Előszó
A logopédus tevékenységének két alaptípusa a diagnosztizálás és a terápia. A helyes diagnosztizálás érdekében vizsgálatok sorát végzi el, információkat gyűjt, hogy reális véleményt alkothasson a logopédia kompetenciájába tartozó problémák természetéről, súlyosságáról, okairól. Ezzel teremti meg a legmegfelelőbb kezelés alapját.
Az információ különböző forrásokból és változatos módszerekkel nyerhető: beszélgetéssel és kikérdezéssel, kérdőív kitöltésével, megadott szempontú megfigyeléssel, pedagógiai jellegű feladatok megoldásának értelmezésével, teszteléssel.
A logopédiai vizsgálat, valamint a diagnosztizálást követő terápia csak a vizsgált személy beleegyezésével történhet. Kiskorú gyermek esetében a szülő, illetve gondviselő hozzájárulása szükséges.
A logopédus vizsgálati munkája a kapcsolatfelvétellel kezdődik. Az első találkozás következtetni enged a terápiás motivációra is, amely lényeges lehet a terápia prognózisában. A részletesebb tájékozódás lépései: az anamnézis felvétele, orvosi, pszichológiai vélemények, javaslatok kikérése, megfigyelések a vizsgálati helyzetben, valamint a konkrét panaszhoz illeszkedő logopédiai vizsgálatok.
A beszéd- és kommunikációs problémák összetettek is lehetnek, halmozottan is előfordulhatnak, ezért mindig az adott gyermek vagy felnőtt egyéni szükséglete szabja meg a vizsgálathoz használt eljárásokat. Előfordulhat, hogy a vizsgálatok eredménye vagy a terápia folyamán tapasztalt jelenségek további vizsgálatok elvégzését igénylik. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a vizsgálati eredmények elemzésével, értékelésével kialakított vélemény nem statikus, megváltoztathatatlan ítélet. A terápiában alkalmazott módszerek helyes megválasztását csak a dinamikus diagnózis segíti, amely végigkíséri a gyermek, a felnőtt állapotában bekövetkező változásokat.
A kötet fejezetei a különböző beszédhibák és részképességzavarok feltárására irányuló logopédiai vizsgálatokat mutatják be. A kötet szerves részét képező, tasakban elhelyezett, kivehető mellékletek és a képanyag a vizsgálatokhoz szükséges űrlapokat, vizsgálólapokat és képeket tartalmazzák.
A szerzők több évtizedes tapasztalataikat összegezték a vizsgálatok anyagának kidolgozásakor, de felhasználták a más szakemberek által kialakított, már bevált eljárásokat is.
Köszönettel tartozunk dr. Meixner Ildikónak, aki hozzájárult olvasásvizsgálatának közléséhez.
Köszönet illeti a diagnosztikai kézikönyv korábbi változatainak szerkesztőit, Feketéné Gacsó Máriát és Krasznárné Erdős Felíciát, akiknek a munkája megalapozta az új összeállítás elkészítését.
Vissza