Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Előszó

Magyarország felsőoktatása az utóbbi évtizedben több egyetemmel gazdagodott. Közöttük különleges helyet foglal el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Sajátosságát egyrészt az adja, hogy Hittudományi Kara az ország legrégebben alapított, ma is fennálló egyeteme, a Pázmány Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek által 1635-ben Nagyszombatban létrehozott jezsuita egyetem első működő karának jogutódja, másrészt pedig az a körülmény, hogy ez az intézmény az 1990 óta lehetségessé vált egyházi és egyéb, államilag elismert, de nem állami egyetemek típusának egyik korai és ígéretes képviselője. 1992-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházilag megalapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet oly módon, hogy a már létező egyházi hittudományi fakultás mellé az Apostoli Szentszék engedélyével bölcsészettudományi kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet, mely immár nem csupán szent tudományokat, hanem világi tudományokat is oktat, a magyar Országgyűlés 1993-ban szintén elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására. Ezt követően ez a fakultás is állami elismerést nyert. A kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technológiai Kart is alapított az Egyetemen, melynek kiépítése és akkreditációja jelenleg is folyamatban van. Az Egyetem különböző szakjainak és doktori programjainak akkreditácója folyamatosan történt. Ebben a munkában sajátos színt jelentett, hogy időközben a magyar felsőoktatási jogszabályok, sőt az akkreditáció bizonyos szabályai is többször változtak. Az Egyetem működésének anyagi hátterét nagymértékben az 1990. évi IV. törvény garantálta, mely szerint az egyházi oktatási intézmények a hasonló állami intézményekkel azonos normatív támogatásra jogosultak. Mivel időközben a felsőoktatás állami finanszírozásának rendszere is többször módosult, számos nyitott kérdés maradt e tekintetben. Ezek legnagyobb része az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között 1997. június 20.-án aláírt Megállapodás ratifikálásával és végrehajtásával megoldást nyert. így alakult ki az az immár megállapodottabb helyzet, amely alapján az Egyetem javaslatára Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Egyetemünk Nagykancellárja az Apostoli Szentszéktől kérhette és 1999. március 25-én el is nyerte az Egyetem szentszéki Alapító levelét. Ezzel Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált, és így az ilyen egyetemek legmagasabb kategóriájába emelkedett. 1999. őszén a Magyar Akkreditációs Bizottság plénumának határozata pozitív eredménnyel zárta le az intézményi akkreditációt. Ezzel Egyetemünk tartósan beilleszkedett a hazai felsőoktatás rendszerébe.
Történelmi gyökerek és modernség: ez a két alapmotívum vonul végig a jelen köteten, mely egyetemünk oktatói, hallgatói, barátai és mindazok számára készült, akik érdeklődnek a felsőoktatás, az egyházi oktató és nevelő munka vagy általában a magyar művelődés története iránt.
Egyetemünk katolikus egyetem. Bár már maga a pázmányi alapítás is egyházi jellegű volt, a „katolikus" egyetem mint intézmény a XIX. században jött létre, amikor a szekularizáció folytán Európában sokhelyütt ténylegesen, bizonyos országokban pedig az állam és az Egyház elválasztása miatt jogilag is lehetetlenné vált, hogy az állami egyetemek oktató és nevelő munkájukat a katolikus hit szellemében végezzék. így születtek meg azok az egyházi intézmények, amelyek ezt a feladatot mint lényeges küldetést magukra vállalták. Térségünkben az utóbbi fél évszázadban a katolikus hit és gondolkodás módszeresen és gyökeresen kiszorult a felsőoktatás és a tudomány, meg a kultúra hivatalos intézményhálózatából, illetve csak olyan alkalmakkor, módon és mértékben jelenhetett meg, ami más világnézet vagy szemlélet szempontjából esetleg pillanatnyilag hasznosnak mutatkozott, de identitásának teljes gazdagságát nem mutathatta meg. A hosszú elzártság ezekben az országokban oda vezetett, hogy nem is maradtak olyan, az Egyház hitét érző, ismerő és átélő szellemi erők, amelyek elegendőek lettek volna a kultúra és a tudomány világának evangelizálására, amit pedig a II. Vatikáni Zsinat különösen is sürgető feladatnak tekintett. A párbeszéd szép és teljes felvételéhez is immár önálló intézményi háttér látszott szükségesnek. Ezért támogatja az Apostoli Szentszék a katolikus egyetemek születését, ahol csak erre térségünkben lehetőség nyílik.
De közben a világ szellemi arca is igencsak megváltozott. II. János Pál pápa 1990-ben kiadott „Ex corde Ecclesiae" kezdetű apostoli rendelkezése a katolikus egyetemek hivatásáról és működéséről szól. Vissza