A magyar politikai rendszer - negyedszázad után

Tartalom

ELŐSZÓ (Körösényi András) 11

1. fejezet Politikai gondolkodás (Mándi Tibor) 13
A politikai gondolkodás fogalma 13
A liberalizmus fogalma és változatai 15
A liberalizmus két változata 16
A liberalizmus „győzelmétől" annak válságáig 18
A rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodás szakaszai 20
A rendszerváltás politikai gondolkodása: a liberális
konszenzus pillanata 21
A baloldali liberalizmus mint a magyar politikai gondolkodás
meghatározó irányzata 21
A magyar politikai gondolkodás antiliberális fordulata 24
Liberalizmuskritika és politikai filozófia: Lánczi András 25
„Politikai gondolkodás" és a „politika méltósága" G. Fodor Gábor 27
Az Orbán-rendszer „főideológusa": Tellér Gyula 29
A liberalizmus elutasítása Orbán Viktor beszédeiben 30
Összefoglalás: antiliberalizmus és demokrácia 32

2 fejezet. Politikai vezetők: kormányfői karrier és teljesítmény
(Körösényi András, Hajdú András, Ondré Péter) 35
A politikai vezető és a vezetés fogalma 35
Kormányfők a magyar politikában 3 7
Karrierút 38
Párttámogatás, párton belüli erőviszonyok 41
A kormányzat működtetése 43
Állampolgári támogatás, vezetők népszerűsége 47
A politika perszonalizációja 5 0
Politikai vezetőtípus 52
Tranzaktív és transzformatív vezetők 53
Kormányfők összehasonlítása: szerepfelfogás és hatás 54
Összefoglalás 57

3. fejezet A politikai elit (Kristóf Luca) 59
Elit és politikai rendszer összefüggései 60
A magyar politikai elit az 1990-2014 közötti időszakban 63
Az elit átalakulása (1989-1998) 65
Az elit konszolidációja (1998-2006) 68
Az elit válsága (2006-) 71
Hosszú távú folyamatok a politikai elitben 78
Összefoglalás 82

4. fejezet. Alkotmányozás és Alaptörvény (Körösényi András) 85
Az alkotmányozás folyamata 86
A demokratikus rendszerváltás alkotmányozása
és annak következményei 86
Az alkotmány relatív konszolidációja, majd annak széttörése 90
A politikai földcsuszamlás és az Alaptörvény 91
Politikai gondolkodás, hatalmi harc, rendkívüli politika 93
Az alkotmány és az Alaptörvény legitimitása 96
A két alkotmány tartalmi összehasonlítása 98
Van-e új rezsim? 103

5. fejezet. A kormány működési és szervezeti rendje (1990-2014)
(Pesti Sándor, Farkas Anikó, Franczel Richárd) 109
A közigazgatási egyeztetés mechanizmusai 112
A minisztériumi szak 112
A tárcák közötti egyeztetés 113
Az összkormányzati szempontok érvényesítése
a közigazgatási egyeztetés során 114
A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (KÁT) 116
A politikai szféra szerepe a kormányzati döntéshozatalban 117
A kabinetek és egyéb döntés-előkészítő testületek 117
A kormánypárti frakciók 120
A kormánypárti képviselői önálló indítványok 121
A Politikai Államtitkári Értekezlet (PÁT) 122
A Referatúrák politikai felügyelete 123
Politikum és közigazgatás viszonya 124
A kormány csúcsintézményei 126
A kormányülés 126
A Miniszterelnöki Kabinet 128
A miniszterelnök kiemelt szerepe 129
A koalíciós kormányzás hatása a kormányzati működésre 130
Összefoglalás 132

6. fejezet. Az Országgyűlés (Gyulai Attila) 135
Az Országgyűlés választási funkciója 136
A képviseleti funkció 139
A törvényhozási funkció 142
A kormány ellenőrzése, parlamenti nyilvánosság
és alternatívaállítás 147
Változások 2010 után 154
Összefoglalás 156

7. fejezet. Az Alkotmánybíróság (Pócza Kálmán) 159
Nemzetközi trendek 160
Alkotmánybíráskodás a bírói szupremácia jegyében (1990-2010) 163
A megkérdőjelezett bírói szupremácia (2010-2012) 165
Az alkotmánybírák megválasztása 165
Az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása 166
Az Alkotmánybíróság és az új Alaptörvény: ambivalens változások 167
A bírói szupremácia hanyatlása? Alkotmánymódosítások
2012-2014 között 172
Megelőző intézkedések: az Alaptörvény első és második módosítása 173
Az Alaptörvény negyedik módosítása 174
Tájkép csata után: kié az utolsó szó? 179

8. fejezet. Az államfő (Nábelek Fruzsina, Török Gábor) 183
Közjog és politika 183
Politikai küzdelmek 184
Alkotmányos j ogkörök 187
Elnökválasztások 193
Szerepfelfogások 196
Összefoglalás 200

9. fejezet. Helyi és területi önkormányzatok, helyi politika
(Kákái László) 203
Az önkormányzat mint modell a centralizáció
és decentralizáció rendszerében 203
Az önkormányzati rendszer szintjei 205
Centralizáció vagy decentralizáció 207
Pénzügyi autonómia vs. „fiskális " centralizáció 207
Pénzügyi források és az önkormányzati feladatok viszonya 210
Intézményi szerkezet vagy az önkormányzati politikai rendszer 212
Az önkormányzat mint a helyi politika terepe és viszonya
a nagypolitikához 214
Az önkormányzati választási rendszer mint modell 215
Választási részvétel és következményei 219
A választási eredmények és azok jellegzetességei 221
Összegző gondolat 224

