendszer jellemzői 148
4. A késlekedő állam 148
10. A privatizáció jellemzői 151
1. Sikerek és félsikerek az eladásokban 152
2. Elvetélt kísérletek 158
2.1. Energetika 158
2.2. Más nagyvállalatok 163
2.3. Törvénymódosítás 165
2.4. A „kisebbségi portfolió" és más ajándékok 167
3. Csontvázak a szekrényben 168
4. A vagyon és a jövedelmek elosztása 171