10. fejezet. Választási rendszer (Tóth Csaba) 231
Választási rendszer 2010 előtt 232
A rendszer működése 232
A választási rendszer politikai következményei 234
A másodlagos választások politikai következményei 239
Új választási rendszer 2010 után 240
Az új választási rendszer létrejötte és működése 240
Az új választási rendszerrel kapcsolatos viták 242
Az új választási rendszer a gyakorlatban: a 2014-es választások 246
Összefoglalás 248

11. fejezet. Pártok és pártrendszer (Horváth Attila, Soós Gábor) 249
A pártok 249
A pártok szervezeti-intézményi oldala 250
A pártok gazdálkodása 258
Összegzés: Kartellpártok és/vagy kartellesedés? 267
A pártrendszer 273
A pártok viszonya az első szabad választástól 2014-ig 273
Domináns pártrendszer? 274
Törésvonalak 276
Összefoglalás 278

12. fejezet. A választók (Szabó Andrea) 279
A választói magatartás elméletek rövid áttekintése 279
A magyar választói magatartás jellegzetességei, 1990-2014 283
Első periódus: az identitás és hagyománykeresés időszaka
(1990-1998, 1. forduló) 283
Második periódus: kvázi kétpárti szisztéma, a két politikai oldal
status quója 286
Harmadik periódus: 2010, a választói preferenciák újrarendeződése 293
Konklúzió 303

13. fejezet. Civil társadalom, szociális partnerek, társadalmi
mozgalmak (Arató Krisztina, Mikecz Dániel) 307
A civil társadalom, a szociális partnerek
és a társadalmi mozgalmak definíciói 308
Társadalmi részvétel 310
A társadalmi szereplők és az állam 315
A jogi környezet alakulása 316
A részvétel fórumai és működésük 319
Az állami finanszírozás 322
A civil társadalom, a szociális partnerek és a társadalmi mozgalmak
fejlődésének kulcsfontosságú pillanatai a rendszerváltás után 325
Összefoglalás 331

14. fejezet. Politikai kommunikáció (Kiss Balázs, Szabó Gabriella) 333
A politikai kommunikáció a nemzetközi szakirodalomban 334
A politikai kommunikáció a magyar szakirodalomban 335
A magyar politikai kommunikáció korszakai 1990-től 2006-ig 337
1989-1991: A politikai kommunikáció médiaközpontú korszaka 338
1997-2006: A politikai kommunikáció marketingközpontú időszaka 339
A politikai kommunikáció 2006 óta 344
A médiatájkép 345
Fragmentáció, polarizáció, integráció 345
Az állampolgárok aktivizálódása 349
Összefoglalás 353

15. fejezet. A magyar politikai gondolkodás nemzetközi
horizontja (Szűcs Zoltán Gábor) 355
Intézményi keretek változása 356
Az intézményi kontextus kétféle értelme 356
A politikai gondolkodás színterei és szereplői 357
Az intézményi keretek mint a politikai gondolkodás tárgya 359
Diszkurzív keretek változása 360
Két változás a diszkurzív keretek területén 360
A három diszkurzív keret 363
Az intézményi és diszkurzív keretek kölcsönhatásai 367
Tematikus metszet 368
A szocialista rendszer lebontása 368
Az átmenet diskurzusa: Társadalmi Szerződés (1987) 368
Az integrációs diskurzus: Cölöpök (1998) 369
Az integrációs diskurzus: Modell és valóság (1993) 370
Szuverenitásdiskurzus: a „rózsadombi paktum" 371
Szuverenitásdiskurzus: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata 372
Szuverenitásdiskurzus: az LMP Alapító Nyilatkozata 3 73
Tanulságok 374
Összefoglalás 375

16. fejezet Magyarország és az Európai Unió
(Arató Krisztina, Koller Boglárka) 377
Elméleti keretek: az EU természete és az európaizáció fogalma 378
Politikai intézmények európaizációja 380
Az Európai Unió a hazai intézményekben 380
Politikai szereplők európaizációja 390
Hazai politikai pártok európaizációja 390
A lakosság európaizációja 396
Összegzés: hová jutottunk 10 év alatt? 398

17. fejezet. A magyar demokrácia három szakasza
és az Orbán-rezsim (Körösényi András) 401
A korszakolás 401
Az első: az átmenet korszaka (198 9-1998) 402
A második: a konszolidált demokrácia korszaka (1998-2006) 404
A harmadik: válság és a rezsimváltás (2006-tól kezdődően) 406
Az új rezsim természete 409
Cezúrahúzás és alapítás 411
A rendkívüli politika permanenssé válása
és a kormányzás autoriter jellege 412
A „centrális politikai erőtér" 414
Bal- és jobboldali ideológia meghaladása 415
Antipluralizmus és populizmus 416
Etatizmus és paternalizmus 417
Karizmatikus legitimáció 418
Legitimitás és rezsimkonszolidáció 420
Összefoglalás 421
Név- és tárgymutató 423

Témakörök